Publi

Bod Péter Ákos

A legerősebb gazdasági érv a kormány mellett – Ügyes trükk vagy maga a profizmus?

/ 2016.02.01., hétfő 13:10 /
A legerősebb gazdasági érv a kormány mellett – Ügyes trükk vagy maga a profizmus?

Kevés olyan makrogazdasági adat van, amit a nagyközönség fele jól eltalálna. A fogyasztói árindex nem ilyen, holott boltba mindenki jár. A munkanélküliségi rátát is rendre túlbecsülik.

Az államháztartás hiányáról azonban sokan tudják, hogy három százalék alatti, legfeljebb azt nem, hogy a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mérik. Ám nem meglepő a tudás, hiszen olyan mutató ez, amelyről korábban sok szó esett: sikerül-e vagy sem az Európai Unió által megszabott három százalék alatt tartani. 2012-től folyamatosan sikerült, így a fegyelmező eljárás alól kikerült a kormány. Az is megkönnyíti a becslést, hogy negyedik éve lényegében azonos a tényadat, és hasonló az idénre tervezett mérték is: két és három százalék közötti. Most is elégedetten közölte az illetékes államtitkár, hogy a 2015-ös évet jóval ezermilliárd forint feletti pénzforgalmi hiánnyal zárja ugyan az állam, de az uniós módszertan szerint a tavalyi deficit akár a betervezett 2,4 százalék alatt is maradhat.

A rengeteg változás, komoly gazdasági ingadozás közepette végre egy stabil mutató, miközben a GDP évi növekedési üteme eltérően alakult, sőt 2012-ben az előjele negatív volt. A kormány viszont az állam bevételeinek és kiadásainak különbségét lényegében azonos szinten tartotta.

Amennyire örömteli, hogy egy fontos nemzetgazdasági mutató ennyire állandó és az uniós határértékeken belül mozog sokadik éve, annyira különös az állandóság gazdaságelméleti alapon. Az nem meglepő, hogy államunk deficites: a kormányok nagy hányada jelentősen többet költ a bevételeinél. A 2015-ös 1218 milliárd forint deficit nem csekélység; a következő években kötvénykibocsátással majd finanszírozni kell. De mint a családi kassza esetében, nem a tartozás összege a lényeg, hanem hogy mekkora jövedelemből kell törleszteni. A GDP három százaléka alatti mérték rendben levőnek tekinthető. Az viszont, hogy a recessziós 2012-es évben és a dinamikus növekedést hozó 2014-es esztendőben azonos arányú volt a deficit, nem logikus. Az iskolát teremtő brit közgazdász, J. M. Keynes ajánlása szerint dekonjunktúrában többet, jó üzletmenet idején viszonylag kevesebbet költsön az állam, hogy lehetőség szerint kisimítsa az üzleti ciklus ingadozásait.

A magyar gazdaság hullámzásaihoz is évenként eltérő arányú költségvetési egyenlegre lett volna szükség – itt tehát valami más logika érvényesül. Ahogy a püspök mondta Pelikán József elítéltnek A tanú című örökbecsű filmben: fiam, itt minden politika. Uniós politika az, hogy húznak egy felső deficitkorlátot, a bizonyos három százalékot, amelyen belül a tagállam kormánya külső beleszólás nélkül mozoghat. És politika az, hogy az üzleti ciklus igényeitől függetlenül a kormány gondosan ügyel a határérték alatt maradásra, de nem erőlteti meg magát a deficit leszállításában. Holott ha 2014 valóban olyan erős növekedést hozott, hogy azt hirdetőoszlopokon reklámozhatták, akkor Keynes gondolatai jegyében az lett volna az alkalmas év a költségvetés kiegyensúlyozására.

Ám a költségvetési politika nem csak szakma, politika is van benne, mégpedig töményen. A tavalyi, idei és jövő évi deficitet úgy kalibrálják, hogy a számok az uniós joganyag és a hazai törvények által kijelölt keretek között maradjanak. Kiegyensúlyozott, pláne többlettel záró költségvetés jól mutatna, erősen eladósodott államháztartásunknak is jót tenne, de a hiány további mérsékléséhez adót kell emelni vagy kiadást visszafogni – egyik sem népszerű. Vannak olyan kiadási elemek (banki üzletrész felvásárlása, állami tulajdonszerzés fontosnak ítélt ágazatban), amelyeket a konjunktúrasimítástól távoli szempontok mozgatnak. Ezért nehéz megtippelni, lesz-e egyensúlyi költségvetésünk a közeljövőben. Ahhoz tudni kellene, hogy a takarékos költségvetési gazdálkodás általános elve, az üzleti élet stabilizálásának szándéka vagy inkább a kormányzati törekvések és akciók finanszírozása lesz-e a döntő szempont. Nem volna meglepő, ha az olvasó az utóbbira tippelne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.