Publi

Balázs Zoltán

A baloldal három válsága

/ 2017.09.11., hétfő 08:10 /

„Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb.”

Közhely, hogy a sikeres politikának nincs abszolút biztos receptje; de a történelem néhány dologra megtanított. Ezek egyike, hogy közösséghez tartozás nélkül nehéz választást nyerni. Emlékszünk: 2002 után a Fidesz közösségépítésbe fogott, visszalépett a civil világba, s máig az ott fölhalmozott forrásokra képes építeni.

Erre a stratégiára lehetett volna számítani a baloldalon is, s még csak azt sem mondhatjuk, hogy ne történtek volna ilyen kezdeményezések. De ebből nem jött létre ütőképes elit. A baloldal vezetői mintha a levegőben lebegnének. Semmi egyebet nem lehet hozzájuk kötni, mint saját pártjukat. Ennek mélyebb okai is vannak, olyanok, amelyek az egyetemes baloldal három nagy válságával függnek össze.

A baloldal ősi közösségélménye a munkásosztály, amelyért sokan mártírhalált vállaltak, amely politika- és gazdaságelméletet is kapott a marxizmussal, s amely iránt ma is létezik nosztalgia. Az első válság abból fakadt, hogy a munkásosztály marginálissá vált, s egyre jobban bekapcsolódott a nemzeti közösségbe.

Az új közösséget a ’68-as lázadók teremtették meg. Filozófiai rendszer híján a felszabadulás, a kivonulás, a földrabjai-mítosz mély, vallási tapasztalatokat is mozgósító ereje dinamizálta őket. Ám ezt a nemzedéket is beőrölte a baloldal logikája, amely ideológiát és intézményeket konstruált. Ezek aztán a humanizmus jegyében a nyugati civil társadalom és politika meghatározó pártjaivá vagy hangadóivá váltak.

Csakhogy az emberiség mint olyan nem közösség; a hivatásszerűen művelt közösségiség pedig egyre hamisabbá, hatalommal átitatottabbá, a tömegek iránt bizalmatlanná vált. Bekövetkezett a második válság.

Így a klasszikus baloldali ideológiákkal sem törődő, identitásalapon szerveződő csoportokká alakult át az, amit baloldalnak hívunk. Ez a formátlan világ, amelyben mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, amelynek lényegét sérelmei és jogai adják, ma is létezik.

De már mutatkoznak a válság jelei. A merő identitás, társadalmi szerep alkalmatlan arra, hogy politikai közösséget szüljön. A modern politika lényege, hogy a csoportidentitások számára megteremtse a közös kereteket, úgy, hogy átélhetők és erkölcsileg igazolhatók legyenek. Néhány liberális filozófuson kívül ma már alig van kivel vitatkozni a modern baloldalon; a sértett identitások kakofóniájában az értelem szerepe nulla.

Ebben a harmadik válságban a baloldal élcsapatai a klasszikus kiutat választják: az önmagáért való akcionizmust, mely a politika központjává a harcot, a lázadást, a forradalmat teszi; hajtóereje pedig az együvé tartozás élménye. Ám harchoz ellenség is kell.

Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb. Mindegy, hogy szobordöntésről, tüntetésről, autók felgyújtásáról van-e szó, a képlet ugyanaz: a cél a küzdés maga. Nem mondom, hogy ebből következően garantált a pártpolitikai kudarc. De azt igen, hogy a baloldali jövő sötét.

Az írás a Heti Válasz augusztus 23-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.