Publi

Zsuppán András

6000 ember kirúgásától működik jobban a magyar állam?

/ 2016.01.26., kedd 18:02 /
6000 ember kirúgásától működik jobban a magyar állam?

Két hullámban 20, majd 10 százalékos leépítést terveznek az állami intézményeknél, több ezren kerülhetnek utcára. Lázár János olyan feladatot kapott a kormányfőtől, amit akár jól, akár rosszul hajt végre, erodálni fogja a befolyását.

Két hullámban 20, majd 10 százalékos leépítést terveznek az állami intézményeknél, több ezren kerülhetnek utcára. Lázár János olyan feladatot kapott a kormányfőtől, amit akár jól, akár rosszul hajt végre, erodálni fogja a befolyását.

Érkeznek az újabb szivárogtatások a beharangozott, nagyszabású „bürokráciacsökkentés” ügyében. A megszüntetni és/vagy beolvasztani tervezett intézmények – természetesen nem végleges – „halállistája” először a vs.hu-n jelent meg, ma pedig az index tett közzé részleteket a leépítések koncepcióját tartalmazó, január 19-én készült nem nyilvános tervezetből.

Ebből kiderül, hogy az érintett háttérintézmények egy részét teljesen megszüntetnék, más részét pedig beolvasztanák a tárcákba. Beolvasztás esetén kimondott cél a bérkiadások lefaragása, amit többek közt egy két lépcsős leépítési hullámmal érnének el. Az új feladatgazdák, tehát a minisztériumok és a kormányhivatalok a beolvasztás előtti létszám csupán 80 százalékát vennék át, és a mostani átszervezéssel nem érintett intézményeknél is az idei dolgozóknak csak a 90 százaléka maradhatna státuszban 2017-ben.

Az index számításai szerint ez durván hatezer fő elbocsátását jelenti. Arról egyelőre nincs döntés, hogy melyik intézmény szűnik meg vagy olvad be. Az elmúlt napokban több helyről kaptunk olyan információkat, hogy a vs.hu-n megjelent lista tulajdonképpen egy étlap, amit Lázár János a kormányfő részére összeállított. A következő két hét maradt az intézményvezetők számára, hogy megérveljék saját hasznosságukat, kapcsolataikat megmozgatva próbálják meggyőzni a miniszterelnököt, hogy szükség van a munkájukra. A tárcavezetők közül a leginkább érintett Balog Zoltán és Pintér Sándor a színfalak mögött küzdenek egyes intézmények megmaradásáért, de Lázár János is egyszerre van kettős szerepben, hiszen a célkeresztbe vett intézmények közül több közvetlenül az ő „felségterülete”, például az állami műemlékeket gondozó Forster Központ.

A végső döntést a miniszterelnök hozza meg minden egyes intézmény esetében, de az egész átszervezést Lázárnak kell végrehajtania, és a nyilvánosság előtt kommunikálnia.

A bürokráciacsökkentés jól hangzó, népszerű cél. Ugyan ki szereti a bürokratákat? Az ötlet azonban csak addig szerethető, míg a közvélemény nem realizálja, hogy ezek a „bürokraták” nem mind aktatologatók, hanem sokan közülük hasznos munkát végző szakemberek. A legutóbb megpróbáltuk megmutatni, hogy a megszüntetéssel fenyegetett intézmények többsége nem papírgyár: sugáregészségügytől (vö. Paks2 előkészítése) a tankönyvírásig fontos, közmegbecsülésnek örvendő feladatokat látnak el. Hatezer ember, mégpedig hangadó, középosztálybeli hivatalnok, értelmiségi és szakember, nagyon sok – ennek az intézkedésnek már társadalmi szinten érezhető negatív hatása lesz, ha képesek végrehajtani. És súlyos működési zavarok is várhatók az állam életében, ahogy a KLIK példája megmutatta, mit eredményez a túlzott központosítás.

Éppen ezért a megtisztelő feladat, ami a miniszterelnök Lázár Jánosnak adott, nagyon cseles természetű. Nem lehet belőle igazán jól kijönni. Amennyiben a sok vajúdás után csak egy csekély, kozmetikai jellegű átalakítás születik, a miniszter legendás hatékonyságának imázsán esik csorba. Ha viszont végrehajtja a tervekben szereplő intézményi tarvágást, minden probléma, ami az államreformból fakad, a fejére hullik vissza.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Balog Zoltán: „A migránsok áldozatok, nem szabad gyűlöletből dönteni”

„Szívesen odaírtam volna, hogy nem minden migráns terrorista vagy erőszaktevő. Ennek ellenére, ami a plakátokon áll, az tény” – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak. Balog szerint különbséget kell tenni migráns és migráció között, Magyarország pedig nem az emberek ellen van.

Körúti robbantás: egy nyugtalanító tény, amiről nem beszélnek

Nem véletlen, ha rossz előérzetünk van a hétvégi körúti detonáció okainak felderíthetőségével kapcsolatban: Matuska Szilveszter óta alig kaptak el robbantásos merénylőt Magyarországon. A statisztika alapján ezekben az ügyekben a nyomozók borzasztó teljesítményt nyújtanak.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.