Publi

Sztankóczy András

A megbonthatatlan iráni–magyar barátság titka

/ 2017.05.10., szerda 13:20 /

Ezekben az időkben, amikor a közbeszéd állapota csak romlik és romlik és az ember ki van éhezve a harmóniára, különösen jó hír, hogy a magyar–iráni kapcsolatok fejlődnek. Az LMP politikusa szúrta ki az iráni hírügynökség jelentéséből, hogy Semjén Zsolt titokban már megint találkozott az iráni nagykövettel. (Honnan tudnánk, mi folyik a világban, ha nem volna a szabad iráni sajtó?)

És szerencsére ezek a találkozók egyáltalán nem eredmény nélküliek: az csak egy dolog, hogy végre összekapcsolódik Jazd és Jászberény, de talán lesz Teherán–Budapest repülőjárat is, szóval végre nem kell átvergődniük a migránsoknak a fél világon, hogy Európába érjenek. Ezen kívül szorosabbak lesznek a két ország tudományos, egyetemi szférái között is a kapcsolatok. (Mondjuk én tudok is egy hamarosan megürülő egyetemi épületegyüttest a Belvárosban. Nem hiszem el, hogy egy büszke iráni diploma ne lenne legalább olyan vonzó, mint egy megvetett amerikai, ráadásul a gender szak problémája is megnyugtatóan megoldódna.) És végül a jelentés szerint a két ország bankrendszere is jobban összeér majd, ami ugye remek hír, hiszen – mint a legutóbbi találkozón kiderült – magyar bankhitelből építünk majd az irániakkal közösen atomerőműveket.

Ha jól értem, az történik, hogy egyrészt a paksi bővítésre hitelt veszünk fel, hogy Oroszország egy nagy atomerőművet építsen nálunk, mert erre nincs pénzünk. Másrészt hitelt adunk Iránnak, hogy velük együtt szórjuk tele a harmadik világot kicsi, helyes atomerőművekkel, mert erre meg nekik nincs pénzük.

Ami azért felvet pár kérdést. Például nem lehetne-e egyszerűen megadni egymás telefonszámait az iráni és orosz partnereinknek, hátha esetleg elkeverték őket az iráni atomprogram idején a nagy hurcolkodásban, amikor állandóan költözködni kellett az érkező nemzetközi ellenőrök elől, és akkor ők ezt a pénzmozgatást egymást között, a magyar adófizetők lelkes hozzájárulása nélkül is elintézhetnék?

Aztán az is kérdés, hogy ha olyan jól értünk az atomerőművekhez és pénzünk is van felesleges, akkor először miért nem itthon kezdünk építeni egy kicsi kis erőművet? Amire persze az a válasz, hogy mégsem vagyunk annyira jók. A minap tartotta meg az új paksi miniszter az első sajtótájékoztatóját, amelyen kiderült, nem biztos, hogy a paksi beruházásnál sikerül elérni a tervezett magyar részarányt. Nincsenek meg a megfelelő beszállítóink, és még bevethető munkásunk is egyre kevesebb van, mert rengetegen kimentek külföldre, aki meg itt maradt, azt felszívja az egyre jobban beinduló építőipar. Szóval, lehet, hogy külföldről kell majd vendégmunkásokat hívni. Remélem, irániakat – teszem hozzá.

Tehát itthon csak pénzünk, technológiánk és munkásunk nincs, hogy atomerőművet építsünk, még szerencse, hogy a legfontosabb tényezőből viszont itt is remekül állunk: a politikai elhatározásból. Ennek köszönhetően a magyar–iráni atomprogram várhatóan pont olyan sokat fog hozni Magyarországnak, mint a déli és a keleti nyitás többi projektje.

Ja, és közben az is kiderült, hogy az orosz hitelt, amelyről idáig azt mondták, hogy a lehető legjobb üzlet, lecserélnénk piaci alapúra. Azaz az oroszok mindenki másnál jobb feltételekkel kínálnak nekünk hitelt, legalább is, ha a mindenki másba nem értünk bele senki mást.

Ha nem érti, ne keseredjen el: ez is csak azt bizonyítja, túl bonyolult ügy ez ahhoz, hogy népszavazni lehessen róla.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Végre itt az első hazai családbarát genderbiblia!

Kovács Ákos, Puzsér Róbert, Ókovács Szilveszter, Skrabski Fruzsina, Süveges Gergő és mások ajánlásával. Ezer hála, hogy olyan ügyhöz adták a nevüket, amiből még bajuk is lehet.

Bor világnapja: online borpiactér indult

Nemrég indult el a Wineliner.com online borpiactere, amely versenytársaihoz képest új alapokra helyezi az online borpiacot: családi és réteg pincészetek boraihoz enged országos hozzáférést, eddig nem ismert borászatokat tesz elérhetővé bárki számára.

Meddig számíthat az Orbán-kormány Angela Merkelékre?

Nem a valószínűtlen szankciók miatt érdekes, hogy az Európai Parlament elmarasztalta a magyar kormányt, hanem mert a határozatot a sokáig bajtárs lengyelek is megszavazták. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A cél: legyen egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk!

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista „internetkalóz”? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről és veszélyeztetett állásokról is kérdezzük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Borbás Marcsi: „Soha nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket”

„Az a titok, hogy nincs titok. Mert ha van, az előbb-utóbb kiderül, és hitelét veszti az ember. Akartak, de nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket, mert felálltam” – mondja Borbás Mária. A Gasztroangyal műsorvezetője hitelességről, önazonosságról, a táplálkozás helyes arányairól és a reflektorfényt kerülő férjéről is beszél a Heti Válasz Esszencia című mellékletének adott interjúban.

Lengyel politikus: „Nem fogadtuk el Orbán érvelését Putyinról”

A magyar politikusok kihasználják, hogy az EU a lengyelekkel foglalkozik Magyarország helyett – állítja a lengyel ellenzék vezetője. Grzegorz Schetyna emellett alig burkolt ellenszenvvel néz Budapest és Moszkva közeledésére. Exkluzív nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.