Publi

Zsuppán András

6000 ember kirúgásától működik jobban a magyar állam?

/ 2016.01.26., kedd 18:02 /
6000 ember kirúgásától működik jobban a magyar állam?

Két hullámban 20, majd 10 százalékos leépítést terveznek az állami intézményeknél, több ezren kerülhetnek utcára. Lázár János olyan feladatot kapott a kormányfőtől, amit akár jól, akár rosszul hajt végre, erodálni fogja a befolyását.

Két hullámban 20, majd 10 százalékos leépítést terveznek az állami intézményeknél, több ezren kerülhetnek utcára. Lázár János olyan feladatot kapott a kormányfőtől, amit akár jól, akár rosszul hajt végre, erodálni fogja a befolyását.

Érkeznek az újabb szivárogtatások a beharangozott, nagyszabású „bürokráciacsökkentés” ügyében. A megszüntetni és/vagy beolvasztani tervezett intézmények – természetesen nem végleges – „halállistája” először a vs.hu-n jelent meg, ma pedig az index tett közzé részleteket a leépítések koncepcióját tartalmazó, január 19-én készült nem nyilvános tervezetből.

Ebből kiderül, hogy az érintett háttérintézmények egy részét teljesen megszüntetnék, más részét pedig beolvasztanák a tárcákba. Beolvasztás esetén kimondott cél a bérkiadások lefaragása, amit többek közt egy két lépcsős leépítési hullámmal érnének el. Az új feladatgazdák, tehát a minisztériumok és a kormányhivatalok a beolvasztás előtti létszám csupán 80 százalékát vennék át, és a mostani átszervezéssel nem érintett intézményeknél is az idei dolgozóknak csak a 90 százaléka maradhatna státuszban 2017-ben.

Az index számításai szerint ez durván hatezer fő elbocsátását jelenti. Arról egyelőre nincs döntés, hogy melyik intézmény szűnik meg vagy olvad be. Az elmúlt napokban több helyről kaptunk olyan információkat, hogy a vs.hu-n megjelent lista tulajdonképpen egy étlap, amit Lázár János a kormányfő részére összeállított. A következő két hét maradt az intézményvezetők számára, hogy megérveljék saját hasznosságukat, kapcsolataikat megmozgatva próbálják meggyőzni a miniszterelnököt, hogy szükség van a munkájukra. A tárcavezetők közül a leginkább érintett Balog Zoltán és Pintér Sándor a színfalak mögött küzdenek egyes intézmények megmaradásáért, de Lázár János is egyszerre van kettős szerepben, hiszen a célkeresztbe vett intézmények közül több közvetlenül az ő „felségterülete”, például az állami műemlékeket gondozó Forster Központ.

A végső döntést a miniszterelnök hozza meg minden egyes intézmény esetében, de az egész átszervezést Lázárnak kell végrehajtania, és a nyilvánosság előtt kommunikálnia.

A bürokráciacsökkentés jól hangzó, népszerű cél. Ugyan ki szereti a bürokratákat? Az ötlet azonban csak addig szerethető, míg a közvélemény nem realizálja, hogy ezek a „bürokraták” nem mind aktatologatók, hanem sokan közülük hasznos munkát végző szakemberek. A legutóbb megpróbáltuk megmutatni, hogy a megszüntetéssel fenyegetett intézmények többsége nem papírgyár: sugáregészségügytől (vö. Paks2 előkészítése) a tankönyvírásig fontos, közmegbecsülésnek örvendő feladatokat látnak el. Hatezer ember, mégpedig hangadó, középosztálybeli hivatalnok, értelmiségi és szakember, nagyon sok – ennek az intézkedésnek már társadalmi szinten érezhető negatív hatása lesz, ha képesek végrehajtani. És súlyos működési zavarok is várhatók az állam életében, ahogy a KLIK példája megmutatta, mit eredményez a túlzott központosítás.

Éppen ezért a megtisztelő feladat, ami a miniszterelnök Lázár Jánosnak adott, nagyon cseles természetű. Nem lehet belőle igazán jól kijönni. Amennyiben a sok vajúdás után csak egy csekély, kozmetikai jellegű átalakítás születik, a miniszter legendás hatékonyságának imázsán esik csorba. Ha viszont végrehajtja a tervekben szereplő intézményi tarvágást, minden probléma, ami az államreformból fakad, a fejére hullik vissza.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.