Publi

Deák "walesi hercege", a Rotschildok favoritja

/ 2011.03.08., kedd 08:49 /
Deák

Még le se rázta magáról az iskola porát és már bent találta magát a kiegyezést követő parlamenti viharok közjogi darálójában. De nem falta föl a nagy törvénygyár, hanem úrrá lett rajra, sőt 32 évesen ő lett a Wenckheim-kormány pénzügyminisztere.

Szédületes karrier a Vas megyei középnemesi család gyermekéé, aki előbb a soproni bencések, majd a szombathelyi premontreiek gimnáziumában tanult, majd a pesti egyetemen végzett jogászként. Édesapja is közjogi pályán tevékenykedett, de fia a kiegyezés kovácsának a „Haza Bölcsének" tanácsára, inkább a pénzügyek és a nemzetgazdaság kérdéseinek tanulmányozásába kezdett. Nem kisebb személyiség, mint Deák Ferenc irányította a (jelenlegi fanyalgók szerint középszerű) fiatal politikus pályaívét a csillagok irányába. Már ifjú éveiben beválasztják a szentgotthárdi kerületből az Országgyűlésbe, ahol még kisebb szerepeket kap, ám a kezdeti „vizsgaidőszakot" sikerrel küzdi le.

A magyarázat egyszerű, és ezzel bőven visszaélt a korai „körúti" bulvársajtó. Széll Kálmán a nagy költő Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát vette feleségül, aki Deák Ferenc gyámleánya volt. Deák Széll Kálmánban látta elveszett álmai megvalósítóját, amelyeket a külső körülmények és a személyes adottságok az ő életében megakadályoztak. A jogászok és retorikai matadorok hazájában a „Haza bölcse" zsenije érzékenységével bizton érzékelte, hogy a magyar realizmust a gazdaságban kell megalapozni. Azt is észrevette, hogy az ifjú politikai üstökös mentalitása mennyire hasonló az ő csendes és visszahúzódó, ám az elvek síkján töretlenül, és ha kell keményen küzdő lelkületéhez.

Több pozíciót is visszautasított, de 1875-ben a pénzügyminiszteri felkérésre igent mondott a Wenckheim-kormányban, a megalakult Szabadelvű Párt tagjaként (amely a Tisza párt és a Deák-féle Felirati párt fúziójából született). Problémahegyeket örökölt, de hamar legyalulta ezeket a kor „problématérképéről". Rendet tett az államháztartásban, megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. Becsalogatta a nyugati tőkét, hogy a magyar államadósságot a „piacról finanszírozza". Ezt 63 millió aranyforintról 23 millióra csökkentette, 6%-os aranyjáradékra 80 milliónyi hiteltömeget teremtett két részletben. A korabeli osztrák pénzügyminiszter De Pretis-Cagnodo először csak gúnyosan, később a féltékenységtől hüledezve figyelte a törekvéseit, s utóbb a sikereit.

Jelenlegi lesajnálóinak csak annyit, hogy amikor Széll Kálmán beterjesztette a hiteligényét, a bécsi Rotschildok a párizsi központhoz fordultak, és miután a párizsi bankház vezetője személyesen találkozott vele, kijelentette: „Az lehet, hogy Magyarországnak nem biztos, hogy megadnánk a rentet, de Széll Kálmánnak biztosan megadjuk!" Miniszteri karrierjének az vetett véget, hogy nem volt hajlandó finanszírozni a boszniai okkupáció eszkalációját. Talán a Deáktól beléoltott óvatosság, talán a már kifejlődött realitásérzéke figyelmezette. Ekkor a kardcsörtetők már Szaloniki bevételének vérgőzös álmát kergették a propagandában, a hadtápra csak kevés figyelem jutott, s az eltitkolt méretű hadsereg majd' éhen pusztult a Balkán vad sziklái közt, a kivédhetetlen nemzetközi felháborodásról már nem is beszélve.

Lemondása után egyrészt a parlamentben politizált, emellett otthon rátóti birtokán világszínvonalú mintagazdaságot alapított. A '90-es években Európában már eluralkodott a nyomott és fogvacogtatós „fine de siécle" századvégi hangulata. A realitás hívei természetesen próbálták megóvni a világot, egyrészt a már elharapódzott politikai hisztériától, másrészt attól, hogy a kontinens a reménytelenség gyarmata legyen. Látva az ismét romló pénzügyi helyzetet egy körkérdésben a párizsi Rotschild bankház feje kijelentette: „olyan kiváló financiális tehetséggel megáldott koponyákra lenne most szükség, mint Széll Kálmán."

Második színrelépése áldatlan időkben történt, de a viharzó háttér alkalmat adott számára, hogy megmutassa kiegyensúlyozó, toleráns politikáját, amivel lecsöndesítette a közjogi viharoktól tépett magyar országgyűlést. Elődje a békétlen Bánffy-kormány, és utódja, a szintén ilyen Khuen-Héderváry kormány között az ő kormányzati ötödfél éve a „Széll-csend" korszaka volt. 1899-es beszédéből idézünk most, amikor is meghirdette a „törvény, a jog és az igazság" hármas paradigmáját: „...Én a békét hozom Tisztelt Ház...és igaz, őszinte pacificatiora törekszem.." Majd megfogalmazza vezérelveit, amelyek eddigi életéből következnek: „Vannak szituációk, amikor a kompromisszumok terére lépni lehet és az ország érdekében lépni kell. Mert hiszen Tisztelt Ház, az élet kompromisszumok láncolatából áll, és e törvény alól a közélet sem vonhatja ki magát!"

De ez már más világ, vége a 19. századi felvilágosult liberalizmus nagy korszakának. Ő is érzi, hogy Magyarország beszorult a pánszláv és pángermán nagyhatalmi törekvések malomkövei közé. Bár miniszterelnöki tetteit elismerik, tudja ez már nem az ő világa. 1903-ban az újoncozási vitát kihasználva lemond.

Széll Kálmán pénzügyminiszterként tekintélyt szerzett Magyarországnak, amikor is sikerrel birkózott meg a dermesztő államadóssággal. Sikerei előtt még a Rotschild ház is tisztelgett. Miniszterelnökként a „kompromisszumok robotosa" volt és továbbvitte azt a Deák Ferenc által megfogalmazott, de sajnos ritkán követett hagyományt, hogy nem hőzöngeni kell, hanem csöndben, de soha meg nem hátrálva a hazaszeretet lángjától fűtve kell kimunkálni a magyar realizmus nagy művét.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának docense

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.