Ott, ahol a hatos megáll

/ 2012.12.13., csütörtök 15:36 /

Jubileumot ünnepel a fővárosi villamos- és hévközlekedés. Az évforduló alkalmából megnyitott kiállításon megtudhattuk, miért sárga a pesti villamos és mi köze a járműnek a bengáli tigrishez.

Hétfő, kora délután, 1887. november 28. A Nyugati pályaudvar előtti fabódé körül izgatott tömeg toporog, már csak néhány perc, és elindul a Siemens & Halske cég egyik legmodernebb fejlesztésű járműve, a villanymotorral hajtott vasút. Az izgatottság indokolt: ez Budapest, sőt Európa első, városon belüli közúti villamosvasútja.

Lóval hajtott vasút persze már 1866 óta működött a székesfővárosban a pesti közönség nagy megelégedésére, így sokan nem is értették, minek ez a felhajtás. A Puskás Tivadar által vezetett és a Király utcáig közlekedő első villamos azonban nagy sikert aratott, egyértelművé vált, hogy ez a jövő. Bár voltak még gondok: a világon elsőként itt bevezetett - és ezért a szakirodalomban budapesti rendszerként emlegetett - alsóvezetékes áramszedő rendszer gyakran meghibásodott, illetve a városvezetés a sebességet szigorúan 10 km/órában maximalizálta, nehogy az úttesten közlekedő lovak megijedjenek a nem mindennapi monstrumtól. Az új villamostársaságnak a lóvasút versenyelőnyével is meg kellett küzdeni, amely ekkorra már a főbb közlekedési útvonalakat elfoglalta, hiába, a tömegközlekedés ekkor még kőkemény üzlet volt. A két társaság versenyéből azonban egyértelműen Budapest profitált a legtöbbet: az első világháborúig kiépült a város villamoshálózata, illetve a XX. század elejére a lóvasút is eltűnt a forgalomból (igaz, a Margitszigeten még egészen 1927-ig ez szállította az utasokat).

Ennek a hangulatos időutazásnak mindazok részesei lehetnek, akik ellátogatnak a Közlekedési Múzeum 125 éves a budapesti hév-és villamosközlekedés című időszaki kiállítására. A korabeli fotók és villamosmodellek között nézelődve Merczi Miklós, a tárlat rendezője a Pest-budai Látképnek elmondta, pillanatképet szerettek volna felvillantani a villamos elindulásának korszakáról. A bemutató egyik legérdekesebb darabja a Zipernowsky Károly professzor által 1890-ben kifejlesztett egysínű, alsóvezetékes villamosmodellnek a Ganz-gyárban készült eredeti darabja, amelyet a szűk belvárosi utcákban való közlekedésre terveztek. Megcsodálhatjuk a legelső, még zöld színű villamos kicsinyített mását, valamint a későbbi sárga villamosok prototípusait. S hogy miért épp sárga a budapesti villamos? Merczi Miklós azt mondja, hiába keresték az okát, nem találtak olyan dokumentumot, amiből ez kiderülne, így a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Villamos Vasúti Társaságnak sárga festékből volt jelentős készlete raktáron az első járművek üzembe állításakor. A pesti szleng persze megjelenik a villamosok elnevezésében is, Bukfencnek becézték a '20-as években közlekedő modellt, amely közel álló kerekei és kis tengelytávja miatt néha úgy imbolygott, mintha rögtön fejre állna. Aztán az '50-es években ott volt a "Bengáli", amely lassításkor állítólag olyan hangot adott, mint egy üvöltő tigris. A tárlatot, amely egyébként szervesen kötődik a múzeum Szabad a pálya című, a dualizmus technikatörténetét bemutató kiállításához, november 28-án nyitotta meg Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója és Krámli Mihály, a múzeum főigazgatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.