valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

http://valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

Publi

A csönd hangjai

/ 2001.07.06., péntek 07:38 /

Nesz, zörej, zene, zaj, lárma, ricsaj és sorolhatnánk - páratlanul gazdag a magyar nyelv, ahogyan a fülünket és idegrendszerünket különféle módon érő hanghatásokat kifejezi. Márpedig egyre több és erősebb hanghatás ér bennünket. Hogy szennyezett levegőt szívunk, hogy olykor bokáig járunk a piszokban és pusztítjuk természetes környezetünket, arról sokat hallani. Beszélünk, vitatkozunk a vizuális környezetszennyezésről is, a városépítészet nagy mulasztásairól és tévedéseiről, a csúnya óriásplakátokról, a szemünket kápráztató videoklipekről. Azt azonban általában elfelejtjük, sőt már észre sem vesszük, hogy milyen elképesztő mértékű zajártalomban éljük mindennapjainkat. Csak akkor figyelünk fel a felesleges zajokra, ha a hanghatás oly erős, hogy "csendháborításként" értékeljük, pedig más, alattomosabb zajszennyezés is lehetne büntetőjogi kategória.

Láttak valaha környezetvédőket zajok ellen tüntetni? Nem hiszem. Pedig a tudósok szerint a bennünket érő hangszennyezéstől arányaiban sokkal jobban szenvedünk, mint mondjuk a levegő tisztátalanságától. Az egészségügyi hatásai is jelentősek. Éjjel-nappal morog, zúg, dübörög a város, a háttérben sokszor még munka közben is szól a rádió - mint valamilyen "kábítószer", már létezni sem tudunk nélküle -, megcsörren, "énekel" a telefon, autók dudálnak, motorok bőgnek, vonatok zakatolnak, mentők szirénáznak, riasztók sivítanak és pittyegnek, felheccelt kutyák ugatnak körülöttünk, embertársaink hangosan vitatkoznak. Megszokjuk a zajokat, miközben egyre süketebbek leszünk. Menekülnénk, csöndre vágyunk. Kiáltanánk érte, de tudjuk, hogy a nagy zsibongásban nem hall minket senki. Fogjuk be a fülünket? Nem segít. A hangrezgések minden gátat áttörnek, már a fejünkben cikáznak, örökre, mint a tengeri kagylóházban a hullámok morajlásának visszhangjai.

Az emberi idegrendszert egyre inkább próbára tevő zajszennyezés káros hatásaira, bármily furcsa, mégsem a tökéletes csend a legjobb orvosság. Az "hideg" és síri. Félünk tőle, mert a magányt, a sötétséget, esetleg a halált juttatja eszünkbe. A nyár zajosabb, a tél csendes. Az "abszolút" csönd fájdalmas, amely Radnóti Miklóst idézve üvölteni képes (Levél a hitveshez). A valóságban nem is létezik, csak a képzeletünkben. Csak a stúdiók hangszigetelt falai között állítható elő.

A mindennapi zajok előli menekvéshez az igazi gyógyszert a természet "zenéi" és/vagy a komponisták mesterséges, tiszta harmóniái jelenthetik. Mert a természet "csendje" is muzsika. És minden dallam a természet hangjainak valamilyen "leképezése". A tücskök ciripelése, a békák kuruttyolása, a szúnyogok zümmögése, a barlangok mormogása, a patakok csobogása, a fűszálak sziszegése - sok apró kompozíció. Hallgassuk meg Bartók Béla Szabadban című zongoradarabjából Az éjszaka zenéit, és megértjük. Így aztán gyógyírt jelenthet a zajbántalmakra az elmélyült zenehallgatás, egy-egy gyönyörű hangverseny, amely kiűzi a fejünkből a kellemetlen zsongást. (Persze vigyázni kell, el ne tévedjünk ilyenkor egy olyan kortárs zenei hangversenyre, amelyen a még kísérlezető, hangjukat kereső - netán soha meg nem találó - szerzők a "zajgyártást" összekeverték a művészettel...)

Idegeinkre, lelkünkre az hat a leginkább nyugtatólag, ha a természet zenéjét és a mesterséges harmóniákat egyszerre élvezhetjük. Ezért van az, hogy semmi sem tudja pótolni egy szabadtéri, szellős nyáresti hangverseny különleges élményét - a megismételhetetlen madárfüttyel, egy "új szólamként" a fák susogásával mondjuk Mozart Egy kis éji zenéjében vagy Vivaldi A négy évszakában.

A baj csak az, hogy a zajok elől ritkán menekülünk. Aztán persze nem értjük, mitől vagyunk idegesek, zaklatottak. Pedig bőven lenne hová szaladni egy kis csöndért, tiszta zenei harmóniáért. Falura, a természetbe. Meg aztán nincs az országnak olyan csücske, ahol néhány tíz kilométeres körzetben ne rendeznének valahol nyári fesztivált, Gyulától Szombathelyig, sok-sok szép, fejzsongást elűző muzsikával. És ma már a zsúfolt és zajos főváros is rengeteg színvonalas szabadtéri zenei programot kínál a fülledt nyári estéken. Ha mást nem, hallgassuk éjjel a csönd hangjait.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.