Publi

Zsuppán András

6000 ember kirúgásától működik jobban a magyar állam?

/ 2016.01.26., kedd 18:02 /
6000 ember kirúgásától működik jobban a magyar állam?

Két hullámban 20, majd 10 százalékos leépítést terveznek az állami intézményeknél, több ezren kerülhetnek utcára. Lázár János olyan feladatot kapott a kormányfőtől, amit akár jól, akár rosszul hajt végre, erodálni fogja a befolyását.

Két hullámban 20, majd 10 százalékos leépítést terveznek az állami intézményeknél, több ezren kerülhetnek utcára. Lázár János olyan feladatot kapott a kormányfőtől, amit akár jól, akár rosszul hajt végre, erodálni fogja a befolyását.

Érkeznek az újabb szivárogtatások a beharangozott, nagyszabású „bürokráciacsökkentés” ügyében. A megszüntetni és/vagy beolvasztani tervezett intézmények – természetesen nem végleges – „halállistája” először a vs.hu-n jelent meg, ma pedig az index tett közzé részleteket a leépítések koncepcióját tartalmazó, január 19-én készült nem nyilvános tervezetből.

Ebből kiderül, hogy az érintett háttérintézmények egy részét teljesen megszüntetnék, más részét pedig beolvasztanák a tárcákba. Beolvasztás esetén kimondott cél a bérkiadások lefaragása, amit többek közt egy két lépcsős leépítési hullámmal érnének el. Az új feladatgazdák, tehát a minisztériumok és a kormányhivatalok a beolvasztás előtti létszám csupán 80 százalékát vennék át, és a mostani átszervezéssel nem érintett intézményeknél is az idei dolgozóknak csak a 90 százaléka maradhatna státuszban 2017-ben.

Az index számításai szerint ez durván hatezer fő elbocsátását jelenti. Arról egyelőre nincs döntés, hogy melyik intézmény szűnik meg vagy olvad be. Az elmúlt napokban több helyről kaptunk olyan információkat, hogy a vs.hu-n megjelent lista tulajdonképpen egy étlap, amit Lázár János a kormányfő részére összeállított. A következő két hét maradt az intézményvezetők számára, hogy megérveljék saját hasznosságukat, kapcsolataikat megmozgatva próbálják meggyőzni a miniszterelnököt, hogy szükség van a munkájukra. A tárcavezetők közül a leginkább érintett Balog Zoltán és Pintér Sándor a színfalak mögött küzdenek egyes intézmények megmaradásáért, de Lázár János is egyszerre van kettős szerepben, hiszen a célkeresztbe vett intézmények közül több közvetlenül az ő „felségterülete”, például az állami műemlékeket gondozó Forster Központ.

A végső döntést a miniszterelnök hozza meg minden egyes intézmény esetében, de az egész átszervezést Lázárnak kell végrehajtania, és a nyilvánosság előtt kommunikálnia.

A bürokráciacsökkentés jól hangzó, népszerű cél. Ugyan ki szereti a bürokratákat? Az ötlet azonban csak addig szerethető, míg a közvélemény nem realizálja, hogy ezek a „bürokraták” nem mind aktatologatók, hanem sokan közülük hasznos munkát végző szakemberek. A legutóbb megpróbáltuk megmutatni, hogy a megszüntetéssel fenyegetett intézmények többsége nem papírgyár: sugáregészségügytől (vö. Paks2 előkészítése) a tankönyvírásig fontos, közmegbecsülésnek örvendő feladatokat látnak el. Hatezer ember, mégpedig hangadó, középosztálybeli hivatalnok, értelmiségi és szakember, nagyon sok – ennek az intézkedésnek már társadalmi szinten érezhető negatív hatása lesz, ha képesek végrehajtani. És súlyos működési zavarok is várhatók az állam életében, ahogy a KLIK példája megmutatta, mit eredményez a túlzott központosítás.

Éppen ezért a megtisztelő feladat, ami a miniszterelnök Lázár Jánosnak adott, nagyon cseles természetű. Nem lehet belőle igazán jól kijönni. Amennyiben a sok vajúdás után csak egy csekély, kozmetikai jellegű átalakítás születik, a miniszter legendás hatékonyságának imázsán esik csorba. Ha viszont végrehajtja a tervekben szereplő intézményi tarvágást, minden probléma, ami az államreformból fakad, a fejére hullik vissza.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.