valasz.hu/publi/zavarban-vagyok-es-joforman-nem-is-tudom-hogyan-viszonyuljak-baratsagunk-eme-uj-hullamahoz-47121

http://valasz.hu/publi/zavarban-vagyok-es-joforman-nem-is-tudom-hogyan-viszonyuljak-baratsagunk-eme-uj-hullamahoz-47121

Publi

Nem ismeri Orbán a Bibliát?

/ 2011.06.12., vasárnap 21:34 /
Nem ismeri Orbán a Bibliát?

Orbán Viktor bűnnek nevezte az adósságot, mondván: már a Biblia is ilyennek tartja. Erre való utalás azonban nem szerepel a Bibliában.

 

Orbán Viktor szombaton interjút adott a milliós példányszámú, idegenellenes bulvárnapilapnak, az osztrák Krone Zeitungnak. Ebben elítélően szólt a görögökről, mondván „az adósságok bűnök", és „most olyan időket élünk, amikor a bűnöket megbüntetik". Mindezzel a kormányfő a görögök felelősségét akarta hangsúlyozni, holott a görög adósságlavinát nem csak a görög állam okozta, de az országnak fedezet hiányában hitelező német bankok is hozzájárultak a jelenlegi állapotokhoz.

Nem véletlen, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter jelezte: a görög államcsőd elkerülésében a pénzintézeteknek is szerepet kell vállalniuk. Jelenleg ugyanis úgy néz ki, hogy a görög válságnak mind a görög, mind a német állam kárvallottja lehet - a bankok azonban a pénzüknél maradnak. A görög állam ugyanis immáron nem a felvett hitelek, hanem azok kamatainak visszafizetése miatt került szorult helyzetbe, ezért javasolta a német pénzügyi vezetés az állam adósság-állományának újraszabályozását, a lejárati idők kitolását, a kamatok csökkentését.

A német és európai adófizetők pénze, amelyet Görögország kap és kapni fog (immáron újabb 120 milliárd eurós segélycsomagról hallani) elsősorban arra megy el, hogy Görögország eleget tudjon tenni a kamatfizetési kötelezettségeinek a főleg németországi bankok, így a Commerzbank, irányába. Azaz a német bankok mentesülnek saját felelőtlenségük következménye alól, és saját meggondolatlan kihelyezési, hitelezési politikájuk árát kizárólag a görögökkel, pontosabban a görögöket megsegítő európai államokkal fizettetnék meg.

Orbán bibliai utalása így elkendőzné a valóságot: nem a hitelfelvétel, hanem a kamatfizetés nagysága és a hitelkihelyezés ellenőrizetlensége okozta a görög válságot - így bűnnek legfeljebb csak ez, de nem maga az adósság megléte, tartható.

A Biblia, amire a magyar kormányfő hivatkozott, sem szól másképp. Miközben Orbán szerint a Biblia „bűnnek" tartja „az adósságot", ilyen passzus nem szerepel ott. A zsidó hagyomány az adós szempontjából tartja rossznak az adósságot, és éppen ezért a Tóra úgy rendelkezik, hogy minden hetedik évben el kell engedni azokat.

Ahol az adósság szó előfordul az Újszövetségben (csak néhány példa: Máté 5,42; Máté 18,27; Máté 18,32; Lukács 6,34; Lukács 11,5), ott tehát vagy eleve az adósság elengedéséről van szó, vagy az adósság rossz kezeléséről. Egyébként maga Jézus is adós lett, amikor Virágvasárnap kölcsönvett egy szamarat. Az adósság egyben bizalmat is jelent, nem véletlenül vallja magát Pál apostol a zsidók és a barbárok adósának (Róm 1,14).

Orbán Viktor minden bizonnyal a Rómaikhoz írt levél egy sorát érthette talán félre. Itt Pál apostol azt írja, hogy „ne legyetek senkinek semmivel adósa, csak a szeretettel" (Róm 13,8). Valójában azonban itt sem bűnként jelenik meg az adósság - elvégre a szeretet esetében az adósság kifejezetten helyeslendő. Ráadásul a felszólítás mintegy tanácsként hangzik csak el. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy az adósság önmagában véve - ellentétben Orbán állításaival - a Bibliában sehol sem jelenik meg bűnként.

A kamatszedést kezeli csak bűnként a Biblia - ez azonban éppen nem az adósnak, hanem a hitelezőnek címzett felszólítás. Lukács evangéliumában például ezt olvashatjuk: „szeressétek ellenségeiteket, és tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit ne reméljetek érte". A középkorban többek között erre hivatkozással ítélték el a kamatszedést, amit így, némileg képmutató módon - elvégre gazdaságilag azért mégiscsak szükséges intézményről van szó - átengedtek a zsidóknak.

Elegánsabb megoldással élnek az iszlám államok. Szaúdi-Arábiában például nem kamatot szednek, hanem a ténylegesen realizált hasznon osztozik a hitelező és a hitelezett. (Megjegyzendő azonban, hogy Irán viszont iszlám országként is ismeri a kamatot.) Ha ezt a muzulmán szabályt alkalmaznák a görög válságra, a német bankok nem kérhetnének kamatot, elvégre pénzüket olyan helyre fektették - és erről nekik is kellett volna tudniuk -, ahonnan nem származott haszon. Eszerint a szabályozás szerint a görög államnak csak az egykor felvett hitelösszeg mai értékét kéne visszafizetnie, így nem kamattal, hanem csak az inflációval megterhelten.

A Bibliából, de az euró-övezet érdekeiből sem következik más.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.