Történelmi lecke

/ 2014.10.16., csütörtök 14:34 /

Az illegális lapszerkesztésért perbe fogott Kossuth bestsellereket olvasott a börtönben, Görgei messzelátóval nézte az Óra villából a magyar honvédek betörését a Várba, Hentzi pedig fel akarta robbantani a Lánchidat. Csorba László történésszel a szabadságharc emlékhelyeit kerestük fel.

Csorba László történésszel október 6-án a Várban, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület előtt találkozunk, hogy innen induljunk rendhagyó sétára, az 1848–49-es szabadságharc budavári emlékhelyeinek felkutatására. Az apropó, hogy két napra megnyílt az utóbbi időben csak Táncsics-börtönként emlegetett épület, az Egyesült Államok által nemrég visszaszolgáltatott egykori József-kaszárnya, amelyben a magyar történelem nagy alakjai is raboskodtak hosszabb-rövidebb ideig. Az épület múltjával – az aradi vértanúk napjához kapcsolódóan – október 5-én és 6-án ezrek ismerkedhettek az I. kerületi önkormányzat szervezésében.

A mi idegenvezetőnk, Csorba László, aki az első felelős magyar kormányról, a tizenhárom aradi vértanúról, Széchenyiről és Kossuthról is írt könyvet, először az épület elnevezéséről tart történelemórát. „A hatalmas bástyának, amelyet az utca felől nem látni, csak a Várhegynek a Duna felőli oldaláról, Erdélyi bástya volt az első neve. Még Szapolyai János építtette olasz mérnökökkel. Később Szent József-bástyára keresztelték át, és emiatt hívták József-kaszárnyának a bástyateraszt az utca felé lezáró katonai épületet is.”

Ebben az épületben raboskodott Kossuth Lajos, Táncsics Mihály és Batthyány Lajos is. „Egy szép májusi reggelen, 1837-ben ide masírozott fel csattogó bakancsléptekkel a katonai járőr, hogy az illegális lapszerkesztésért elfogatott Kossuth Lajost a budai hegyekből, a Disznófőtől egyenesen idáig kísérje és a József-kaszárnya egyik cellájába zárja. A politikust felségsértésért fogták perbe, s itt, az akkoriban Stockhausnak nevezett börtönben töltött el három és fél esztendőt” – meséli a történész. Megtudjuk: a fiatal Kossuthot nem törte meg a fogság. „Miközben elszántan védte a szólásszabadság ügyét, egyik levelében biztatta aggódó édesanyját: örömmel veszi, ha harisnyát köt neki. Amikor pedig megengedték, hogy olvashasson, nemcsak jogi szakkönyveket kért barátaitól, de a korabeli bestsellert is: James Fenimore Coopertől A préri című indiánregényt, a Bőrharisnya-sorozat ötödik, befejező kötetét.” Kossuth 1840-ben szabadult – olvassuk a börtönéveire utaló emléktáblát az utca felőli falon.

De van itt egy másik emléktábla is: Táncsics Mihályé. 1848. március 15-én csaknem húszezres tömeg követelte a Helytartótanácstól, hogy a sajtóvétségért leültetett lapszerkesztőt engedje szabadon. „Amikor gimnáziumban tanítottam, azt játszottuk a gyerekekkel, hogy találják ki, a jó egyévnyi börtön után a felesége, Seidel Teréz vajon milyen felkiáltással borult a férje nyakába? A legélesebb eszű nebuló sem jött rá: Mihály, nincs többé cenzúra!”

S mikor belépünk az épület kapuján, olyat látunk, amilyet itt magyar ember 68 éve, amióta az épület katonai jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került, nem tapasztalhatott: égő mécsesek emlékeztetnek a 165 évvel ezelőtti gyászos eseményre, a katonai vezetők aradi és Batthyány Lajos miniszterelnök pesti kivégzésére. Csorba Lászlótól megtudjuk: Batthyány Lajost 1849. január 8-án tartóztatták le Pesten, és ide hozták föl, ebbe a börtönbe, ahol jeles elődei is raboskodtak. „Éppen 165 esztendeje, hogy egy nyomorult hadbírósági komédia végén a modern Magyarország első kormányfőjét megölte a kivégzőosztag kíméletlen sortüze” – idézi fel a történteket.

Mikor elindulunk a Bécsi kapu irányába további emlékhelyeket keresni, Csorba László gyermekkori élményeit idézi. Nem messze ide, a Bimbó út elején lakott szüleivel, és iskola után nagyokat csavargott itt a haverokkal. „Sokszor belestünk a gótikus ülőfülkés kapualjakba, még azt is tudtuk, hogy zsinagóga állt itt valamikor, mert az idő tájt, a 60-as évek elején tárta fel a nagyszerű régész, Zolnay László. A késő középkorban egyébként emiatt az utcát Judengassénak hívták” – tudunk meg további történelmi adalékokat.

