PR

A megrázott baba szindróma orvosi szemmel

/ 2013.12.10., kedd 11:34 /

Világszerte sok ezer baba hal vagy sérül meg a megrázott baba szindróma miatt, amelyet csak néhány évtizede azonosítottak, és amelyről kevesen tudnak, pedig az információ életeket menthetne meg. A szindróma következményeiről, a magyarországi helyzetről dr. Rudas Gábort, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatóját kérdeztük.

- Mi tulajdonképpen a megrázott baba szindróma?

- Egy kevéssé ismert probléma, amikor a szülők anélkül, hogy tudnák, mit tesznek, súlyos károsodást okoznak a gyermeküknek. Általában arról van szó, hogy a kisbaba nagyon sír, emiatt a szülő, vagy az, aki éppen vigyáz rá, elveszíti a türelmét, felkapja és durván megrázza. Mivel a babák feje a testükhöz képest nagy és nehéz, a nyaki izmaik pedig még nem elég erősek, a gyermek feje rendkívül erősen, gyakorlatilag csillapítatlanul előre-hátra leng, az agya pedig a koponyán belül nekiütődik a csontnak. Ennek az a következménye, hogy a koponyán belül vérzés alakul ki, illetve az agy állományában súlyos károsodások jönnek létre. Úgy kell elképzelni, mintha egy felnőttnél egy frontális ütközéses karambol történne. Mindezek a csecsemő halálához vagy súlyos, maradandó károsodásához - például mozgási, illetve szellemi fejlődésének elmaradásához, bénuláshoz, a vakságig terjedő látásromláshoz - vezethetnek. A megrázott baba szindrómás gyerekek 20 százaléka meghal, 60-70 százalékuk pedig súlyosan sérül!

dr. Rudas Gábor

- Mióta tudunk erről a tünetegyüttesről?

- Ez nagyjából az elmúlt húsz év „felfedezése". Körülbelül azóta tudunk róla, amióta az MR-vizsgálatok léteznek, és lehetővé teszik, hogy pontosan felismerjük, azonosítsuk a koponyán belüli károsodásokat.

- Magyarországon milyen gyakran találkozik ilyen esettel?

- Hazánkban, ahogyan külföldön is, néhány száz eset biztosan van évente, de egy is sok volna, hiszen az ok általában a tudatlanság, vagyis a baj megelőzhető lenne! Hozzánk néhány kisbaba kerül évente, de ez csak a jéghegy csúcsa, mert a koponyán belüli sérülések kellő pontossággal csak MRI-vel mutathatók ki, erre pedig a rendkívül szűk kapacitás miatt gyakran nem is kerül sor. A védőnők, a gyermekorvosok, radiológusok egyre tájékozottabbak ezen a téren is, így évről évre egyre több esetre derül fény, de legtöbbször csak a legsúlyosabb esetekre, vagy amikor meghal egy gyermek. Az biztos, hogy sok csecsemőt érint, és nagyon fontos kiemelni, hogy szülei társadalmi helyzetétől, iskolázottságától függetlenül! A szülőkben egyébként gyakran alakul ki bűntudat, sejtik, hogy lehet összefüggés a baba egyre romló állapota és a megrázás között, és ilyenkor orvoshoz viszik a gyereket, legfeljebb valamilyen történetet találnak ki magyarázatul, hogy mi történt - például leesett a pelenkázóról.

- Mik a jellemző tünetek?

- Legtöbbször kezdetben nincsenek drámai tünetek: a gyermek letargiássá, aluszékonnyá válik, esetleg hány, görcsöl, majd fokozatosan egyre súlyosabb tudatzavar, majd kóma alakul ki, a csecsemő kutacsa elődomborodik, feszül. Ilyenkor már életveszélyes állapotban van, és sajnos általában csak ekkor szokták orvoshoz vinni. Nagyon jellemző - az esetek 80 százalékában -, hogy a szemfenéken is vérzést talál a szemészeti vizsgálat. Az MR- és a szemészeti vizsgálat alapján már 100 százalékos biztonsággal fel lehet állítani ezt a súlyos diagnózist annak ellenére, hogy a gyerekeken általában semmilyen külsérelmi nyom nincs.

- Miért fontos, hogy beszéljünk erről?

- Mert nem a szülők börtönbe juttatása a cél, hanem a megelőzés, hiszen általában a szülők nem is sejtik, milyen súlyos sérüléseket okozhatnak a csecsemő durva megrázásával! Ha a kétségbeesetten síró baba a rázásra abbahagyja a sírást, akkor baj van, ez annak a tünete, hogy sérülés történt a koponyán belül. Viszont ha már megtörtént a baj, akkor legalább azonnal kórházba kell vinni őt, és elmondani, mi történt, mert ha időben megkapja, az ilyenkor szükséges orvosi ellátás életmentő lehet, illetve a későbbi károsodás is megelőzhető vagy csökkenthető vele.

- Ki mit tehet azért, hogy megelőzzük ezeket az eseteket?

- Attól tartok, az orvosok, a házi gyermekorvosok, illetve a védőnők egy jelentős része még nem tud a megrázott baba szindrómáról, így nem is hívják fel a szülők figyelmét erre a veszedelemre. Pedig ha minden kisbaba születése után az egészségügyi dolgozók közül valaki öt percet szánna arra, hogy beszéljen a szülőknek róla, azzal sok életet menthetnénk meg. De az is fontos, hogy beszéljünk róla, hogy a köztudatba bekerüljön, milyen következményei lehetnek a babák dühös megrázásának!

További információkat a megrázott baba szindrómáról a www.egeszsegonline.hu oldalon olvashatnak.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.