Újra megnyílik a Táncsics-börtön

33 évre 1 dollárért bérelte az USA, pedig 7 milliárd forintot is megérhet

/ 2007.12.15., szombat 13:39 /

November közepén elsöprő többséggel fogadta el az országgyűlés a budai Várban található Táncsics-börtön visszaadásáról szóló magyar-amerikai megállapodást. A parlamenti pártok között teljes volt az egyetértés, hiszen az épület szorosan kapcsolódik a magyar történelem felemelő eseményéhez, az 1848-as forradalomhoz.

Hatvan év után visszakerül a magyar állam tulajdonába a budai Várban található egykori József kaszárnya, melynek része a Táncsics-börtönként ismert épület.

Az 1810-es években épült, gyönyörű panorámával rendelkező háromszintes épület udvarán áll az 1720 körüli időszakból származó egykori lőporraktár, melyet a XIX. század első felétől kezdve helyőrségi börtönnek használtak. A homlokzaton elhelyezett emléktáblák tanúsága szerint itt raboskodott három évig Kossuth Lajos, majd két ízben, 1847-től 1848-ig és 1860-tól 1867-ig Táncsics Mihály, akit 1848 március 15-én a márciusi ifjak innen szabadítottak ki. Megjárták ezt a börtönt XIX. századi történelmünk más ismert alakjai is: 1839-benWesselényi Miklós, 1849-ben Batthyány Lajos, Czuczor Gergely, Károlyi István és 1862-ben Jókai Mór.



A műemlék épületegyüttes tehát fontos történelmi emlékhelyünk. A II. világháborút megelőzően a Pénzügyminisztérium hivatala működött itt, 1948-tól pedig (háborús jóvátétel keretében) az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének tulajdona lett. Itt szállásolták el a követség védelmére iderendelt amerikai tengerészgyalogosokat, s évente egyszer, a Függetlenség napján protokollrendezvény színhelyeként használták. Az ingatlan negyedét kitevő volt börtönépület 1985-ben újra a magyar állam tulajdona lett, Magyarország azonban nem tudta használatba venni, mert csak az amerikai tulajdonú utcafronti épületen keresztül lehetett volna megközelíteni.

Ezért ezt a részt évi egydolláros jelképes összegért 33 évre bérbe adták az Egyesült Államoknak. Az ingatlan teljes magyar tulajdonba vételéről kisebb-nagyobb megszakításokkal 2001 óta folytak érdemi tárgyalások, ami a 2004-ben kormányhatározatban rögzített várfejlesztési program fontos elemévé vált. Az ingatlan ügyének rendezése George Bush amerikai elnök 2006. júniusi budapesti látogatása nyomán gyorsult fel, mikor is elvi egyezség született az ingatlan csere formájában történő visszaadásáról.

A megállapodást idén szeptemberben írta alá Göncz Kinga külügyminiszter és April Foley budapesti amerikai nagykövet. A megállapodás szerint az amerikai fél a Táncsics-börtönt is magában foglaló ingatlant két másik épülettel együtt adja vissza. Egyik a jelenleg követségi alkalmazottak által használt Béla király út 1-3. alatti villa, a másik a Széchenyi rakpart 12.-ben "diplomataházként" ismert épület. Cserébe a magyar fél átadja a Szabadság tér 10. és 11. szám alatt, az amerikai követség mellett található, kincstári tulajdonban lévő két épületet, valamint vállalja, hogy a követségi használathoz előírt szigorú biztonsági kikötések szerint elvégzi ezek felújítását, melynek várható költsége 3 milliárd forint.

Számszerűsítve az ingatlanok cseréjét, papíron a magyar vállalás 6 milliárd forint, míg az amerikai 3,7 milliárd. A Várban lévő épületegyüttes értéke azonban többek szerint a megállapodásban szereplő 3,7 milliárd forintot jócskán meghaladja. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója, Zelles Sándor szerint az ingatlan értéke 6-7 milliárd forint között lehet. Az amerikai fél az ingatlancseréhez kapcsolódóan vállalta, hogy kormányzati szinten képviselteti magát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján, 2008. március 15-én.

Az Országgyűlés november 19-én elsöprő többséggel, 346 igen szavazattal, egy tartózkodással elfogadta az ingatlancseréről szóló nemzetközi megállapodást rögzítő törvényjavaslatot.

Zelles Sándor lapunknak azt mondta: nem luxuslakópark lesz a Táncsics Mihály utca 9. szám alatt. Állítása szerint az épületegyüttesben múzeumot, kiállítóhelyet vagy más, a nagyközönség előtt is nyitott létesítményt alakítanak majd ki.

A KVI vezérigazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy az Egyesült Államok jövő márciusban formálisan átadja a várbeli ingatlant. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Mezős Tamás azonban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a használatbavétel várható időpontja 2009-2010-re tehető.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.