Zsinagóga az udvarban

/ 2013.08.22., csütörtök 16:38 /

Augusztus 8-án ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját a Frankel Leó úti zsinagóga. A hatemeletes bérház udvarán található titokzatos épületnek - ellentétben a legtöbb zsinagógával - az utca felől is van bejárata.

Sokan nem is tudják, amikor az Árpád fejedelem útján autóznak, hogy egy zsinagóga mellett mentek el - és azt sem, hogy Szabó István A napfény íze című filmjének sok jelenetét itt forgatták. Az épület idén 125 éves: a kor egyik ismert építészét, Fellner Sándort kérték fel a budai hitközség elöljárói, hogy tervezze meg új zsinagógájukat, amelyet a XVIII. század végén épült imaház helyére kívántak emelni. Az új épület alapkövét 1887-ben helyezték el a Zsigmond (ma Frankel Leó) út 49. szám alatti telken, és rá egy évre, 1888. augusztus 8-án szentelték fel. A neogótikus, klinkertéglás zsinagógát földszintes házak, a zsidó mészárszék és hitközségi lakások vették körül.

Szinte napra pontosan negyven évvel a Frankel Leó utcai zsinagóga felszentelését követően, 1928. augusztus 1-jén költözött be az első lakó, Iczkovits Mór előimádkozó a kis templom köré emelt bérház első emeleti lakásába. Ha ma valaki végigsétál az utcán, megfigyelheti, hogyan illeszkedik az épület a körbefutó folyosókhoz. Az épülettömb magába zárja, körbeöleli a templomot, amelynek csupán a keleti homlokzata nyitott az Árpád fejedelem útja felé. Nemcsak kívülről lett mutatós az épület, hanem a belső kialakítása is igényes volt. A Soós Aladár és Jakab Dezső tervei alapján épült lakóházról az 1928-as Tér és Forma című folyóirat ezt írta: "A lakások jól kialakítottak, a mellékhelyiségek dúsan csempézettek. A házban központi fűtés van, amely egyúttal a templom fűtését is ellátja."

Békés, szinte idilli állapotok jellemezték ekkoriban a házat és az udvarán rejtőző zsinagógát. Sok jómódú polgár lakott itt: a Popper család, a közeli fatelep tulajdonosa, Krámer Jakab, akié a szegedi kendergyár volt, de itt tartott fenn lakást Dumaczer Rezső is, a Nivea gyár hamburgi igazgatója. A lakásokba gyakran felhallatszott a hitközség berkein belül működő Vörösmarty cserkészcsapat zajongása. Az itteni cserkészek közé tartozott Erdély Miklós, Szabolcsi Miklós és az Eörsi testvérek, Gyula és István is.

A harmincas évek végén egyre többen hagyták el az országot, a hitközség egyre nehezebb körülmények között működött, a zsinagóga épületét a háború végén istállóként használták. A ház és a templom viszonylag sértetlenül vészelte át az ostromot, imaházként működött a szocializmus ideje alatt is, 2000-ben pedig teljes körűen felújították.

A zsinagóga alapításáról augusztus 8-án ünnepi ülés keretében emlékeztek meg. A rendezvényen részt vett Ilan Mor, Izrael nagykövete, Láng Zsolt II. kerületi polgármester, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke. Verő Tamás, a zsinagóga rabbija elmondta: kis kötettel készültek a 125. születésnapra, amelyben összefoglalják az intézmény történetét.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.