valasz.hu/pest_budai_latkep/tortenelmet-orzo-tuzfalak-121230

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/tortenelmet-orzo-tuzfalak-121230

Szurkoló Budapest

/ 2017.07.19., szerda 16:13 /

Ha fellapozzuk a XIX. század végi újságokat, meglepődve tapasztaljuk, milyen korán népszerűvé váltak a fővárosiak körében az úszóversenyek.

A Fővárosi Lapok 1881. június 19-én harangozott be egy versenyt, amelyben a résztvevők a váci gőzhajóállomástól indultak, a célpont pedig a budapesti Lánchíd volt. Nem csupán a megmérettetésről szóltak ezek a rendezvények, hanem fontos társadalmi eseménynek számítottak, és szinte minden alkalommal mulatsággal zárultak: e verseny díjkiosztó ünnepségét is a frissen parkosított, szállodákkal, vendéglőkkel beépített Margit-szigetre hirdették. A Budapesti Hírlap 1883. augusztus 5-én a Magyar Atlétikai Klub másnapi úszóversenyére így invitálta a vendégeket: „a Margit-sziget felső részén ülőhelyekkel ellátott nézőtér különíttetik el”. Megtudhatták az olvasók, hogy a helyszínt a helyi gőzösökkel lehet megközelíteni, és 50 koronáért váltható jegy az eseményre. A következő évben a Margit-sziget és Káposztásmegyer közötti Duna-szakaszon volt verseny, a pestieknek csak annyit üzentek a szervezők a lapok hasábjain, hogy a Hungária Szállóban lehet a jegyekhez hozzájutni.

Gyakoriak voltak a magánmérkőzések is, a Budapesti Hírlap is beszámolt arról, hogy a magyar atlétikai klub két tagja, Tasnády Endre és Tomcsák Gusztáv mérkőzött meg egymással 1888-ban Budapestnél a Dunán, húszezer méter távolságon.

A Magyar Testgyakorlók Köre 1891. július 7-én úszó kirándulást rendezett a nemzeti uszodától Promontorra (Budafokra), a kitűnő kondícióban lévő résztvevők 1 óra 30 perc alatt tették meg a távot. „Az úszókat Promontoron nagy közönség várta és éljenzéssel fogadta. A kirándulást kedélyes társasvacsora követte” – olvashatjuk.

Később aztán már uszodában rendezett versenyekről is olvashatunk, így például 1888-ban – mint a Pesti Hírlap írja – a Császár fürdőben, 1891-ben a Nemzeti Úszóházban vagy a Lukács fürdőben, utóbbit a fürdőépület nagytermében táncmulatság követte. A Sport-Világ 1895 márciusában egy új lehetőségről számol be: „A Császár fürdő fedett (női) uszodája, amint értesülünk, április hó 15-én nyílik meg. Fél hónap múlva tehát már alkalma lesz úszóinknak az első traininget megkezdeni.” A Scholtz-féle dunai úszóházban 1892. július 24-én – mint az újság írja – csak férfiak versenyeztek, ám ugyanebben az évben augusztus 14- én a hölgyek is összemérhették a tudásukat a budai Margit úszóházban.

A millenniumi ünnepségeknek is része volt egy nagyszabású úszóverseny: 1896. június 6-án tartották meg a Lágymányoson felépített Konstantinápoly nevű mulatónegyed mellett. S nem csupán az ezredéves ünnepségek miatt kísérte óriási figyelem: erre az időre már hozzászoktak a pestiek, hogy az úszóverseny fontos társadalmi esemény, találkozások, ismerkedések helyszíne, s a szórakozás mellett jótékonykodással is össze lehet kötni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.