PR

Vissza a jövőbe

/ 2012.11.05., hétfő 13:54 /

Több mint négymilliárd forintba került a hódmezővásárhelyi Tornyai János Kulturális Városnegyed, amelyet még polgármesterként álmodott meg Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Szerinte a kultúra jegyében megvalósult városfejlesztés lelke a nemzeti modernizmus és a kompromisszumot nem ismerő igényesség.

- Miért éppen a kultúra? Az elterjedt városvezetői vélekedés szerint az nem hozza, csak viszi a pénzt.

- Amikor 2005-2006-ban megnyíltak az uniós pályázati források, a városban elkezdtünk gondolkodni a fejlesztések irányain. Nálunk jobb- és baloldal között egyetértés alakult ki, hogy Hódmezővásárhely legfontosabb értéke, több mint százéves múltra visszatekintő hagyománya: a pezsgő kulturális élet. Nem csak a lokálpatrióta elfogultság mondatja velem, hogy városunk mindig kiemelkedett a környezetéből mind a kínált programok és fenntartott intézmények, mind az érdeklődő közönség nagysága révén. Ezt szem előtt tartva döntöttünk úgy, hogy szociális, energetikai, gazdaságfejlesztési célok mellett uniós pályázataink vezérhajója a kulturális városrehabilitáció lesz.

- Tehát az uniós pályázatok miatt vágtak bele a Tornyai János Múzeum, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, két templom felújításába és a Rapcsák András út gyalogosövezetté alakításába?

- Nem, már évek óta ebben a szellemben dolgozunk, csak most nagyszabású kezdeményezésekhez is elegendő forrást sikerült szereznünk. Már a kétezres évek végén önkormányzati fenntartásba vettük a helyi múzeumokat. A zsinagógából kialakított Holokauszt-emlékmúzeum és a Vásárhely kommunizmus alatti életét interaktív módon bemutató Emlékpont is az említett stratégia alapján született.


- A lépték azért mégis más volt most. Ön még Réthelyi Miklós minisztert is interpellálta, hogy kerüljenek vissza Hódmezővásárhelyre a szintén a program keretében felújított református Ótemplom műemlék fakazettái.

- Ez jó példa arra, hogy milyen nem várt nehézségekkel kellett szembesülni a városközpont rehabilitációjakor. Tisztában voltunk a feladat nagyságával, mert nem akartunk megelégedni utcakövezéssel és homlokzatfelújítással. Ezek a munkák - bár szükségesek - nem tudnak szellemet és életet hozni egy település életébe. Sok város szembesült azzal az elmúlt években, hogy éppen középpontjában szűnik meg az élet. A boltok bezárnak a városszéli bevásárlóközpontok miatt, az intézmények máshova települnek, és így tovább. Mi az ellenkező utat járjuk, még iskoláinkat is visszatelepítettük a belvárosba.

A kultúra jegyében megvalósult fejlesztés lelke a nemzeti modernizmus és a kompromisszumot nem ismerő igényesség. Nem szerettünk volna panoptikumot csinálni a Rapcsák András útból. Az volt a célunk, hogy élő találkozási helyet varázsoljunk Hódmezővásárhely központjába. Meggyőződésem: agórák nélkül a közösségeket nem lehet újjászervezni. A kommunizmus idején jól tudták ezt, ezért minden találkozási teret és pontot szétvertek. Ez idő tájt kerültek városaink szívébe polgári korzók helyére többsávos főutak. Ha most bárki végigsétál a Rapcsák András úton, beül valahova egy kávéra, azt tapasztalja: a nap minden szakaszában zajlik az élet. Az őszi langyos estéken tömegek jöttek ide, hogy élvezzék a különleges hangulatot eredményező új kivilágítást. Sikerült valamire ráéreznünk, amit egyre jobban hiányolnak az emberek a hétköznapokból, és nem csak Vásárhelyen. Ahogy kiváló, Liszt-díjas zongoraművészünk, a szintén innen elszármazott Hegedűs Endre megfogalmazta: "Napjainkban a giga-, mega- és hiperprodukciók terjedtek el, azok világát éljük, így elvész a személyesség, az intimitás, amely az igazi kulturális élményt adja. Örülök, hogy szülővárosom szembemegy a rossz globális tendenciával, és az utóbbi utat választja."

