Publi

Balázs Zoltán

A baloldal három válsága

/ 2017.09.11., hétfő 08:10 /
A baloldal három válsága

„Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb.”

Közhely, hogy a sikeres politikának nincs abszolút biztos receptje; de a történelem néhány dologra megtanított. Ezek egyike, hogy közösséghez tartozás nélkül nehéz választást nyerni. Emlékszünk: 2002 után a Fidesz közösségépítésbe fogott, visszalépett a civil világba, s máig az ott fölhalmozott forrásokra képes építeni.

Erre a stratégiára lehetett volna számítani a baloldalon is, s még csak azt sem mondhatjuk, hogy ne történtek volna ilyen kezdeményezések. De ebből nem jött létre ütőképes elit. A baloldal vezetői mintha a levegőben lebegnének. Semmi egyebet nem lehet hozzájuk kötni, mint saját pártjukat. Ennek mélyebb okai is vannak, olyanok, amelyek az egyetemes baloldal három nagy válságával függnek össze.

A baloldal ősi közösségélménye a munkásosztály, amelyért sokan mártírhalált vállaltak, amely politika- és gazdaságelméletet is kapott a marxizmussal, s amely iránt ma is létezik nosztalgia. Az első válság abból fakadt, hogy a munkásosztály marginálissá vált, s egyre jobban bekapcsolódott a nemzeti közösségbe.

Az új közösséget a ’68-as lázadók teremtették meg. Filozófiai rendszer híján a felszabadulás, a kivonulás, a földrabjai-mítosz mély, vallási tapasztalatokat is mozgósító ereje dinamizálta őket. Ám ezt a nemzedéket is beőrölte a baloldal logikája, amely ideológiát és intézményeket konstruált. Ezek aztán a humanizmus jegyében a nyugati civil társadalom és politika meghatározó pártjaivá vagy hangadóivá váltak.

Csakhogy az emberiség mint olyan nem közösség; a hivatásszerűen művelt közösségiség pedig egyre hamisabbá, hatalommal átitatottabbá, a tömegek iránt bizalmatlanná vált. Bekövetkezett a második válság.

Így a klasszikus baloldali ideológiákkal sem törődő, identitásalapon szerveződő csoportokká alakult át az, amit baloldalnak hívunk. Ez a formátlan világ, amelyben mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, amelynek lényegét sérelmei és jogai adják, ma is létezik.

De már mutatkoznak a válság jelei. A merő identitás, társadalmi szerep alkalmatlan arra, hogy politikai közösséget szüljön. A modern politika lényege, hogy a csoportidentitások számára megteremtse a közös kereteket, úgy, hogy átélhetők és erkölcsileg igazolhatók legyenek. Néhány liberális filozófuson kívül ma már alig van kivel vitatkozni a modern baloldalon; a sértett identitások kakofóniájában az értelem szerepe nulla.

Ebben a harmadik válságban a baloldal élcsapatai a klasszikus kiutat választják: az önmagáért való akcionizmust, mely a politika központjává a harcot, a lázadást, a forradalmat teszi; hajtóereje pedig az együvé tartozás élménye. Ám harchoz ellenség is kell.

Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb. Mindegy, hogy szobordöntésről, tüntetésről, autók felgyújtásáról van-e szó, a képlet ugyanaz: a cél a küzdés maga. Nem mondom, hogy ebből következően garantált a pártpolitikai kudarc. De azt igen, hogy a baloldali jövő sötét.

Az írás a Heti Válasz augusztus 23-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ima Magyarországért Madridban

A Kodály-év alkalmából Gráf Zsuzsanna, az Angelica Leánykar vezetője fesztivált rendezett, és a kórus hamarosan Spanyolországba viszi Kodály és a magyar zene hírét.

Ha ezt elolvassa, lehet, hogy elmegy a kedve a válástól

Döbbenetes a hasonlóság Cserna Antal és az általa alakított pap, Iván élete között: a Pécsi Nemzeti Színház előadásában, az Ádám almáiban játszott szerepéért megkapta a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb férfi színésznek járó díjat. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Árnyékkormánnyal rukkolhat elő az LMP

Árnyékkormányt alakíthat az LMP miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett a Heti Válasznak a Ron Werber és pártja közötti kapcsolat hátterét is felfedi. Nagyinterjúnk a csütörtöki lapszámban.

Orbán Viktor nagyon akarja, hogy maradjon Angela Merkel

A hétvégi német választások előtt lapunk tudósítója önfeláldozó bátorsággal a törökök és a szélsőjobb kedvenc berlini negyedeibe is alámerült, hogy felbukkanva megállapítsa: talán túl sokat is imádkozott Orbán Viktor a német kancellár győzelméért. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, miért van ez így, illetve mire lehet számítani a jövőben.

Mi történik a dunaszerdahelyi stadionban?

Teltházas otthoni mérkőzések, fantasztikus hangulat, a kárpát-medencei magyarok találkozóhelye. Ezt jelenti az FC DAC 1904 Dunaszerdahely futballcsapata. A fiúkat a gödörből tavaly kihúzó edző, László Csaba szerint ez nem véletlen. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.