Pártházak utóélete

/ 2010.04.14., szerda 18:39 /

Az MSZMP kerületi székházai a múlt rezsim presztízsépületei voltak, de húsz évvel a rendszerváltás után már csak az idősebbek emlékeznek a budai pártházak hollétére. Rendhagyó városi séta a közelmúlt emlékeinek nyomában.

Templom, városi tanács, pártház - minden magyar település központját ez az intézményi "szentháromság" határozta meg 1989 előtt. A harmadik elem, vagy is a pártház a rendszerváltás után villámgyorsan kitörlődött a köztudatból, mára szinte azt is elfelejtettük, hogy valaha létezett. Pedig a pártházak mindenhol a rendszer szimbólumai voltak, különösen a budai polgári kerületekben, ahol impozáns székházakkal kellett demonstrálni a rezsim mindenhatóságát. Vajon mi történt a budai MSZMP-központokkal 1989 után?

Az egykori pártházak közül a legismertebb mindenképpen a II. kerületi polgármesteri hivatal épülete a Mechwart ligetben. A magas dombon ülő, reprezentatív épület komor fenséget áraszt két emeletet összefogó, monumentális oszlopsorával és a parkból felvezető díszlépcsőjével. A pártház a szocreál építészet jellegzetes, Magyarországon ritkaságnak számító példája, hiszen ez a szovjet mintákat követő hivatalos stílus nálunk mindössze pár évig számított kötelezőnek az 1950-es évek elején. A tetőről azóta lekerült a zászlókból és vörös csillagból álló záró kompozíció, és a liget felnövekedett fái is részben eltakarják, megszelídítik a látványt, de azért az eredeti szándék - a környező polgári világ megfélemlítése - máig jól érzékelhető. Nem csoda, hogy 1956-ban a Széna téri felkelők csoportja megrohamozta az elnyomás egyik jelképének tartott házat. Eörsi László történész így ír az esetről: "a hatalom a II. kerületi pártház védelmét - amelyet október 25-én ért az első támadás - már csak presztízsokokból is kiemelt fontosságúnak ítélte. [...] 30-án a tömeg létrával megrohamozta az épületet, a könyveket, a képeket, a zászlókat ledobálták és felgyújtották, betörték az ajtókat, ablakokat. A megérkező Széna téri parancsnokok - Szabó János, Ekrem Kemál - végül megfékezték a rongálást."

A házat egyébként kitűnő építész tervezte 1952-53-ban: Körner József, akit ezért az alkotásért tüntettek ki Ybl-díjjal. Szintén az ő műve az óbudai pártház épülete az egykori Zamercev téren (ma Miklós u. 2.). Ma sivár lakótelepi környezet veszi körül, és kissé eltörpül a tízemeletes panelek tövében, de építése idején a földszintes óbudai iparos- és polgárházak sűrűjéből kiemelkedve sokkal hatásosabb látványt nyújthatott. (Nem csoda, hogy 1956-ban a felkelők az óbudai pártházat is elfoglalták.) A budai pártházak közül ez a legdíszesebb: búzakalászmintás műkő díszek, pilaszterek, kovácsoltvas díszrácsok ékesítik a klasszikus szocreál homlokzatot. A háromemeletes ház összeépült egy hasonló stílusú lakóházsorral a Szentendrei úton (3-5-7. szám). A rendszerváltás után a kerületi MSZP kísérletet tett a pártház megtartására, de a többi párt is szívesen berendezkedett volna benne. Az épület végül új funkciót kapott: 1991. január 16-án Balsai István igazságügy-miniszter felavatta a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság székházaként. A két Körner-féle pártház mint egy gyászos történelmi korszak építészetének ritka, kvalitásos példája ma már talán műemléki védelmet is megérdemelne.

A XII. kerületben érdekes módon nem épült önálló pártház. A negyed főutcájában, a Böszörményi úton húztak fel az 1950-es években egy hatalmas, hatemeletes szocreál irodaházat, amely a metróépítő vállalat székhelye volt. A kerületi helytörténeti gyűjtemény vezetője szerint a kerületi pártközpont a Szoboszlai utca 2-4. alatt működött - ez pedig a Böszörményi úti irodaház hátranyúló hátsó szárnyának felel meg. Az épületnek még egyszer fontos szerep jutott a magyar politikatörténetben: a rendszerváltás után a Független Kisgazdapárt székháza lett. Az első kisgazda pártbotrányok és Torgyán-féle vezetés elleni lázadások a Szoboszlai utcában zajlottak. A kisgazdák 1992 elején költöztek ki, májusban már TESZ-székházként funkcionált (Társadalmi Egyesületek Szövetsége), 1993-ban a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége költözött be az épület egy részébe. Jelenleg a Szoboszlai u. 2-4. önálló bejárattal nem rendelkezik, beleolvadt a számtalan cégnek otthont adó Böszörményi Irodaházba.

A berendezkedő kommunista rendszer három budai kerületben nem épített saját székházat, hanem létező épületeket sajátított ki. Szentimre-városban egy elegáns, Bauhaus-stílusú Bocskai úti épületet, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalát (tervező: Frank Ágoston és Goszleth Lajos, 1941-42) alakították át pártközpont céljára. Később beköltözött mellé a városi tanács. A rendszerváltás után itt is polgármesteri hivatalként él tovább az egykori pártház. Az idősebb dolgozók visszaemlékezése szerint a mai ügyfélszolgálati szárny volt a pártközpont.

Az I. kerületben a háború után a Budai Polgári Casino romos épületét állították helyre pártház céljára. A Krisztina tér 1. számú ház földszintjén működött utolsó tíz évében a híres Philadelphia kávéház, a mai Grill ételbár helyén. Az eredetileg díszes, eklektikus épület homlokzatát durván simára gyalulták, akkor alakult ki komor, Rákosi-szürke külső arculata. A Krisztina tér 1. számú épület ma állami tulajdonú irodaház. Az egykori pártházak közül egyedül ez az épület maradt a kerületi MSZP központja, de a szocialisták csak a ház egy részét használják, a többit a Budai Polgárok Társaság és a Tiszti Klub, valamint egyéb irodák bérlik. A XXII. kerületben a Budafok és Környéke Általános Ipartestület 1938-ban épült székházát vették el a kommunisták pártház céljára. A Rózsa Richárd (ma Mária Terézia) utca 60. alatti házzal sok gondjuk volt, 1977-ben egy részét rossz állapota miatt le is kellett bontani. 1980-ban a pártház újabb szárnyát "szanálták", de a tervezett modern székház végül soha nem készült el. Az épületet a rendszerváltás után 1993-ban (véglegesen 2004-ben) visszakapta az újjá alakult kerületi ipartestület.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.