PR

Cégalapításkor se felejtsük el közjegyző segítségét kérni

/ 2016.08.10., szerda 15:59 /

Az új Ptk. hatálybalépésével a gazdasági társaságokra, mint most már egységesen jogi személyekre vonatkozó – és eddig külön törvényben szabályozott – normarendszer a Kódex III. Könyvébe került beillesztésre.

Egyúttal – több módosítás mellett – a létesítő okiratok struktúrája is egyszerűsödött. Alapvetően a cégek társasági szerződéssel jönnek létre, ez alól csupán a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság a kivétel, előbbi ugyanis alapszabály formájában, utóbbi pedig alapító okirattal létesül.

Az alapítási folyamat lényegében nem változott, a jogi képviselet változatlanul kötelező.

A közjegyző felkérés esetén a cégek alapítása során közjegyzői okiratba foglalja a létesítő okiratot, valamint a megalakuláshoz szükséges, a tagok (vagy esetleg meghatalmazott képviselőik), továbbá a vezető tisztségviselők által tett jognyilatkozatokat. A közjegyzőket a rájuk vonatkozó törvényben foglaltakra figyelemmel a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg a cégbejegyzési eljárásban is, így a közjegyző a jogi képviselő pozíciójában eljárva az elektronikus cégeljárás keretei között köteles megkeresni a cégbíróságot, a bejegyzési kérelem és annak szükséges mellékletei benyújtása mellett. A közjegyző ilyen eljárása esetén az őt megillető díjat a tevékenységre fordított idő alapján számítja fel.

Bár az esetek többségében a gazdasági társaságok alapítására szerződésminta alapján kerül sor, azonban az ilyenfajta egyszerűsítés ellenére – a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás garanciális szabályai szerint – a társasági szerződés vagy más létesítő okirat közokiratba foglalásakor, illetve azt megelőzően a releváns társasági jogi és cégeljárásra vonatkozó szabályok tekintetében általános kioktatási kötelezettség terheli, illetve a jogszabályba ütköző, tiltott vagy tisztességtelen célú jogügyleteknél a közreműködés megtagadása is felmerülhet. A cégalapításkor így kiemelten figyelemmel kell lenni az ügyfél-azonosításhoz és a jogszabállyal ellentétes székhelymegjelöléshez kapcsolódóan a közjegyzői törvény szerinti megtagadási okokra. Az eljáró közjegyzőt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényi rendelkezések értelmében ráadásul – a főszabály szerint előírt – személyazonosítási kötelezettséget meghaladó ügyfél-átvilágítási kötelezettség terheli.

A cégalapítás alkalmával a közjegyzőnek a kógens, azaz – elsősorban – a Ptk. szabályaitól eltérést nem engedő rendelkezésekre figyelemmel kell eljárnia, melyek különösen a típus- és formakényszer; a törzstőke-, alaptőke-, üzletrész-minimálás mértéke; a saját üzletrész, saját részvény felső határa; a tevékenységi körök feltüntetése a létesítő okiratban; a tagok és vezető tisztségviselők személyes adatainak nyilvánossága; a társasági tagság és részesedésszerzés, valamint a vezető tisztségviselői pozíció betöltésének tilalmára vonatkozó szabályok; a könyvvizsgáló választásának illetve a felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei; a vezető tisztségviselők testületénél és a felügyelőbizottságnál előírt tagok száma; a székhelyhasználat jogosultságának feltüntetése.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.