Publi

Bódis András

A Fidesz és a „lumpenprolik”: szitokszóból célcsoport

/ 2017.06.14., szerda 14:00 /
A Fidesz és a „lumpenprolik”: szitokszóból célcsoport

„Hirtelen a Fidesz egyik legfőbb célcsoportjává vált az a társaság, amelyet korábban a választási regisztráció révén még távol akartak tartani a szavazófülkéktől.”

Helyzet van. Ha úgy tetszik, korszakhatárhoz értünk. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztoriban kénytelen foglalkozni azzal, hogy a Habony Árpád-féle médiaarzenál hadat üzent a jobboldali értelmiségnek. Annak a körnek, amelyre korábban a Fidesz saját hátországaként tekintett. A 888.hu szerzője szerint a konzervatív kritika szószólói gyáva Stockholm-szindrómások, akik szellemi „maszturbációs maratont” tartanak.

Adódik a kérdés: hogyan jutottunk idáig?

A történet 15 éve kezdődött. A 2002-es választást – rekordrészvétel mellett – elveszítette a Fidesz. A szocik ugyanis olyan tömegeket csaltak oda az urnákhoz (sokak szerint: gulyással, piával, egyéb ösztönzőkkel), akik korábban teljes érdektelenséget mutattak a politika iránt, nemigen szavaztak senkire. A jobbos táborszlengben ezek a könnyen megvehető, bulváron nevelkedő figurák voltak az úgynevezett lumpenprolik. Az agyhalottak. A suttyók. A demokrácia kerékkötői. Az örök cselédek, akik biztonságot ígérő nagyurak árnyékában szeretnek létezni. Akiktől el kellene venni a szavazati jogot. Pozitívabb olvasatban: akiket fel kell emelni, akiknek a gyerekeit – az oktatás révén – ki kell emelni a szutyokból. Emlékszünk: néhai Szalai Annamária a Fidesz sajtópolitikusaként, majd a médiahatóság volt elnökeként is próbált lecsapni a lumpenprolik „üzemanyagául” szolgáló bulvárra. Mondván: a celebekkel telepumpált álvalóság terjesztése és befogadása öl, butít, nyomorba dönt!

Aztán a Fidesz 2012-ben – immár kormányon – előállt azzal, hogy bevezetné az előzetes választási regisztrációt. Hogy a jobbos tábor érezze: a párt fellép a lumpenprolik ellen. Hogy csak azok szavazhassanak, akiknek megér egy feliratkozást a haza ügye és üdve. Akik nemcsak akkor mozdulnak, amikor elfuvarozzák őket voksolni. Ám Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért, az Alkotmánybíróság pedig kimondta: szó sem lehet regisztrációról, mert az korlátozná a választójogot.

Orbán Viktor, ha ilyen falakba ütközik, mindig merészet húz. Amikor a 2010-es győztes választás után Brüsszel azzal szembesítette, hogy nem tűri a pénzügyi lazítást, az államháztartási deficitet igenis 3 százalék alá kell szorítani (a GDP arányában), a magyar miniszterelnök átdobta a váltót, és hirtelen ő lett az EU egyik legfegyelmezettebbje – már ami a költségvetési politikát illeti.

Ugyanilyen határozott – 180 fokos – fordulat történt az úgynevezett lumpenprolik ügyében. Hirtelen a Fidesz egyik legfőbb célcsoportjává vált az a társaság, amelyet korábban a választási regisztráció révén még távol akartak tartani a szavazófülkéktől. Habony Árpád és köre lett a bulvárfelelős. A kereskedelmi tévék és a társasági magazinok korlátok közé szorításánál hirtelen fontosabbá vált a megszerzésük. A folyamat roppant sikeres; a Fidesz holdudvaráé a TV2, a Ripost, a Lokál, az Origo – a 888.hu pedig hadat üzen a bulvárosított politikai üzenetektől, a celebesített közélettől és az újságírótlanított médiumoktól vért hányó konzervatív kritikusoknak.

Szitokszó tekintetében tehát a finnyás értelmiségi lett az új lumpenproli. Mivel nem sikerült a tömegeket felfelé nivellálni, gondolkodáshoz segíteni, inkább az egész jobboldalt lerántják a bulvárba. Bármi áron. Hatalmi szempontból ennél tökéletesebb megoldás persze nincs. Csak nem biztos, hogy egykor ezért akartunk rendszert váltani.   

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.