Publi

Salát Gergely

A következő évtizedek egyik főszereplője lesz: mi történik Indiában?

/ 2016.03.21., hétfő 16:05 /
A következő évtizedek egyik főszereplője lesz: mi történik Indiában?

„Miközben a kormány terveiben 100 csúcstechnológiájú »okosváros« kialakítása és lendületes űrprogram szerepel, 2019-ig szeretnék felszámolni a közterületen való székletürítés szokását. Országszerte egyszerre épülnek a szerverparkok és a pottyantós vécék.”

Két éve ilyenkor India kampánylázban égett. Az 1,2 milliárdos országban mindenki a jövőt fürkészte: nem az volt a kérdés, hogy Narendra Modi megnyeri-e a választást, hanem az, mit fog kezdeni a hatalommal. Még messze nincs vége a ciklusnak, de néhány dolgot már látunk.

Modi a gazdaság felpörgetésével kampányolt, s ebben sikeresnek mondható. Az indiai GDP az elmúlt években hét százalék felett bővült, s növekedési rátában tavaly - emberemlékezet óta először - megelőzte Kínát. A kínai gazdaság még mindig jóval nagyobb, de India szépen hasít, s ehhez a Modi-kormánynak is lehet köze.

Van hova fejlődni. Az ipari termelés az össztermék alig negyedét adja, ami egy posztindusztriális társadalomban nem volna gond, de India nem az. Nem csoda, hogy 2014-ben Modi meghirdette a „Make in India” („Gyárts Indiában”) kampányt, mely azt célozza, hogy az ország ipari nagyhatalommá váljék. Az első eredmények figyelemre méltók. Például - ahogy a reklámanyagok nem győzik hangsúlyozni - az ország egy év alatt 12 helyet jött fel a Világbank listáján, mely az államokat az üzleti környezet kedvezősége szerint rangsorolja. A gondokat azonban jelzi, hogy mindez csak a 130. helyhez elég (erről persze hallgatnak a reklámok). Egy átlagos indiai teherautó-sofőr munkaidejének 60 százalékát a tagállamok határállomásain tölti űrlapok, formanyomtatványok és blanketták kitöltésével, arra várva, hogy a hivatalok kiszámolják, milyen jogcímen mennyit kell kicsengetnie. Az áldatlan állapotot felszámoló, egységes belső vámszabályozást életbe léptető törvényt - mely számítások szerint két százalékot dobna a GDP-n - még a vaskezű Modinak sem sikerült átvernie a törvényhozáson. Le kellett venni a napirendről azt a tervezetet is, amely megkönnyítette volna a földek kisajátítását a nagy állami infrastruktúrafejlesztések céljára.

Narendra Modi miniszterelnököt ünneplik 2014-es kampányakor

Fotó: Getty/Europress/Kevin Frayer

Az állam méretére jellemző, hogy beiktatásakor Modi 25-tel csökkentette a minisztériumok számát elődjéhez képest, így szuperáramvonalas, alig 45 miniszterből álló kormánnyal kezdte meg munkáját (azóta persze a minisztériumok sunyin szaporodni kezdtek). Az elképesztő méretű újdelhi bürokráciához járulnak továbbá a 35 állam és szövetségi terület még elképesztőbb méretű helyi apparátusai, melyek persze abban érdekeltek, hogy a biztos megélhetést jelentő aktatologatás mértéke ne csökkenjen. Kész csoda - és azt mutatja, hogy kudarcai ellenére a „minimális kormányzat, maximális kormányzás” jelszavával kampányoló Modi mégiscsak tud valamit -, hogy 2015-ben az Indiába irányuló külföldi befektetések 61 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Képzeljük el, miféle fejlődésnek lehetnénk tanúi, ha mondjuk egy-egy gyár megtelepítéséhez nem kétszáz, hanem csak húsz hivatalnokot kellene megvesztegetni!

Persze a gazdaság nem minden, miközben a kormány terveiben 100 csúcstechnológiájú „okosváros” kialakítása és lendületes űrprogram szerepel, 2019-ig szeretnék felszámolni a közterületen való székletürítés szokását. Országszerte egyszerre épülnek a szerverparkok és a pottyantós vécék.

Azt sem könnyű elérni, hogy a nőket emberszámba vegyék. Modi kampányt indított „Szelfizz a lányoddal” címmel, melyben felszólította a lányos apákat, hogy a közösségi médiában osszák meg csemetéjükkel közösen készült képeiket, de ettől még a szelektív abortuszok miatt ezer fiúgyerekre továbbra is csak 914 lány jut, s a lánygyerekek kétharmada idő előtt kihullik az iskolából.

Modinak van tehát tennivalója, s kérdéses, hogy szembeszállhat-e évezredes reflexekkel, miközben figyelnie kell a folyamatosan zajló helyi választásokra, illetve a 2019-es országos voksolásra, ahol könnyen mehet a levesbe a terveivel együtt. Ennek megfelelően, miközben a reformok területén egyre puhább, az ellenzékkel szemben egyre keményebb, s ezzel veszélyezteti a „világ legnagyobb demokráciája” imázst, melyet India kialakított magának. Mindenesetre az indiai lendület most olyan nagy, hogy a politikai fejlemények valószínűleg nem fogják megakasztani a fejlődést, és az ország a következő évtizedek egyik főszereplője lesz.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.