Összművészeti zsongás

/ 2017.05.10., szerda 18:02 /

Május elején igazi összművészeti zsongás várja a budapestieket: kilenc napon át 14 helyszínen 24 produkciót láthatnak majd az érdeklődők. Idén második alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat.

Közép-Európa nagyvárosaira nem szokás feltétlenül kozmopolita helyszínként gondolni, pedig a kultúrák együttélése sok helyen évszázados hagyomány, elég Prágát, Krakkót, Bécset vagy éppen Budapestet említeni. A XX. század feszültségei után, az Osztrák– Magyar Monarchia szétesése óta talán először ma tűnik úgy, hogy újra a békés együttélés korszakának örülhetünk, ezt mutatja a rengeteg fesztivál létrejötte és virágzása is. Budapestet ma már sok helyen a fesztiválok városaként emlegetik, és bár a jelző némelyek fülében pejoratívan cseng, az igazság az: az elmúlt évtizedben Csipkerózsika-álmából felébredő fővárosunk nemcsak külsőleg szépül, de kulturális élete is egyre pezsgőbbé válik. Egész évben egymást érik a legkülönbözőbb fesztiválok, amelyek a kultúra valamennyi szegmensét átfogják az irodalomtól kezdve a könnyűzenén, a komolyzenén és a színházművészeten át egészen az építészetig. A rendezvények egy része ráadásul már nemcsak a hazai, de a nemzetközi közönséget is megmozgatja. Az események többsége azonban általában egyféle területre összpontosít; a kulturális fesztiválok palettáján ezért is foglal el különleges helyet a 2016-ban életre hívott Zsidó Művészeti Napok (ZSIMÜ), amely a művészet szinte minden ágát összefogja, mindezt ráadásul alig több mint egy hét leforgása alatt.

Az idén május 6-án kezdődött rendezvény, amelynek életre hívója és igazgatója a Zsidó Nyári Fesztivált is megálmodó dr. Vadas Vera, fontos üzenetet hordoz: célja a hagyományos és kortárs zsidó kultúra bemutatása. A ZSIMÜ jóval több egyszerű fesztiválnál, annál is inkább, hiszen rengeteg helyszínen egyszerre van jelen: az Uránia Nemzeti Filmszínház éppúgy helyet ad az előadásoknak, mint a MOM Kulturális Központ (MOMkult), a Budapesti Kongresszusi Központ, vagy éppen a főváros egyik legjobb akusztikájú koncerthelyszíne, a Budapesti Music Center (BMC). A helyszínek között természetesen VII. kerületiek is vannak: a Magvető Café és a fesztelen hangulatú étterem, a Mazel Tov mellett a Bethlen Téri Színház is csatlakozott az eseményekhez. A Bethlen téri intézmény kapcsán érdemes megjegyezni, hogy eredeti, 1929-es megnyitásakor még főképp komédiákat játszott, és bár ez az idők során megváltozott, a Veres1Színház május 6-i vendégelőadása mégis ezt a korszakot idézte fel, a nézők ugyanis Jeff Baron sajátos humorú, díjnyertes New York-i komédiáját, a Szép jó estét, Mr. Green!-t láthatták. Erzsébetváros Önkormányzata természetesen a kezdetektől támogatja a Zsidó Művészeti Napokat, hiszen a fővárosi zsidóság etnikai-kulturális központja hagyományosan a VII. kerület magja, így a zsidó hagyományok Erzsébetváros életének fontos és szerves részét képezik.

A ZSIMÜ helyszínei között olyan épületek is találhatók, amelyek kissé kilógnak a szokványos rendezvényhelyszínek sorából: ilyen Budapest egyik legkülönlegesebb imaháza, a Frankel Leó utcai zsinagóga. A neogótikus épület – amely az idei, rakpartokat bemutató Budapest 100 rendezvénysorozat egyik leglátogatottabb háza volt – igazi kuriózum a fővárosban, három oldalról egy hatalmas bérház öleli körül. A látszat ellenére a zsinagóga volt előbb: 1888-ban adták át, tervezője a volt pénzügyminisztérium budavári épületét és a Markó utcai Igazságügyi Palotát is jegyző Fellner Sándor volt. A zsinagógát körülölelő bérház 1928-ban készült el Jakab Dezső és Sós Aladár tervei szerint, a két épület pedig azóta szerves egységben működik.