A Kapisztrán tér felé fordulunk, hogy eljussunk az Úri utcáig, a Magdolna-torony melletti épülettömbhöz: 1848-ban ez adott helyet a Helytartótanács irodáinak, itt ülésezett maga a nagy hatalmú testület is. „Képzeljük ide azt a fáklyákkal és esernyőkkel, de fegyvertelenül érkező húszezres tömeget, amint március 15-én egyre erősödő hangorkánban követeli »Stancsics« börtönének megnyitását” – meséli, idézve Petőfi naplóját: „a nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.” Mutatja, hogy ma is jól kivehetjük a klarissza apácák egykori zárdájának templomhomlokzatát. „II. József idején, a rend eltörlésekor húzott emeleteket rá Franz Anton Hillebrandt, a bécsi barokk építészet majdani mestere, hogy a Helytartótanács, az ország központi igazgatását irányító kormányszerv hivatali szobái elférjenek.”

Innen kisétálunk a Tóth Árpád sétányra, a nyugati várfalhoz, s elindulunk a sétányon végig. Szemben a Vérmező, fölötte a budai hegyek. Kísérőnk mutatja, melyik irányban van a sváb-hegyi Diana út és ott az Óra villa terasza, ahonnan 1849. május 21-én állványra szerelt hatalmas messzelátón vizslatta Görgei Artúr tábornok, a honvéd hadsereg fiatal fővezére, miképp rohamozza meg az I. hadtest a Fehérvári rondella melletti várfalon az ostromágyúkkal ütött rést. „Az állítólag hideg természetű, a hazafias lelkesedést lenéző férfiú hirtelen ugrálni kezd örömében és boldogan üvölti: »Éljen a honvéd!« Meglátta ugyanis a »gukker« lencséjében, hogy a háromszínű lobogót lengető katonák sikeresen fölhágtak a fal tetejére, és elsodorva a császári vadászokat, benyomultak a vár belsejébe. Ezért is volt nagyszerű ötlet Katona Tamástól, Budavár egykori polgármesterétől, hogy ide, a Fehérvári rondella közepére állíttatta föl a győztes fővezérnek Marton László által újraalkotott lovas szobrát 1997-ben. A bástyát amúgy még a török időkben emeltette Kászim pasa a várnak a Székesfehérvár felé induló hadi útra nyíló kapuja védelmére” – meséli.

A nyugati oldalról most átballagva a keletire, lepillantunk a pesti panorámára. „Hiába üzente meg Görgei fővezér Heinrich Hentzi császári generálisnak, a vár osztrák parancsnokának, hogy ne lövesse Pestet, mert jótáll érte, hogy onnan egyetlen árva puskagolyó sem fogja érni a várfalat, az osztrák főtiszt barbár módon csak azért is leágyúztatta a pesti Duna-part épületeit, a korabeli Európa legszebb klasszicista palotasorát” – meséli. Szerinte kicsit a sors igazságtétele, hogy amikor a magyar katonák betörtek a várba, az utcai harcokban Hentzi halálos sebet kapott. Megtudjuk: a császári generálisnak volt más is a rovásán. Attól rettegve, hogy a már álló Lánchídon át újabb honvéd csapatok csatlakozhatnak az ostromsereghez, parancsot adott Alois Allnoch alezredesnek, hogy robbantsa föl ezt az egyedülálló műszaki alkotást, a modern Magyarország szimbólumát. „Szerencsére Clark Ádám, az építkezéseket vezető skót mérnök elárasztatta vízzel a lánckamrákat, így Allnoch nem fért hozzá ahhoz a ponthoz, ahol a láncok végét rögzítették a talajhoz. Csak a hídtestre rakathatott puskaporos hordókat, ám a fölrobbantásnál hibát vétett: a járófelületnek alig lett baja, ő maga azonban halálosan összeégett.” A történelemóra végén Csorba Lászlótól megtudjuk még, hogy a fiatal Újházy Ferenc megfestette a pórul járt katonatisztet, és a kép vakkeretére fölírta: „1849. máj. 21. Budavár bevételekor, a Lánczhidat felakarta vettetni. De a visszacsapódó lövés őt találta: haját arczát lepörkölte feketére, a koponyája meghasadt, a jobb karja tőben el volt szakítva, s a nyíláson tüdeje egy része kilógott, a szája nyitva volt s alsó első jobb foga hiányzott. A tetemet 4 Honvéd vitte fel egy kiakasztott ólajtón a várba. Ott voltam, láttam: Ujházy Ferencz.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.