Steindl Imre gótikus álma

/ 2014.11.13., csütörtök 16:04 /

„A magyar építőművészet egyik oszlopa dőlt ki Steindl Imrében. Valami tragikus elem van abban, hogy akkor költözött el az élők sorából, midőn legnagyobb mesterműve készen áll” – így búcsúzott a Lyka Károly szerkesztette Művészet Steindl Imrétől annak 1902-ben váratlanul bekövetkezett halálakor.

A 175 évvel ezelőtt, 1839. október 29-én született Steindl életének valóban fő műve volt a budapesti Országház. Az azóta is Magyarország legnagyobb épületének számító Ház hossza 268, szélessége 118 méter, a kupola csúcsa 96 méterre nyújtózik az őszidőben szomorkás pesti égboltra. Steindl nem érhette meg annak az épületnek az átadását, amelyre életének utolsó két évtizedét szentelte. Ugyanis már az 1882-es első pályázatra is beadta neogótikus tervét, de a közcélú beruházások ütemtervének tartása már akkor sem volt a magyar állam erőssége. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk: a két évtizeden át tartó megfeszített munka felőrölte Steindl Imrét, ezért is hunyt el mindössze néhány héttel az átadás előtt. Ha a Duna túlpartjáról vesszük szemügyre a hófehér kőcsipkéket vagy a nemes arányokat, eltűnődhetünk Steindl gótikát újraálmodó képességén. Azon a művészi érzéken, amellyel a bártfai templom vagy a kassai dóm renoválását is irányította. Lehet, hogy a mai műemlékvédelmi elvek szerint szakszerűtlenül, de a kései utódok fantáziáját máig megmozgatóan.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.