valasz.hu/publi/veresre-verte-az-index-ujsagirojat-szegeny-biztonsagi-or-125916

http://valasz.hu/publi/veresre-verte-az-index-ujsagirojat-szegeny-biztonsagi-or-125916

Publi

Georg Paul Hefty

A német politika kulcsszava, ami Merkel bukását és Schulz felemelkedését hozhatja

/ 2017.04.04., kedd 08:10 /
A német politika kulcsszava, ami Merkel bukását és Schulz felemelkedését hozhatja

Schulz felfelé ívelésének oka, hogy Angela Merkel alig használta a német politika egyik kulcsszavát.

Minden nyelvben vannak varázsszavak, amelyek kulcsként használhatók a tömegek mozgósításához. Aki nemzetének kulcsszavaival hitelesen tud bánni, megelőzheti vetélytársait – akár az irodalomban, akár a politikában. A franciában ilyen kulcsszavak a „szabadság, egyenlőség, testvériség”. Martin Schulz, a német szociáldemokraták új vezére pedig azonnal a siker útjára lépett, amikor az igazságosság fogalmát új életre keltette. A fogalom németül átütő erejű: „Gerechtigkeit”.

A különbség a magyar változattal szemben nyelvileg is és politikailag is lényeges. A magyar „igazságosság” gyökere az „igazság”; mintha a római veritas ügyéről volna szó. A magyar felfogás az „igazságos Mátyás” legendában is úgy fejeződik ki, mintha egy felsőbbrendű, vitathatatlan mérce érvényesülne: ki merte volna a király döntéseit kétségbe vonni? Az indogermán nyelvek az igazságosságot a római iustitiából származtatják, és a közmegegyezés, azaz a politikai pártok részvételével alakítható jog (ius) termékének tartják. Nem szükséges, hogy a döntés igaz (verus) legyen, nem is az egyenlőség a cél, hanem az arányosság más esetekhez képest. A német felfogás szerint az egész társadalmat átszövő igazságosság demokratikusan előállítható, ha az alkotmány rendelkezik a szükséges garanciákkal.

Schulz felfelé ívelésének oka, hogy Angela Merkel ezt a kulcsszót alig használta. Mint kezdő CDU-elnök, fejre állította a Gerechtigkeit elvét.

2003-as programjában azt az újítást erőltette rá a CDU/CSU-ra, hogy az alacsony fizetésű munkás és a többszörösét kereső igazgató ugyanakkora betegbiztosítási összeget fizessen. Az emiatt kirobbant vitából származik az örökös konfliktus Merkel és Horst Seehofer jelenlegi bajor miniszterelnök között. Öt évvel később Seehofer átvette a CSU vezetését, Merkel pedig kancellársága első éveiben nem tudta elképzeléseit megvalósítani, mert a kormányzáshoz rá volt utalva az SPD-re. Amikor pedig 2009-ben a Szabad Demokrata Párttal sikerült koalíciót kötnie, Seehofernek már vétójoga volt a neoliberális kihágások ellen. Terve kivitelezhetetlensége miatt Merkel utóbb visszatért a CDU-ban is a hagyományos igazságosság elvéhez, de anélkül, hogy ezt szenvedélyesen hangoztatta volna.

A retorikai vákuumot használja most ki Schulz. A tömegek számára csábító, hogy ő igazságosabb akar lenni Merkelnél, de még Gerhard Schrödernél is, aki – mint „a vállalatvezérek (szociáldemokrata) elvtársa” – a lemaradottakat inkább serkenteni, mint istápolni indult.

A hagyományos SPD elve viszont az igazságosság mellett a szolidaritás is. Schulz ereje nemcsak azáltal gyarapszik, hogy pártja sok új rajongót, sőt beiratkozó tagot talál, hanem a régi tagság önbizalma is robbanásszerűen nő. Elhiszik ugyanis, hogy „mi vagyunk a helyes úton, mi vagyunk az igazságosság hirdetői és megvalósítói”. Németország remek gazdasági helyzete ehhez még hozzá is járul, mert annyi pénz van az államkasszában, hogy senki sem tart attól, majd az ő zsebéből veszik ki, amivel a szegényebbeket, a menekülteket, a rászorultakat támogatják. Viszont sokan érzik úgy, hogy arányosságot kellene teremteni a munkabérek és az igazgatói juttatások között: korlátozni kellene azoknak a jövedelmét, akik évente többet „találnak” egy-két millió eurónál.

Ennek a közhangulatnak köszönhető, hogy Schulzot százszázalékos szavazataránnyal választotta a pártgyűlés új elnökké és kancellárjelöltté. Párttörténeti ínyencek arra gondolnak, hogy Schulz származása, katolikus volta nagyon hasonlít Oskar Lafontaine-éhez, aki 16 évi Kohl-kancellárság után 1998-ban pártelnökként szintén a „Gerechtigkeit” jelszóval vezette győzelemre az SPD-t és annak kancellárjelöltjét, Schrödert. Izgalmas kérdés, hogy a katolikus püspökök melyik oldalra állnak hallgatólagosan, de észrevehetően: a kereszténység jegyében a C pártok mellé vagy az igazságosságot ígérő SPD mellé. Hiszen ők maguk is „iustitia et pax”-ban összegezik saját hitvallásukat.

Az írás a Heti Válasz március 30-i lapszámában is megjelent

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Hun–magyar rejtély: új nyilatkozatok árnyalják a „szenzációt”

A szegedi genetikusok nagy vihart kavaró szeptember végi bejelentése után először véleményezi átfogóan a hun–magyar rokonság kérdését történész, paleoantropológus és néprajztudós. A csütörtöki Heti Válasz összeállításából kiderül: a kulturális közelségnek több bizonyítéka is van, a csodafegyvernek tűnő genetika viszont épp a lényeget illetően néma.

A magyar szexmilliárdos pere: 45 milliárd forint a tét

Ismét pert nyert a leggazdagabb magyarok között számon tartott szexmilliárdos, Gattyán György cége az adóhivatallal szemben, egyelőre mégsem látszik a történet vége. A tét 45 milliárd forint. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Lehet, hogy Orbán nem diktátor” – mondja az MSZP elnöke

Ha a ballib értelmiség lázas messiáskeresésében eljutott Vona Gáborig, ahhoz csak gratulálni tud Molnár Gyula. A szocialisták elnöke eddig másodhegedűs volt, Botka László visszalépése után viszont ő viszi majd a prímet a pártban. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért tartja Lázár János intellektuálisan kiüresedettnek a kormányzást?

Ilyen még nem volt: egy jó esélyekkel kecsegtető voksolás előtt ­a Fidesz meghatározó politikusa választókerületébe való visszavonulásáról beszél. Lehet, hogy Lázár János csak további gyengülését előzné meg, de a háttérben ott áll a Rogán Antallal kialakult konfliktus is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingyenes Szürkemarha Vigadalom Budapesten

Díjnyertes szürkemarhákkal, klasszikus finomságokkal és újragondolt ízekkel várják a látogatókat a VI. Szürkemarha Vigadalomra Budapesten, a Vajdahunyad várába.