- A központ rehabilitálása után hogyan tovább? Nagyra törő terveket hallhattunk korábban a Szegedet és Hódmezővásárhelyt összekötő, a villamos és a hagyományos vasutak keresztezéséből született TramTrainről...

- Már a helye is megvan, Hódmezővásárhely szívéig közlekedne a gyorsvillamos, mely mindössze 30 perc alatt teszi meg majd az utat a két belváros között. A 20 milliárdra becsült beruházás előkészítésére sikerült európai forrásokat nyerni, reméljük, hogy az építkezés is elindul belátható időn belül.

- Ez tehát még a jövő zenéje, de a Tornyai János Városközpont már a jelen. Nem volt zúgolódás Vásárhelyen, hogy miért nem szociális célokra költenek inkább?

- Eleinte akadtak elégedetlenkedő hangok, de amióta a vásárhelyiek birtokba vették az új városközpontot, a kritikák megszűntek. Sokszor elmondtuk a polgároknak, hogy a többmilliárdos beruházás nem azt jelenti, elfelejtjük a város többi részét. Például hamarosan szociális városrehabilitáció indul egy nehezebb sorsú környéken. A vásárhelyi egyébként ilyen fajta: a tervekben nem hisz, az eredményeket ellenben elismeri és szereti.

- Ma már nem a teherautó-motorok zaja, hanem a biciklicsengés a legjellemzőbb hang a felújított Rapcsák András úton...

- Valóban, az átadott sétálóutcára autóval nem, teherautóval pedig reggel hét óráig a helyi üzletekbe árut szállítók hajthatnak be. Utána a gyalogosoké és a bicikliseké a terep. A városnegyed hangulatához nagyban hozzájárul, hogy a lakóközösségek összefogtak, és önrésszel, illetve önkormányzati segítséggel felújították házaikat. Ennek köszönhetően felértékelődtek az itteni üzletek, költöznek is vissza a kereskedők.

- A sétálózónában nem találkoztunk a magyarországi városfelújítások két kötelező elemével, a kovácsoltvas kandeláberekkel és padokkal. Miért?

- Mert nem a XIX. században, pontosabban az elképzelt XIX. században élünk. A múltból erőt merítő, de a jövő felé forduló város lebeg a szemünk előtt. Ezt akartuk kifejezni azzal is, hogy fiatal magyar tervezőket kértünk az utcabútorok, a lámpaoszlopok megtervezésére. Valami olyasmit szerettünk volna jelképezni, mint a második világháborút követően rövid ideig virágzó nemzeti modernizmus. Ennek szép példája az idősebb Janáky István által tervezett Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, amit a kulturális városrehabilitáció keretében két fia, az azóta elhunyt ifjabb Janáky István és Janáky György álmodott újra.

- Az utcabútorok tervezésének szempontjait értjük, de mi volt az egész építkezés filozófiája?

- Polgármesterként sok helyen megfordultam Nyugat-Európában, és azt szűrtem le magamnak: egy város legfontosabb küldetése az, hogy élhető legyen. Ha jók az iskolák, óvodák, ha van hol tartalmasan eltölteni a szabadidőt, ha ápoltak a parkok, akkor még az is szívesen marad családjával egy településen, aki máshol többet kereshetne. Külföldi útjaimon azt tapasztaltam, ha egy város nem rendelkezik klasszikus turistacsalogató látványossággal, akkor kultúrával teszi értékessé, vonzóvá magát. Úgy érzem, a Tornyai János Kulturális Városnegyeddel jó irányba léptünk. Nemcsak a helyiek lakták be gyorsan a tereket, de a megye, sőt az ország más részeiből is érkeznek ide az emberek szemügyre venni a végeredményt, fényképezni és élvezni a megújult belvárost. A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ felújítása, a Tornyai János Múzeum teljes újragondolása, a református Ótemplom, a görögkeleti templom renoválása, valamint a belváros megújítása és új, minőségi közösségi terek kialakítása után büszkén mondhatom: aligha van bármelyik vidéki városnak ilyen kulturális infrastruktúrája.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.