PR

Cégalapításkor se felejtsük el közjegyző segítségét kérni

/ 2016.08.10., szerda 15:59 /

Az új Ptk. hatálybalépésével a gazdasági társaságokra, mint most már egységesen jogi személyekre vonatkozó – és eddig külön törvényben szabályozott – normarendszer a Kódex III. Könyvébe került beillesztésre.

Egyúttal – több módosítás mellett – a létesítő okiratok struktúrája is egyszerűsödött. Alapvetően a cégek társasági szerződéssel jönnek létre, ez alól csupán a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság a kivétel, előbbi ugyanis alapszabály formájában, utóbbi pedig alapító okirattal létesül.

Az alapítási folyamat lényegében nem változott, a jogi képviselet változatlanul kötelező.

A közjegyző felkérés esetén a cégek alapítása során közjegyzői okiratba foglalja a létesítő okiratot, valamint a megalakuláshoz szükséges, a tagok (vagy esetleg meghatalmazott képviselőik), továbbá a vezető tisztségviselők által tett jognyilatkozatokat. A közjegyzőket a rájuk vonatkozó törvényben foglaltakra figyelemmel a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg a cégbejegyzési eljárásban is, így a közjegyző a jogi képviselő pozíciójában eljárva az elektronikus cégeljárás keretei között köteles megkeresni a cégbíróságot, a bejegyzési kérelem és annak szükséges mellékletei benyújtása mellett. A közjegyző ilyen eljárása esetén az őt megillető díjat a tevékenységre fordított idő alapján számítja fel.

Bár az esetek többségében a gazdasági társaságok alapítására szerződésminta alapján kerül sor, azonban az ilyenfajta egyszerűsítés ellenére – a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás garanciális szabályai szerint – a társasági szerződés vagy más létesítő okirat közokiratba foglalásakor, illetve azt megelőzően a releváns társasági jogi és cégeljárásra vonatkozó szabályok tekintetében általános kioktatási kötelezettség terheli, illetve a jogszabályba ütköző, tiltott vagy tisztességtelen célú jogügyleteknél a közreműködés megtagadása is felmerülhet. A cégalapításkor így kiemelten figyelemmel kell lenni az ügyfél-azonosításhoz és a jogszabállyal ellentétes székhelymegjelöléshez kapcsolódóan a közjegyzői törvény szerinti megtagadási okokra. Az eljáró közjegyzőt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényi rendelkezések értelmében ráadásul – a főszabály szerint előírt – személyazonosítási kötelezettséget meghaladó ügyfél-átvilágítási kötelezettség terheli.

A cégalapítás alkalmával a közjegyzőnek a kógens, azaz – elsősorban – a Ptk. szabályaitól eltérést nem engedő rendelkezésekre figyelemmel kell eljárnia, melyek különösen a típus- és formakényszer; a törzstőke-, alaptőke-, üzletrész-minimálás mértéke; a saját üzletrész, saját részvény felső határa; a tevékenységi körök feltüntetése a létesítő okiratban; a tagok és vezető tisztségviselők személyes adatainak nyilvánossága; a társasági tagság és részesedésszerzés, valamint a vezető tisztségviselői pozíció betöltésének tilalmára vonatkozó szabályok; a könyvvizsgáló választásának illetve a felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei; a vezető tisztségviselők testületénél és a felügyelőbizottságnál előírt tagok száma; a székhelyhasználat jogosultságának feltüntetése.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.