A ZSIMÜ keretein belül az épületben május 14-én rendeznek dalestet Offenbachtól Bernsteinig címmel, amelyen Csordás Klára mezzoszoprán és Nógrádi Gergely, a zsinagóga főkántora a világ legjelentősebb, zsidó származású zeneszerzőinek műveiből ad elő részleteket. Az említett zeneszerzők művein túl a Hoffmann meséi, a Koldusopera, a Hegedűs a háztetőn, a La Mancha lovagja és A szépség és a szörnyeteg legendás zenéi is felcsendülnek majd.

A fővárosi éjszakák derűs-bús hangulatát, a bohém mulatságokat, szerelmeket, szomorúságot és boldogságot számos művészünk megénekelte már, elég csak Krúdy Gyulára vagy Szerb Antalra gondolni. A Budapest Bár együttes május 13-án a MOMkult színháztermében, egy este erejéig ezt a légkört, a múlt hangulatát varázsolja majd vissza. Az Uránia viszont másnap a közelmúlt sikereit mutatja be: a Polgár lányok című dokumentumfilm ugyanis a leghíresebb női sakkozó, Polgár Judit és testvérei életét, pályáját járja körül, középpontban a sakkal és a családdal.

A ZSIMÜ-höz – a 100 Tagú Cigányzenekar, Szakcsi Lakatos Béla, Lajkó Félix vagy Horgas Eszter tavalyi példáját követve – idén is sok neves művészünk csatlakozott: mások mellett például Dés László zeneszerző, Udvaros Dorottya, Ónodi Eszter, Schell Judit színművészek és Grecsó Krisztián költő, író.

A fesztivál a művészek számára is izgalmas lehetőség, hiszen sokan olyan produkciókban dolgozhatnak együtt, amire egyébként nemigen nyílna lehetőségük; a közös munka nemcsak az előadókat, hanem a kultúra egyes területeit is közelebb hozza egymáshoz.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Végre itt az első hazai családbarát genderbiblia!

Kovács Ákos, Puzsér Róbert, Ókovács Szilveszter, Skrabski Fruzsina, Süveges Gergő és mások ajánlásával. Ezer hála, hogy olyan ügyhöz adták a nevüket, amiből még bajuk is lehet.

Bor világnapja: online borpiactér indult

Nemrég indult el a Wineliner.com online borpiactere, amely versenytársaihoz képest új alapokra helyezi az online borpiacot: családi és réteg pincészetek boraihoz enged országos hozzáférést, eddig nem ismert borászatokat tesz elérhetővé bárki számára.

Meddig számíthat az Orbán-kormány Angela Merkelékre?

Nem a valószínűtlen szankciók miatt érdekes, hogy az Európai Parlament elmarasztalta a magyar kormányt, hanem mert a határozatot a sokáig bajtárs lengyelek is megszavazták. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A cél: legyen egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk!

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista „internetkalóz”? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről és veszélyeztetett állásokról is kérdezzük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Borbás Marcsi: „Soha nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket”

„Az a titok, hogy nincs titok. Mert ha van, az előbb-utóbb kiderül, és hitelét veszti az ember. Akartak, de nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket, mert felálltam” – mondja Borbás Mária. A Gasztroangyal műsorvezetője hitelességről, önazonosságról, a táplálkozás helyes arányairól és a reflektorfényt kerülő férjéről is beszél a Heti Válasz Esszencia című mellékletének adott interjúban.

Lengyel politikus: „Nem fogadtuk el Orbán érvelését Putyinról”

A magyar politikusok kihasználják, hogy az EU a lengyelekkel foglalkozik Magyarország helyett – állítja a lengyel ellenzék vezetője. Grzegorz Schetyna emellett alig burkolt ellenszenvvel néz Budapest és Moszkva közeledésére. Exkluzív nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.