Publi

Baritz Sarolta Laura

A nyugdíjról – józanul

/ 2017.08.07., hétfő 17:02 /
 A nyugdíjról – józanul

Számtalan hír és álhír, féligazságok, ijesztgető információáradat és közeli katasztrófát sugalló közbeszéd jelzi előre hazánkban és világszerte a nyugdíjrendszer összeomlását – nem alaptalanul.

A józan tényfeltárás, elemzés és a kiútkeresés ösvényei a széles közvélemény számára kevésbé ismertek. A kormányok, szakértői csoportok útkeresése is különféle irányokat mutat. Gondoljunk a feltétel nélküli alapjövedelem logikájára épülő kanadai vagy dán kísérletekre és az ezzel ellentétes alapgondolatot követő, a munkára alapozó nyugdíj- vagy egyéb ellátási tervekre.

Az alapjövedelem eredetileg Ronald Reagan egykori amerikai elnök és Zbigniew Brzezinski stratéga elgondolását követi a nép jól tartásáról, feltétel nélkül, alanyi jogon való jövedelem juttatásával minden ember számára, így oldva meg a nyugdíj, egészségügyi ellátás, szociális juttatások kérdését. A másik irány a munkát teszi meg a jövedelemképesség alapelvéül. Hazánk ez utóbbi rendszert követi, nálunk a munka a jövedelemszerzés kiindulópontja. A közmunkák gyakorisága, a fogyatékkal élők és rokkantak foglalkoztatása, a minimálbérek állami karban tartása mind ezt példázza, s úgy tűnik, a nyugdíj és nyugdíjasok problémájának megoldására is ezen az úton indulnak kezdeményezések.

A nemrég megalakult és hamarosan széles körű kampányban hirdetendő nyugdíjas-szövetkezetek az idősek munkába való visszaállását segítik elő. Az előzetes felmérések szerint a magyar nyugdíjasok zöme heti 20 órában szeretne dolgozni, ám az is kiderült, hogy jelenleg csak a 65 év felettiek 18 százaléka dolgozik, pedig 59 százalék kifejezetten akarna – de csak hat százalék teljes munkaidőben.

A magyar időskorú lakosság tehát nem zárkózik el a munkavégzés elől, sőt sokan a társadalmi megbecsültség jelének tartják, ha van munkahelyük. A jelenlegi munkaerőhiány enyhítését is segíti a nyugdíjasok munkába állása; elsősorban a magánszektor, de az egészségügyi, oktatási szféra is érdeklődik az idősek foglalkoztatása iránt.

A kiindulási kép tehát szép. A helyzetet azonban árnyalja, hogy a 60 év feletti magyarok tizede valamilyen fogyatékossággal él, s négytizede krónikus betegséggel küzd. Tehát az időskorú lakosság egészségi állapota meglehetősen rossz, így munkavégző képességük minősége is kérdéssé válik. Sőt az is, lehet-e az adott egyént egyáltalán még munkavégzésre késztetni.

A kép másik árnyoldala a nyugdíjak szintjében mutatkozik meg. A KSH szerint 2016. január 1-jén az átlagnyugdíj Magyarországon 121 041 forint volt; ez jelenleg, az 1,6 százalékos emelés után 123 ezres szinten áll. Ez kevesebb, mint a ma érvényes minimálbér (127 500 forint) és jóval alatta marad a garantált bérminimumnak (161 ezer forint). A nyugdíjasok négy százaléka 50 ezer forintnál kevesebbet kap, fele él 50–100 ezer forint közti havi nyugdíjbevételből, 40 százaléknak jut 100–200 ezer forint, és mindössze hat százaléknak 200 ezer feletti összeg. Ezek után nem kérdés, hogy túlnyomó részük rá van kényszerülve pluszjövedelem szerzésére. A járandóság melletti munka tehát egyrészt kényszerpálya, másrészt járható út is; egy tényezőnek tűnik a nyugdíjakkal kapcsolatos globális problematika megoldásához.

Az MNB szerint a 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat. Az összeomlás tehát még 20 évet várathat magára, de – a magyar korfa koporsó alakja miatt – fokozatosan csökkenő nyugdíjszintek mellett. (Egyre kevesebb fiatal tart el ma 2,04 millió, 2030-ban 2,3 millió nyugdíjast.)

Az EU tagországai átlagosan a GDP 10 százalékát költik nyugdíjra, nálunk ez kilenc százalék. A nyugdíjak problematikája tehát újraelosztási kérdés is, de a munkaalapon való gondolkodás etikusabb és járhatóbb út a megoldás felé, mint a feltétel nélküli jövedelem gondolkodásmódja és gazdálkodása.

Az írás a Heti Válasz augusztus 3-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.