valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

http://valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

Publi

Baritz Sarolta Laura

A nyugdíjról – józanul

/ 2017.08.07., hétfő 17:02 /
 A nyugdíjról – józanul

Számtalan hír és álhír, féligazságok, ijesztgető információáradat és közeli katasztrófát sugalló közbeszéd jelzi előre hazánkban és világszerte a nyugdíjrendszer összeomlását – nem alaptalanul.

A józan tényfeltárás, elemzés és a kiútkeresés ösvényei a széles közvélemény számára kevésbé ismertek. A kormányok, szakértői csoportok útkeresése is különféle irányokat mutat. Gondoljunk a feltétel nélküli alapjövedelem logikájára épülő kanadai vagy dán kísérletekre és az ezzel ellentétes alapgondolatot követő, a munkára alapozó nyugdíj- vagy egyéb ellátási tervekre.

Az alapjövedelem eredetileg Ronald Reagan egykori amerikai elnök és Zbigniew Brzezinski stratéga elgondolását követi a nép jól tartásáról, feltétel nélkül, alanyi jogon való jövedelem juttatásával minden ember számára, így oldva meg a nyugdíj, egészségügyi ellátás, szociális juttatások kérdését. A másik irány a munkát teszi meg a jövedelemképesség alapelvéül. Hazánk ez utóbbi rendszert követi, nálunk a munka a jövedelemszerzés kiindulópontja. A közmunkák gyakorisága, a fogyatékkal élők és rokkantak foglalkoztatása, a minimálbérek állami karban tartása mind ezt példázza, s úgy tűnik, a nyugdíj és nyugdíjasok problémájának megoldására is ezen az úton indulnak kezdeményezések.

A nemrég megalakult és hamarosan széles körű kampányban hirdetendő nyugdíjas-szövetkezetek az idősek munkába való visszaállását segítik elő. Az előzetes felmérések szerint a magyar nyugdíjasok zöme heti 20 órában szeretne dolgozni, ám az is kiderült, hogy jelenleg csak a 65 év felettiek 18 százaléka dolgozik, pedig 59 százalék kifejezetten akarna – de csak hat százalék teljes munkaidőben.

A magyar időskorú lakosság tehát nem zárkózik el a munkavégzés elől, sőt sokan a társadalmi megbecsültség jelének tartják, ha van munkahelyük. A jelenlegi munkaerőhiány enyhítését is segíti a nyugdíjasok munkába állása; elsősorban a magánszektor, de az egészségügyi, oktatási szféra is érdeklődik az idősek foglalkoztatása iránt.

A kiindulási kép tehát szép. A helyzetet azonban árnyalja, hogy a 60 év feletti magyarok tizede valamilyen fogyatékossággal él, s négytizede krónikus betegséggel küzd. Tehát az időskorú lakosság egészségi állapota meglehetősen rossz, így munkavégző képességük minősége is kérdéssé válik. Sőt az is, lehet-e az adott egyént egyáltalán még munkavégzésre késztetni.

A kép másik árnyoldala a nyugdíjak szintjében mutatkozik meg. A KSH szerint 2016. január 1-jén az átlagnyugdíj Magyarországon 121 041 forint volt; ez jelenleg, az 1,6 százalékos emelés után 123 ezres szinten áll. Ez kevesebb, mint a ma érvényes minimálbér (127 500 forint) és jóval alatta marad a garantált bérminimumnak (161 ezer forint). A nyugdíjasok négy százaléka 50 ezer forintnál kevesebbet kap, fele él 50–100 ezer forint közti havi nyugdíjbevételből, 40 százaléknak jut 100–200 ezer forint, és mindössze hat százaléknak 200 ezer feletti összeg. Ezek után nem kérdés, hogy túlnyomó részük rá van kényszerülve pluszjövedelem szerzésére. A járandóság melletti munka tehát egyrészt kényszerpálya, másrészt járható út is; egy tényezőnek tűnik a nyugdíjakkal kapcsolatos globális problematika megoldásához.

Az MNB szerint a 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat. Az összeomlás tehát még 20 évet várathat magára, de – a magyar korfa koporsó alakja miatt – fokozatosan csökkenő nyugdíjszintek mellett. (Egyre kevesebb fiatal tart el ma 2,04 millió, 2030-ban 2,3 millió nyugdíjast.)

Az EU tagországai átlagosan a GDP 10 százalékát költik nyugdíjra, nálunk ez kilenc százalék. A nyugdíjak problematikája tehát újraelosztási kérdés is, de a munkaalapon való gondolkodás etikusabb és járhatóbb út a megoldás felé, mint a feltétel nélküli jövedelem gondolkodásmódja és gazdálkodása.

Az írás a Heti Válasz augusztus 3-i lapszámában is megjelent

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.