Virágos Budapest

/ 2017.06.07., szerda 18:11 /

Az elmúlt hetekben valósággal kivirultak a főváros parkjai, javában zajlik ugyanis a növények telepítése. Az egynyári virágok azonban nemcsak szépek, hanem jelentéssel is bírnak: több olyan park is van, ahol a kompozíciók fontos eseményre hívják fel a figyelmet.

Az, hogy egynyári virágokból különféle virágkompozíciókat lehet kialakítani, már régóta ismert dolog, nem csoda hát, ha az utóbbi 100-150 igen mozgalmas évben a virágokat itthon a legkülönbözőbb üzenetek közvetítésére használták a millenniumi ünnepségektől kezdve a trianoni országvesztés megjelenítésén át az államszocializmus vöröscsillagos-május elsejés alkotásaiig. A virágok ugyanis – bármit formáznak belőlük – sosem kérdeznek, viszont mindig díszítenek, és szebbé varázsolják a városi környezetet, amely nélkülük jóval sivárabb lenne. Idén a főváros több olyan alkotással is gazdagodott, amely önmagában is értéket képvisel, üzenetét ismerve azonban világossá válik: valóban történelmi eseményre hívja fel a figyelmet. Egy ilyen alkotás a Margit-szigeti Centenáriumi emlékmű körüli, több mint 7500 virágból megformázott vb-logó, amely Magyarország eddigi legnagyobb sporteseményének, a vizes világbajnokságnak az emblémáját rajzolja ki.

A másik érdekes alkotás a Boráros tér szomszédságában található, és a Főkert által meghirdetett egynyári virágtervező pályázat egyik győztesének elképzeléseit valósítja meg. Az esztergomi diáklányt, Dezső Viktóriát az Arany János-emlékév kapcsán Ágnes asszony balladája ihlette meg: a kompozíció az ő rajza alapján készült el.

A virágágyások Budapesten ma megszokott látványnak számítanak, a közparkokban ugyanis már a XIX. század óta rendszeresen ültetnek egynyári és évelő virágokat. A legnagyobb feladat természetesen a kiegyezéssel egyidős, idén 150 éves Főkertre hárul, hiszen a 338 helyszínen lévő majdnem 5,9 millió m2-nyi parkfelület gondozása nem kis feladat. A modern parkfenntartás gyökerei az 1800-as évekig nyúlnak vissza, az ekkor kezdődő döbbenetes ütemű városátalakítás ugyanis nemcsak a máig meghatározó városszerkezetet hozta létre, hanem a köztéri parkok kultúráját is. A városi embert ekkortól kezdve vette körül egyre több, gondosan kreált park, amelyek létrehozásában a főváros kertészeinek mindig oroszlánrésze volt.

S nincs ez másképp ma sem, idén például csak a Főkert majd 600 ezer egy- és kétnyári virágot ültet ki a parkokba, miközben folytatódik a tavaly megkezdett „10 000 új fát Budapestre! ” program is, amelynek már számos helyen láthatók az eredményei. A programot hirdető fehér szalagot városszerte sok fiatal fán látni, ami azt jelzi, hogy a mesés virágkompozíciókkal együtt az utóbbi évtizedekben némileg elhanyagolt fővárosi faállomány is új életre kelhet.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Bibliai idézet a HVG új szlogenje

A szlogen „születéséről” annyit, hogy a lap számára az új felvilágosodás reményét jelentő „Legyen világosság” („Fiat lux”) néhány ezer éves bibliai mondat.

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Újabb negyedszázad kezdődik

Százhárom országból jöttek látogatók, hollywoodi filmsztárok sora érkezett a fesztiválra, egy 11 hónapos hongkongi csecsemő is itt szórakozott szüleivel...