Publi

Stumpf András

A Jobbik bukott szlovák párt

/ 2012.11.28., szerda 15:02 /
A Jobbik bukott szlovák párt

Drága jobbikosaink, nagyon nagy magyarjaink primitív vagy szofisztikáltabb, ám mindig féktelen antiszemitizmusuk hatására éppen csak azt felejtik el, milyen néphez tartoznak.

Még jó, hogy nem ragadtam azonnal billentyűzetet. Sokkal viccesebb így, már mások reakciójának ismeretében.

Így ez az újabb zsidózós-jobbikos sztori már remek látleletet is ad a magyar közállapotokról. Persze nem lepett meg, de kiderült: mindenki számára elérhető, száz százalékos TB-támogatású pszichiátriai kezelésről kellene sürgősen törvényt hozni. Az üldözési mánia ugyanis népbetegség.

Rögtön tegnap megjelentek ugyanis azok a remek ellenzéki értelmezések, amelyek szerint a (Jobbikkal köztudottan háttérkapcsolatban lévő) kormány rendelte a zsidózást, hogy jól elterelje a figyelmet az épp akkor elfogadott, legújabb kodifikációs mesterművéről, az új választási eljárásról. Agybaj. Mára aztán jöttek a jobbos gondolatok: a baloldal bérence a Jobbik, hiszen miközben pártunk és kormányunk vérét, verejtékét csorgatva dolgozik az ország felvirágoztatásán, ezek pillanatok alatt lerombolják a sok csúcsteljesítményt és már megint arról szólnak a nemzetközi híradások, hogy...

Akik tehát elítélik a jobbikos Gyöngyösi Márton szövegét, maguk is kénytelenek azt beépíteni egyszerű rögeszmékkel teli kis világképükbe, amelyben mindig van a háttérben valami nagyobb, valami láthatatlan, az ellenségnek fondorkodása, a kormányé vagy a baloldalé, valami van, tuti van, ez nem véletlen.

Közben annyi történt, hogy hétfőn a nevezett, fixáltan antiszemita jobbikos elmormolt egy-két echte náci mondatot a parlamentben. Mekkora meglepetés! Semekkora. Az egyszerűbbje, akinek csak az alapozó órákra futotta dialektikus antiszemitizmusból, tiszaeszlározik. Azt már láttuk. Ez a Gyöngyösi viszont külföldön tanult, nyilván világpolitikusnak érzi magát, hát világpolitikai eseményekkel kapcsolatban mondja el pontosan ugyanazt. Ezúttal kódok nélkül.

„...hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.”

*

Szeretem a behelyettesítősdit, játsszunk hát megint olyat!

Ján Slota a pozsonyi parlamentben azonnali kérdést intézett a szlovák külügyminiszterhez.

„...hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a szlovák országgyűlésben és a szlovák kormányban hány olyan magyar származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Szlovákiának.”

Slota szavaira magyar részről elsőként Gyöngyösi Márton reagált. A jobbikos politikus elfogadhatatlannak nevezte az elhangzottakat, s az intézményesült magyargyűlölet azonnali leállítását követelte.

Ugye, ugye. Drága jobbikosaink, nagyon nagy magyarjaink primitív avagy szofisztikáltabb, ám mindig féktelen antiszemitizmusuk hatására éppen csak azt felejtik el, milyen néphez tartoznak. Hogy ugyanis magyarok. Nagymagyar matricára telik, de arra már nem futja, hogy felfogják: ennek a népnek, a miénknek, sok millió tagja más államban él. Olyan államban mondjuk, amely nem ismeri el a kettős állampolgárságukat, amely veszélyt lát magyar identitásukban. Ezek szerint a Jobbik számára teljesen elfogadható a pozsonyi országgyűlésből szerencsére két éve kibukott, ám gondolati szinten ma is létező Slota-féle irány.

Akkor tehát melyik is a legmagyarellenesebb párt?

Bizony, nem lehet egyszerre a szlovákiai magyarellenesség ellen küzdeni, ugyanakkor listákat kívánni a magyar állampolgárságú „idegenekről”. Azaz lehet. Egy módon. Ha Gyöngyösi elismeri: „Náci vagyok! Antiszemita. A zsidókat rühellem, a magyarokat szeretem, ennyi.”

Csak aztán persze tegnap már azzal jön, hogy nem is így gondolta, csak úgy kicsusszant. Hogy félreérthetően fogalmazott.

