valasz.hu/pest_budai_latkep/az-elet-felen-102391

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/az-elet-felen-102391

Ott, ahol a hatos megáll

/ 2012.12.13., csütörtök 15:36 /

Jubileumot ünnepel a fővárosi villamos- és hévközlekedés. Az évforduló alkalmából megnyitott kiállításon megtudhattuk, miért sárga a pesti villamos és mi köze a járműnek a bengáli tigrishez.

Hétfő, kora délután, 1887. november 28. A Nyugati pályaudvar előtti fabódé körül izgatott tömeg toporog, már csak néhány perc, és elindul a Siemens & Halske cég egyik legmodernebb fejlesztésű járműve, a villanymotorral hajtott vasút. Az izgatottság indokolt: ez Budapest, sőt Európa első, városon belüli közúti villamosvasútja.

Lóval hajtott vasút persze már 1866 óta működött a székesfővárosban a pesti közönség nagy megelégedésére, így sokan nem is értették, minek ez a felhajtás. A Puskás Tivadar által vezetett és a Király utcáig közlekedő első villamos azonban nagy sikert aratott, egyértelművé vált, hogy ez a jövő. Bár voltak még gondok: a világon elsőként itt bevezetett - és ezért a szakirodalomban budapesti rendszerként emlegetett - alsóvezetékes áramszedő rendszer gyakran meghibásodott, illetve a városvezetés a sebességet szigorúan 10 km/órában maximalizálta, nehogy az úttesten közlekedő lovak megijedjenek a nem mindennapi monstrumtól. Az új villamostársaságnak a lóvasút versenyelőnyével is meg kellett küzdeni, amely ekkorra már a főbb közlekedési útvonalakat elfoglalta, hiába, a tömegközlekedés ekkor még kőkemény üzlet volt. A két társaság versenyéből azonban egyértelműen Budapest profitált a legtöbbet: az első világháborúig kiépült a város villamoshálózata, illetve a XX. század elejére a lóvasút is eltűnt a forgalomból (igaz, a Margitszigeten még egészen 1927-ig ez szállította az utasokat).

Ennek a hangulatos időutazásnak mindazok részesei lehetnek, akik ellátogatnak a Közlekedési Múzeum 125 éves a budapesti hév-és villamosközlekedés című időszaki kiállítására. A korabeli fotók és villamosmodellek között nézelődve Merczi Miklós, a tárlat rendezője a Pest-budai Látképnek elmondta, pillanatképet szerettek volna felvillantani a villamos elindulásának korszakáról. A bemutató egyik legérdekesebb darabja a Zipernowsky Károly professzor által 1890-ben kifejlesztett egysínű, alsóvezetékes villamosmodellnek a Ganz-gyárban készült eredeti darabja, amelyet a szűk belvárosi utcákban való közlekedésre terveztek. Megcsodálhatjuk a legelső, még zöld színű villamos kicsinyített mását, valamint a későbbi sárga villamosok prototípusait. S hogy miért épp sárga a budapesti villamos? Merczi Miklós azt mondja, hiába keresték az okát, nem találtak olyan dokumentumot, amiből ez kiderülne, így a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Villamos Vasúti Társaságnak sárga festékből volt jelentős készlete raktáron az első járművek üzembe állításakor. A pesti szleng persze megjelenik a villamosok elnevezésében is, Bukfencnek becézték a '20-as években közlekedő modellt, amely közel álló kerekei és kis tengelytávja miatt néha úgy imbolygott, mintha rögtön fejre állna. Aztán az '50-es években ott volt a "Bengáli", amely lassításkor állítólag olyan hangot adott, mint egy üvöltő tigris. A tárlatot, amely egyébként szervesen kötődik a múzeum Szabad a pálya című, a dualizmus technikatörténetét bemutató kiállításához, november 28-án nyitotta meg Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója és Krámli Mihály, a múzeum főigazgatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.