Schuleken túl

/ 2017.10.11., szerda 17:10 /

Schulek Frigyesnek (1841–1919) Budapesten három épülete van, de mindhárom a főváros jelképének tekinthető: a Mátyás-templomot – amelynek a helyreállítását végezte –, a Halászbástyát és a János-hegyi Erzsébet-kilátót – amely Klunzinger Pál tervének átépítése révén jött létre – látogatók hada keresi fel évente.

Ezeken kívül meglepően kevés művet hagyott hátra, de mint Farbakyné Deklava Lilla Schulek Frigyesről szóló, friss kötetében is olvashatjuk: amit alkotott, az éppen elegendő ahhoz, hogy a historizmus legnagyobb mesterei közé írja be a nevét. A kötet a Holnap Kiadó A magyar építészet mesterei című sorozatának részeként rendkívüli alapossággal tárja az olvasók elé, mit köszönhetünk a mesternek, aki a Műegyetem tanáraként építészek sokaságát avatta be a szakma rejtelmeibe. A szerző áttekinti a műemlékvédelem kialakulását Európában és Magyarországon, beszámol Schulek oktatói tevékenységéről, műemlék-felújításairól, ismerteti összes alkotását, meg nem valósult terveit, de legrészletesebben a XIII. században épült Mátyás-templom helyreállítását – neogót építészetünk legszebb alkotását – és a neoromán stílusú Halászbástya építését tárgyalja. Schulek alkotó korszakából harminc esztendőt kötött le budavári megbízatása. A kötetnek Schulek Frigyesen is túlmutató jelentősége, hogy bepillantást enged abba a rendkívüli igényességbe és gazdagságba, amely a XIX. század utolsó harmadától az első világháborúig jellemezte a magyar építészetet.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.