Publi

Salát Gergely

A választás, ami alapvetően megváltoztathatja Ázsia jövőjét

/ 2017.11.13., hétfő 08:50 /
A választás, ami alapvetően megváltoztathatja Ázsia jövőjét

Ha Japán szakít a pacifizmussal, és nyílt fegyverkezésbe kezd, az csúnya reakciókat válthat ki Kínában és Észak-Koreában.

Látszólag nem hoztak változást a nemrég rendezett japán alsóházi választások. Abe Sinzó miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja (LDP), ami amúgy konzervatív, illetve szövetségese, a Komeito, ami pedig buddhista, akármi legyen is ez a politikában, megőrizte kétharmados szupertöbbségét. A kormány összetétele és programja nem változott. Mégis lehet, hogy ez a választás alapvetően megváltoztatja Ázsia jövőjét.

Japánban a miniszterelnök előre hozott választásokat kezdeményezhet. Abe meghozta ezt a kockázatos döntést. Az év első felében zűrös korrupciós ügyek miatt mélypontra jutott a népszerűsége, de aztán Kim Dzsongun észak-koreai diktátor némi robbantgatással szépen visszaterelte a szavazókat a biztonságot ígérő LDP táborába, az ellenzék pedig megsemmisítette magát, így jó ötletnek tűnt a „nemzeti válságra” hivatkozva nem megvárni a jövőre esedékes voksolást. Abe számítása bejött, az LDP péppé verte az egyelőre elég reménytelen Remény Pártját, ami amúgy reformkonzervatív, illetve az Alkotmányos Konzervatív Pártot, ami liberális, és többek között a Japán Kommunista Párttal indult szövetségben, merthogy ilyen is van.

Az eddigi legnagyobb ellenzéki formáció, a Demokrata Párt a választások hírére lényegében feloszlatta magát. Az alakulat politikusainak egy része átnyergelt a Remény Pártjába, ami konkrétan néhány órával a választás kiírása előtt alakult meg, így mire a jelöltek megtanulták, hogy mi a pártjuk pontos neve, merre van a vécé a székházban, és kit kell tárcsázni, ha elfogy a csiriz a plakátragasztó fiúk vödréből, már le is zajlott a szavazás.

A párt karizmatikus alapítója és vezetője, Koike Juriko egyébként minden idők egyik legsikeresebb japán női politikusa, akiben sokan az ország leendő első női miniszterelnökét látják – vele csak az volt a baj, hogy el sem indult a választáson, mondván, neki tokiói kormányzóként egyéb dolga is akad. Márpedig ha valaki úgy indul, hogy nem indul, akkor elég nehezen mozgósítja a választókat egy tájfun közepén. Az sem segítette a Reményt, hogy a kormánypártokhoz hasonlóan konzervatív párt, úgy pedig nem könnyű ellenzékiként kampányolni, ha azt mondjuk, mi is pont ugyanazt csinálnánk, amit a kormány. A Reménynél jobban szerepelt az Alkotmányos Konzervatív Párt, pedig ez is csak a választások előtt három héttel alakult. Ők legalább láthatólag akartak valamit: Abét megbuktatni.

Abe maradt, viszont mivel a kampány jórészt a védelmi ügyekről szólt, most úgy érezheti, megkapta a felhatalmazást régi álma megvalósításához, a japán alkotmány módosításához.

Ami Nyugaton az abortusz, a migráció és a transzszexuális oroszlánfókák jogai, az Japánban az alkotmány 9. cikkelye – ez az a kérdés, amihez képest az emberek meghatározzák politikai identitásukat. E cikkely kimondja, hogy Japán örökre lemond a hadviselés jogáról, és nem tart fenn szárazföldi, tengeri vagy légi haderőt.

Nos, Japánnak természetesen van hadserege, nagyobb is, mint például Franciaországnak, csak ezt nem hadseregnek hívják, hanem Önvédelmi Erőknek. De mégiscsak zavaró, hogy folyton kerülgetni kell a 9. cikkelyt, ezért sokan szeretnék az alkotmányt megváltoztatni, az észak-koreai és a kínai fenyegetésre, illetve Donald Trump Amerikájának megbízhatatlanságára hivatkozva. Mások viszont az utolsó töltényig harcolni fognak, hogy a békealkotmányt megvédjék. Ehhez nemcsak a parlament két házában kell kétharmados többség – ezzel Abe eddig is rendelkezett –, hanem népszavazásnak is jóvá kell hagynia az alkotmánymódosítást. Ez igen kockázatos, de mostani győzelme után Abe jó eséllyel kezdeményezni fogja, hogy a 9. cikkelyt átkalapálják.

Ha viszont Japán szakít a pacifizmussal, és nyílt fegyverkezésbe kezd, az csúnya reakciókat válthat ki Kínában és Észak-Koreában. A japánoké a világ harmadik legnagyobb gazdasága, s ha ennek megfelelően kezdenek hadseregre költeni, az alapvetően változtatja meg az erőviszonyokat a térségben.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.