heti-valasz.hu/publi/magyarorszagon-nyit-gyarat-a-rolls-royce-109254

http://heti-valasz.hu/publi/magyarorszagon-nyit-gyarat-a-rolls-royce-109254

Publi

Balázs Zoltán

A baloldal három válsága

/ 2017.09.11., hétfő 08:10 /

„Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb.”

Közhely, hogy a sikeres politikának nincs abszolút biztos receptje; de a történelem néhány dologra megtanított. Ezek egyike, hogy közösséghez tartozás nélkül nehéz választást nyerni. Emlékszünk: 2002 után a Fidesz közösségépítésbe fogott, visszalépett a civil világba, s máig az ott fölhalmozott forrásokra képes építeni.

Erre a stratégiára lehetett volna számítani a baloldalon is, s még csak azt sem mondhatjuk, hogy ne történtek volna ilyen kezdeményezések. De ebből nem jött létre ütőképes elit. A baloldal vezetői mintha a levegőben lebegnének. Semmi egyebet nem lehet hozzájuk kötni, mint saját pártjukat. Ennek mélyebb okai is vannak, olyanok, amelyek az egyetemes baloldal három nagy válságával függnek össze.

A baloldal ősi közösségélménye a munkásosztály, amelyért sokan mártírhalált vállaltak, amely politika- és gazdaságelméletet is kapott a marxizmussal, s amely iránt ma is létezik nosztalgia. Az első válság abból fakadt, hogy a munkásosztály marginálissá vált, s egyre jobban bekapcsolódott a nemzeti közösségbe.

Az új közösséget a ’68-as lázadók teremtették meg. Filozófiai rendszer híján a felszabadulás, a kivonulás, a földrabjai-mítosz mély, vallási tapasztalatokat is mozgósító ereje dinamizálta őket. Ám ezt a nemzedéket is beőrölte a baloldal logikája, amely ideológiát és intézményeket konstruált. Ezek aztán a humanizmus jegyében a nyugati civil társadalom és politika meghatározó pártjaivá vagy hangadóivá váltak.

Csakhogy az emberiség mint olyan nem közösség; a hivatásszerűen művelt közösségiség pedig egyre hamisabbá, hatalommal átitatottabbá, a tömegek iránt bizalmatlanná vált. Bekövetkezett a második válság.

Így a klasszikus baloldali ideológiákkal sem törődő, identitásalapon szerveződő csoportokká alakult át az, amit baloldalnak hívunk. Ez a formátlan világ, amelyben mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, amelynek lényegét sérelmei és jogai adják, ma is létezik.

De már mutatkoznak a válság jelei. A merő identitás, társadalmi szerep alkalmatlan arra, hogy politikai közösséget szüljön. A modern politika lényege, hogy a csoportidentitások számára megteremtse a közös kereteket, úgy, hogy átélhetők és erkölcsileg igazolhatók legyenek. Néhány liberális filozófuson kívül ma már alig van kivel vitatkozni a modern baloldalon; a sértett identitások kakofóniájában az értelem szerepe nulla.

Ebben a harmadik válságban a baloldal élcsapatai a klasszikus kiutat választják: az önmagáért való akcionizmust, mely a politika központjává a harcot, a lázadást, a forradalmat teszi; hajtóereje pedig az együvé tartozás élménye. Ám harchoz ellenség is kell.

Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb. Mindegy, hogy szobordöntésről, tüntetésről, autók felgyújtásáról van-e szó, a képlet ugyanaz: a cél a küzdés maga. Nem mondom, hogy ebből következően garantált a pártpolitikai kudarc. De azt igen, hogy a baloldali jövő sötét.

Az írás a Heti Válasz augusztus 23-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.