Publi

Salát Gergely

A következő évtizedek egyik főszereplője lesz: mi történik Indiában?

/ 2016.03.21., hétfő 16:05 /
A következő évtizedek egyik főszereplője lesz: mi történik Indiában?

„Miközben a kormány terveiben 100 csúcstechnológiájú »okosváros« kialakítása és lendületes űrprogram szerepel, 2019-ig szeretnék felszámolni a közterületen való székletürítés szokását. Országszerte egyszerre épülnek a szerverparkok és a pottyantós vécék.”

Két éve ilyenkor India kampánylázban égett. Az 1,2 milliárdos országban mindenki a jövőt fürkészte: nem az volt a kérdés, hogy Narendra Modi megnyeri-e a választást, hanem az, mit fog kezdeni a hatalommal. Még messze nincs vége a ciklusnak, de néhány dolgot már látunk.

Modi a gazdaság felpörgetésével kampányolt, s ebben sikeresnek mondható. Az indiai GDP az elmúlt években hét százalék felett bővült, s növekedési rátában tavaly - emberemlékezet óta először - megelőzte Kínát. A kínai gazdaság még mindig jóval nagyobb, de India szépen hasít, s ehhez a Modi-kormánynak is lehet köze.

Van hova fejlődni. Az ipari termelés az össztermék alig negyedét adja, ami egy posztindusztriális társadalomban nem volna gond, de India nem az. Nem csoda, hogy 2014-ben Modi meghirdette a „Make in India” („Gyárts Indiában”) kampányt, mely azt célozza, hogy az ország ipari nagyhatalommá váljék. Az első eredmények figyelemre méltók. Például - ahogy a reklámanyagok nem győzik hangsúlyozni - az ország egy év alatt 12 helyet jött fel a Világbank listáján, mely az államokat az üzleti környezet kedvezősége szerint rangsorolja. A gondokat azonban jelzi, hogy mindez csak a 130. helyhez elég (erről persze hallgatnak a reklámok). Egy átlagos indiai teherautó-sofőr munkaidejének 60 százalékát a tagállamok határállomásain tölti űrlapok, formanyomtatványok és blanketták kitöltésével, arra várva, hogy a hivatalok kiszámolják, milyen jogcímen mennyit kell kicsengetnie. Az áldatlan állapotot felszámoló, egységes belső vámszabályozást életbe léptető törvényt - mely számítások szerint két százalékot dobna a GDP-n - még a vaskezű Modinak sem sikerült átvernie a törvényhozáson. Le kellett venni a napirendről azt a tervezetet is, amely megkönnyítette volna a földek kisajátítását a nagy állami infrastruktúrafejlesztések céljára.

Narendra Modi miniszterelnököt ünneplik 2014-es kampányakor

Fotó: Getty/Europress/Kevin Frayer

Az állam méretére jellemző, hogy beiktatásakor Modi 25-tel csökkentette a minisztériumok számát elődjéhez képest, így szuperáramvonalas, alig 45 miniszterből álló kormánnyal kezdte meg munkáját (azóta persze a minisztériumok sunyin szaporodni kezdtek). Az elképesztő méretű újdelhi bürokráciához járulnak továbbá a 35 állam és szövetségi terület még elképesztőbb méretű helyi apparátusai, melyek persze abban érdekeltek, hogy a biztos megélhetést jelentő aktatologatás mértéke ne csökkenjen. Kész csoda - és azt mutatja, hogy kudarcai ellenére a „minimális kormányzat, maximális kormányzás” jelszavával kampányoló Modi mégiscsak tud valamit -, hogy 2015-ben az Indiába irányuló külföldi befektetések 61 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Képzeljük el, miféle fejlődésnek lehetnénk tanúi, ha mondjuk egy-egy gyár megtelepítéséhez nem kétszáz, hanem csak húsz hivatalnokot kellene megvesztegetni!

Persze a gazdaság nem minden, miközben a kormány terveiben 100 csúcstechnológiájú „okosváros” kialakítása és lendületes űrprogram szerepel, 2019-ig szeretnék felszámolni a közterületen való székletürítés szokását. Országszerte egyszerre épülnek a szerverparkok és a pottyantós vécék.

Azt sem könnyű elérni, hogy a nőket emberszámba vegyék. Modi kampányt indított „Szelfizz a lányoddal” címmel, melyben felszólította a lányos apákat, hogy a közösségi médiában osszák meg csemetéjükkel közösen készült képeiket, de ettől még a szelektív abortuszok miatt ezer fiúgyerekre továbbra is csak 914 lány jut, s a lánygyerekek kétharmada idő előtt kihullik az iskolából.

Modinak van tehát tennivalója, s kérdéses, hogy szembeszállhat-e évezredes reflexekkel, miközben figyelnie kell a folyamatosan zajló helyi választásokra, illetve a 2019-es országos voksolásra, ahol könnyen mehet a levesbe a terveivel együtt. Ennek megfelelően, miközben a reformok területén egyre puhább, az ellenzékkel szemben egyre keményebb, s ezzel veszélyezteti a „világ legnagyobb demokráciája” imázst, melyet India kialakított magának. Mindenesetre az indiai lendület most olyan nagy, hogy a politikai fejlemények valószínűleg nem fogják megakasztani a fejlődést, és az ország a következő évtizedek egyik főszereplője lesz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.