Publi

Sztankóczy András

A világ a Várkert bazárból nézve

/ 2017.02.11., szombat 13:00 /
A világ a Várkert bazárból nézve

Kicsit sötétebb és főleg jóval egyszerűbb, mint a valóságban.

A miniszterelnök évértékelőjéből a következő kép rajzolódik ki. Az ellenoldalon ott az elit, Brüsszel, a multik, a nemzetközi szervezetek, akik eddig is és ezután is megpróbálnak minden lehetséges módon ártani nekünk. Velük szemben pedig a rebellisek, természetesen elsősorban is a magyar kormány, meg az egész nyugat-európai és amerikai csendes többség, akik lázadnak, több nemzetállamot és több beleszólást akarnak, ami használ nekünk.

Most az tényleg csak apróság, hogy Orbán amikor a lázadókról, mint többségről beszél, ugyanazt a hibát követi el, mint a nyugat-európai elitek, akik el sem tudták képzelni, hogy a nép nagy része ne úgy gondolkodjék, mint ők.

Jelenleg a jobboldali populisták Németországban nagyjából a szavazatok 15 százalékára számíthatnak, a franciáknál a jobboldali populista elnökjelölt mindenkivel szemben esélytelennek tűnik a második fordulóban. Meg persze az is érdekes, hogy az Orbán szerint Nyugaton irigyelt magyar gazdasági növekedés két oszlopa a német autógyárak (nekik köszönhetően jött össze a beszédben említett magyar rekordexport) és a Brüsszelből érkező uniós támogatások.

De még érdekesebb, hogy a miniszterelnök szerint milyen cselekvési terv következik a fenti felállásból: harc Brüsszel ellen, mert az támadja az önálló magyar adópolitikát és a magyar munkahelyteremtő támogatásokat. Remek terv, csak éppen a világ bonyolultabb annál, mint ahogyan az a Várkert Bazárból látszik. Mert vajon ki is áll a támadások mögött és kik is a szövetségeseink ebben a harcban?

Nos, Brüsszel nem puszta gonoszságból cselekszik, hanem azért, mert egyes nyugati kormányok ezt várják tőle. És azért várják ezt, mert nagyon sok nyugati választó unfairnek és tisztességtelennek érzi, hogy egyes tagországok (Írországtól Magyarországig) alacsony adókkal tesznek előnyre szert velük szemben, odacsábítják a munkahelyteremtő cégeket és így fenntarthatatlanná teszik a nyugati jóléti államokat, amelyek működéséhez szükség lenne a magas adóbevételekre. És csak növeli a felháborodásukat, hogy közben Brüsszelen keresztül az uniós támogatásokkal még ők adnak extra pénzt ezeknek az országoknak! És kinek jó ez az adóverseny? Hát egyrészt nekünk, hiszen ha nem tudnánk így versenyezni, nem biztos, hogy nálunk létesülnének az említett munkahelyek. Másrészt (és legfőképpen) a multinacionális cégeknek (amelyek ellen állítólag ugye harcolunk), hiszen így ők megversenyeztethetik egymással az országokat és oda mehetnek, ahol a legkevesebbet kell fizetniük és így a legtöbb hasznot zsebelhetik be. Ugyanez a helyzet a munkahelyteremtő támogatásoknál.

Ami azt is jelenti, hogy abban a pillanatban, ahogy azt az érdekeink megkívánják, hátba támadjuk a nyugati lázadó középosztályt, amelyet szavakban annyira szeretünk. De ez abból a szempontból rendben is van, hogy ők is pont ugyanígy tesznek, hiszen végülis a Brexit arról is szól, hogy ne vegyék el a magyarok a brit munka-, óvodai és lakóhelyeket a britektől, Trump sikere meg arról is, hogy ne Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban készült autókon közlekedjenek az amerikaiak.

Ami mind tökéletesen érthető. Csak éppen az orbáni beszédből az nem derül ki, hogy pontosan mit is csináljunk majd akkor, hogy ha a mi valós nemzeti, demokratikusan megalapozott érdekeinkkel szemben áll egy nálunk sokkal nagyobb és erősebb ország ugyanilyen valós, demokratikusan megalapozott nemzeti érdeke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ön túl sokat nyomtat!

Kapott ön már e-mailt arról, hogy az elmúlt hónapban hány oldalt nyomtatott és fénymásolt céges nyomtatóján? Ha igen, akkor munkahelye a legelőremutatóbban gondolkozó vállalatok között van Magyarországon.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.