Publi

Ablonczy Bálint

A kommunizmus áldozatai maguknak keresték a bajt?

/ 2010.02.27., szombat 07:05 /
A kommunizmus áldozatai maguknak keresték a bajt?

A vörösterror áldozatainak meggyászolása semmit nem von le a barnaterror áldozatainak szenvedéséből, és ez fordítva is igaz. Aki a múlt feldolgozását egyfajta nyertes-vesztes meccsnek gondolja, beszélhet naphosszat a modern konzervativizmusról; valójában még a magyar történelmi egyszeregyet sem érti.

Herényi Károly megirigyelte az internetes közösségekben máris legendává vált MDF-es jelölttársak sikerét és nekilátott webes idézettségének javításához. A párthuzam itt meg is áll: míg az „konzervatív" jelöltek bakijai nevetésre ingereltek, s egy csapásra mókássá tették az MDF által nagy garral vállalt „a minőség pártja" szlogent, addig Herényi Károly performanszában nincsen semmi mosolyognivaló. A párt egykori parlamenti frakcióvezetője ugyanis - nincs jobb szó - politikai okok miatt meggyilkolt emberek emlékét gyalázta meg.

Történt ugyanis, hogy Herényi a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló törvényjavaslatról szóló parlamenti szavazást kommentálta a Klubrádióban Bárándy Gergely szocialista képviselővel. Szóba kerültek a kommunizmus áldozatai is. Herényi Károly szerint: „Nem lehet egyenlőségjelet tenni a holokauszt és a kommunizmus áldozatai közé. Az, hogy a kommunizmus áldozatává vált valaki, az részben az ő döntése volt. Antikommunista volt, egyéb nézeteket vallott, tehát ő erről dönthetett. Ha akart, kommunista is lehetett. Viszont az hogy valaki zsidónak születik vagy cigánynak születik, az nem az ő döntésének a kérdése. A két dolgot ily módon egy platformra helyezni és teljesen egyenrangúnak és egyenértékűnek föltüntetni, ez az én számomra elfogadhatatlan."

Herényi érvelésével nem csak az a baj, hogy köszönőviszonyban sincs a történelemi valósággal. Ha a kommunisták valóban csak antikommunistákat gyilkoltak volna meg, attól még lehetne annyi beleérző képesség egy közszereplőben, hogy az áldozatok szemszögéből közelíti meg a tragédiát.

A kommunista diktatúra azonban milliószámra pusztított el olyan embereket, akik azt sem tudták, mi fán terem az antikommunizmus. Balszerencséjükre mondjuk krími tatárnak, ukránnak vagy kárpátaljai magyarnak születtek. Esetleg volt két tehenük, egy kis földjük (s azt nem akarták átadni az államnak) vagy hittek Istenben. Semmilyen egyéni döntés, szembeszegülés nem kellett ahhoz, hogy a kommunista diktatúra az egyént meggyilkolja, kifossza vagy börtönbe zárja. Ha az állam úgy vélte, állampolgárainak egy csoportja veszélyezteti a proletárdiktatúrát, akkor kíméletlenül likvidálta az ellenségnek bélyegzetteket.

Ez a gondolkodás a kommunista elmélet és gyakorlat lényegéből fakadt. Amint az a Joel Kotek-Pierre Rigoulot szerzőpáros a különféle koncentrációs táborok történetét feldolgozó könyvében olvashatjuk, a némely balos szerzők által mai napig afféle jóságos vörös nagypapaként ábrázolt Lenin már 1918 augusztusában leszögezte, hogy ki kell iktatatni azokat az embereket, akik a forradalom győzelmét akadályozzák. S hogy kik esnek ebbe a kategóriába, azt a Kedves Vezető határozta meg.

Többek között Anne Applebaum nagyszabású Gulag-monográfiájából is kiderül, hogy a kommunista diktatúrákban nem léteztek a náci rendszerből ismert, gázzal gyilkoló megsemmisítő táborok. De ebből a tényből kiindulva kicsinyíteni egész népek szenvedését, s egyfajta perverz véralgebrával számolgatni, melyik áldozat ér többet vagy kevesebbet: még a magyar politikában is szokatlan cinizmus. Szenvedtek elegen kínhalált a Gulagon, kommunista börtönökben ahhoz, hogy felháborítóan érzéketlennek nevezzük Herényi nyilatkozatát.

A vörösterror áldozatainak meggyászolása semmit nem von le a barnaterror áldozatainak szenvedéséből, és ez fordítva is igaz. Aki a múlt feldolgozását egyfajta nyertes-vesztes meccsnek gondolja, beszélhet naphosszat a modern konzervativizmusról; valójában még a magyar történelmi egyszeregyet sem érti.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.