Ne tessék röhögni! Javaslom, a vicc kedvéért legyünk most nagyvonalúak és fogadjuk el a magyarázatot, hogy ugyanis ő valójában csak a parlamentben (talán) ülő izraeli-magyar kettős állampolgárok listájának elkészítését követelte volna. És csak azért, hogy kiderüljön, ki az, aki nemzetbiztonsági szempontból kockázatos. Mi is változik így? Jobbikos fejjel az talán rendben van, ha a szlovák parlamentben „csak” a kettős magyar állampolgárokról akarnának listát szélszlovák képviselők? Szigorúan nemzetbiztonsági szempontból persze.

*

De ne álljunk meg itt, fújjunk még egy kis habot erre a kifogyhatatlan tortára. Gyöngyösi utólagos interpretációja ugyanis értelmetlen, tekintve, hogy kormányszinten az átvilágítás kötelező, meg is történik. A nemzetbiztonság tudja nem csak az olyan könnyen ellenőrizhető adatokat, hogy ki milyen állampolgár, de még a baráti kapcsolatokat is feltérképezi egy-egy kinevezés előtt.

Aztán: ugyebár a gázai konfliktussal kapcsolatban szólalt fel a jobbikos. A gondolatmenete az volt, hogy a kormány, a parlament azért nem ítéli el Izraelt, mert ott vannak benne a kettős állampolgárok. Vagy nincsenek. Nem tudja. De szeretné tudni. Arra az apróságra viszont elfelejtett rávilágítani ez a vaslogikus, hogy ugyan miért lenne nemzetbiztonsági probléma, ha a kormány vagy a parlament nem ítéli el Izraelt. Megtámadnak minket a palesztinok? Ha Gyöngyösinek netán ilyen információi vannak, palesztin forrásokból mondjuk, azokat legyen kedves és azonnal közölje a honi illetékesekkel. Nincsenek? Ja, hogy nincsenek.

Továbbá: mi is lenne akkor, ha elítélnénk Izraelt? Hirtelen és örökre leállítanák a támadásokat a palesztinok ellen? Jobb lenne a palesztinok élete? Ugyan már.

Nem mintha bármi bajom lenne azzal, aki Izrael államot nem szereti, kritizálja, tegye csak. Biztosan jogos is a kritika sok ponton, de meg nem mondom, mely pontokban igen és melyekben nem. Bizonyára velem van a baj, de mérsékelten érdekel, mi van Izraellel. Annyiban igen, hogy ha túl nagy ott a hirig, a végén még valamely arab atomhatalom elenged egy gombafelhőset, netán éppen maga Izrael teszi ezt meg, amit jobb lenne elkerülni, tekintve, hogy egyelőre erőteljesen vitatott, van-e, lehet-e élet a Marson, de ha van is, kellemesebb hely ez a bolygó, jó lenne itt nekünk még egy kicsikét.

*

Alapvetően viszont Izrael csak egy a messzi konfliktuszónák közül. Annyira érdekes, mi van ott, mint a japán-kínai bajuszakasztás, a Pakisztán és Afganisztán közötti feszültség, és még sorolhatnám. Valamelyes érdeklődéssel figyelem a fejleményeket, olykor bőszít az embertelenség, a kegyetlenség, van, hogy elszomorít a kétségtelen tény, hogy nem oldhatom meg a világ minden konfliktusát (a sajátjaimat sem mindig könnyű), ettől még az identitásomat aligha fogja meghatározni, ki kit hogyan és hol mészárol le éppen.

Se pró, se kontra. A Jobbikét meghatározza, ezért tüntetget Izrael ellen, meg Dániel Péterét is, ezért tüntetget Izrael mellett. Utóbbi szerint az igaz demokrata így tesz. Igaz demokratának lenni tehát annyi, mint egy 2167 kilométerre lévő ország mellett tüntizni.

Az egész történet legnagyobb vesztese minden bizonnyal a Monty Python: Magyarországon, 2012-ben már teljesen felesleges pénzt kiadni a Gyaloggaloppért vagy a Brian életéért.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Fekete György ősszel távozik

Bizalmatlanságra hivatkozva Balog Zoltán felmentette Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét. Fekete György elnöki mandátuma ősszel jár le a Magyar Művészeti Akadémia élén. Veszélybe kerülhet-e az NKA? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Orbán válaszol: sportolónak futárral, konzervatív professzornak sehogy

Kovács Tamásnak futárral küldött személyes választ Orbán Viktor, miután a vívóbajnok kormánykritikus sorokat fogalmazott a Facebookon. Ami a sportolónak kijárt, a konzervatív professzornak már nem. Nagyinterjú Király Miklóssal, az ELTE jogi karának tanszékvezetőjével a csütörtöki Heti Válaszban.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.