Szurkoló Budapest

/ 2017.07.19., szerda 16:13 /

Ha fellapozzuk a XIX. század végi újságokat, meglepődve tapasztaljuk, milyen korán népszerűvé váltak a fővárosiak körében az úszóversenyek.

A Fővárosi Lapok 1881. június 19-én harangozott be egy versenyt, amelyben a résztvevők a váci gőzhajóállomástól indultak, a célpont pedig a budapesti Lánchíd volt. Nem csupán a megmérettetésről szóltak ezek a rendezvények, hanem fontos társadalmi eseménynek számítottak, és szinte minden alkalommal mulatsággal zárultak: e verseny díjkiosztó ünnepségét is a frissen parkosított, szállodákkal, vendéglőkkel beépített Margit-szigetre hirdették. A Budapesti Hírlap 1883. augusztus 5-én a Magyar Atlétikai Klub másnapi úszóversenyére így invitálta a vendégeket: „a Margit-sziget felső részén ülőhelyekkel ellátott nézőtér különíttetik el”. Megtudhatták az olvasók, hogy a helyszínt a helyi gőzösökkel lehet megközelíteni, és 50 koronáért váltható jegy az eseményre. A következő évben a Margit-sziget és Káposztásmegyer közötti Duna-szakaszon volt verseny, a pestieknek csak annyit üzentek a szervezők a lapok hasábjain, hogy a Hungária Szállóban lehet a jegyekhez hozzájutni.

Gyakoriak voltak a magánmérkőzések is, a Budapesti Hírlap is beszámolt arról, hogy a magyar atlétikai klub két tagja, Tasnády Endre és Tomcsák Gusztáv mérkőzött meg egymással 1888-ban Budapestnél a Dunán, húszezer méter távolságon.

A Magyar Testgyakorlók Köre 1891. július 7-én úszó kirándulást rendezett a nemzeti uszodától Promontorra (Budafokra), a kitűnő kondícióban lévő résztvevők 1 óra 30 perc alatt tették meg a távot. „Az úszókat Promontoron nagy közönség várta és éljenzéssel fogadta. A kirándulást kedélyes társasvacsora követte” – olvashatjuk.

Később aztán már uszodában rendezett versenyekről is olvashatunk, így például 1888-ban – mint a Pesti Hírlap írja – a Császár fürdőben, 1891-ben a Nemzeti Úszóházban vagy a Lukács fürdőben, utóbbit a fürdőépület nagytermében táncmulatság követte. A Sport-Világ 1895 márciusában egy új lehetőségről számol be: „A Császár fürdő fedett (női) uszodája, amint értesülünk, április hó 15-én nyílik meg. Fél hónap múlva tehát már alkalma lesz úszóinknak az első traininget megkezdeni.” A Scholtz-féle dunai úszóházban 1892. július 24-én – mint az újság írja – csak férfiak versenyeztek, ám ugyanebben az évben augusztus 14- én a hölgyek is összemérhették a tudásukat a budai Margit úszóházban.

A millenniumi ünnepségeknek is része volt egy nagyszabású úszóverseny: 1896. június 6-án tartották meg a Lágymányoson felépített Konstantinápoly nevű mulatónegyed mellett. S nem csupán az ezredéves ünnepségek miatt kísérte óriási figyelem: erre az időre már hozzászoktak a pestiek, hogy az úszóverseny fontos társadalmi esemény, találkozások, ismerkedések helyszíne, s a szórakozás mellett jótékonykodással is össze lehet kötni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.