Pest-Buda és a művészetek

/ 2018.02.21., szerda 16:20 /

Szinte mindegy, hol üti fel az ember a XIX. század utolsó harmadának újságjait, pár perc múlva azt tapasztalja, hogy teljes mértékben magával ragadja az a felülmúlhatatlan lelkesedés és példátlan bizakodás, amely a korabeli tudósításokból átszüremlik.

Rendkívüli volt ezekben az évtizedekben a főváros és a képzőművészet kapcsolata, minden akkor létrejött középületet híres magyar festők és szobrászok alkotásai ékesítették, az építészek a legnagyobb műgonddal és kifinomult ízléssel tervezték meg a külső és belső díszítőelemeket. Már az 1880-as évek elején téma volt az Országos Képzőművészeti Társulat ülésén, hogy a magyar közönségben fölébredt az érdeklődés a művészetek iránt – olvashatjuk a ma már kortörténeti dokumentumnak is tekinthető lapokban. Egyetlen korszaka sem volt a magyar történelemnek, amelyben a képzőművészeink ilyen temérdek megbízásra számíthattak.

A fővárosi közgyűlés 1883-ban határozatban is kimondta, hogy a képzőművészeteket támogatni kell, e feladatra bizottságot hozott létre, pénzt különített el, és hasonló tettre kérte fel a törvényhozást is. A főváros képzőművészeti bizottságát az foglalkoztatta, hogy a középületek, termek díszítményei, bútorzata a lehető legmagasabb színvonalon készüljenek el. A testület célja az volt, hogy a nagybecsű közönség hozzászokjon a szépnek élvezéséhez, ízlése „nemesbedjen”. Nagyszabású megbízásokat adott hát a művészeknek Petőfi, Eötvös József, Széchenyi, Deák Ferenc, Szent István szobrának, a szabadságharc emlékművének elkészítésére, ekkor rendelt meg hat szobrot a Vigadó külső homlokzatára, a Vigadó nagytermébe pedig négy, táncot jelképező alakot, Lotz Károly hat falfestményét a közgyűlési terem számára, a képzőművészeti akadémiának pedig ingyen adott telket.

Ekkor már virágzott a fényképészet (működött például Klösz György és Mai Manó műterme is), a főváros mégis fontosnak tartotta, hogy képzőművészeink olajfestményeken is örökítsék meg Budapest értékesebb pontjait. Az 1884. december 31-én lejárt pályázatra 18 művész készítette el 66 vázlatát. Nem csupán az alkotók névsora érdekes – köztük van Aggházy Gyula, Feszty Árpád, Ligeti Antal, Lechner Gyula, Mednyánszky László, Sándy Gyula, Schickedanz Albert –, de a helyszíneké is. Művészeink ugyanazokat a közterületeket és épületeket gondolták megörökítendőnek, amelyek ma is a legnépszerűbbek, holott e pályázat lebonyolítása után több helyszín jelentősen megváltozott, az Andrássy úttól a Gizella (Vörösmarty) téren át a Mátyás-templomig. Az 500 forintos első díjat végül Nádler Róbert nyerte A Várkert rakpart felülről című képével, de a főváros bizottsága Aggházy Gyulától, Balló Edétől, Feszty Árpádtól, Lechner Gyulától, Ligeti Antaltól, Molnár Józseftől, Tölgyessy Artúrtól és Schickedanz Alberttől is rendelt olajfestményt a városról. A tiszteletdíjat minden festményért egyenként 1200 forintban állapították meg. Tiszteletre méltó elismerés a művészi munkáért, és tiszteletre méltó nagyvonalúság egy művészetpártoló fővárostól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.