Publi

Zsuppán András

A világnak mindegy, mire vágyik Orbán

/ 2015.05.18., hétfő 18:13 /

Bevándorlók ne legyenek! Ennyit mondott Orbán Debrecenben a menekültkérdésről, Európa egyik legsúlyosabb jelenkori problémájáról. Csak azt nem mondta meg, mi legyen, ha az óhaj magától nem teljesül.

„Azt akarjuk, ne jöjjenek többen! Akik itt vannak, menjenek haza!”, mondta Orbán Viktor országjáró körútja mai állomásán Debrecenben, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadó állomást tart fenn. Ezt az állomást Orbán szerint nem fejleszteni, hanem bezárni kell, de ehhez előbb meg kell vívni egy újabb csatát Brüsszellel, mert „Brüsszel azt akarja, hogy aki idejön, maradjon itt, sőt, még többen jöjjenek, mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza”, mondta a kormányfő. A menekülteket viszont befogadjuk, mert a „mi szívünkben mindig van irgalom”, csakhogy a táborban nem menekültek vannak, hanem jobb életre vágyó illegális bevándorlók.

Akárhogy erőlködöm, nem látom, hogy lehetne végrehajtható politikai programmá tenni mindazt, amit Orbán a bevándorlásról mondott. Pedig sokakkal ellentétben szerintem egyáltalán nem baj, hogy ebben az ügyben Orbán feszegeti a politikai korrektség és a liberális konszenzus határait. Európában ma példátlan – a 20. század közepe óta nem látott – népmozgás zajlik, és ez joggal kelt aggodalmat, félelmet, bizonytalanságot mindenkiben. Több ezer év történelmi tapasztalata tanúskodik róla, hogy népvándorlás célpontjának lenni nem életbiztosítás. Magyarország ebben a helyzetben valóban inkább csak első állomása az ideérkezőknek, akik mennének is tovább nyugat felé, de ez a földrajzi helyzet – Magyarország megint Európa külső határa – különleges történelmi felelősséget ró ránk.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

„Azt akarjuk, ne jöjjenek többen!”, mondja Orbán, és látszólag kimondja azt, amit minden konyhában és kocsmaasztal mellett gondolnak az emberek. Csakhogy: senkit nem érdekel a koszovói hegyek között, a szíriai menekülttáborokban és a nyomorúságos afgán falvakban, hogy mit akar Orbán. Senkit nem érdekel, hogy mit szeretnénk. Attól egyetlen bevándorlóval és/vagy menekülttel sem lesz kevesebb, hogy azt akarjuk, ne jöjjenek.

Jönni fognak, mert nem áll módunkban megváltoztatni a körülményeket, amelyek ezt a népvándorlást elindították. Erre a problémára kellene valamilyen választ adnia Orbánnak, ami túl van a kisemberes méltatlankodáson, és a Brüsszel elleni kommunikációs csatákon.

Attól még, hogy egy befogadó állomást a magyar kormány bezárat – ez egyébként a Jobbik követelése volt még egy hónappal ezelőtt –, a déli határ akácosaiban továbbra is fel fognak bukkanni egész családok, vándorló csoportok batyuval a hátukon. Ezeket az embereket továbbra is össze fogják gyűjteni a rendőrök és el fogják vinni valahova. Ha nem Debrecenbe, akkor máshova. A tábor bezárása nem kezeli a problémát. Orbán persze ténylegesen nem is tenne lakatot az állomásra, hiszen ő maga ismeri el, hogy ehhez először az uniós szabályokon kellene változtatni. Nem más ez, mint kommunikációs gumicsont, amin rágódhatunk, de amiből nem következik semmilyen politikusi tett.

Tavaly a hivatalos statisztika szerint 42 ezren kértek menedékjogot Magyarországon. A felük koszovói volt, a maradékuk többségében afgán és szíriai. Koszovóban 16 éve nincs háború, az egy szegény, de demokratikus európai ország. Akik onnan érkeznek, tényleg nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók. Olyan szabályokat szeretnénk, hogy őket automatikusan, eljárás nélkül vissza lehessen toloncolni? Ezt nem szentségtörés felvetni. Vajon vannak ehhez szövetségeseink nyugaton? És mi legyen a többiekkel? Például az afgánokkal? Ott elvileg most nincs nagy háború, de valamilyen konfliktus mindig van, a fegyverek mindig ropognak. Elég ok ez rá, hogy az onnan érkezőket Európa tárt karokkal várja? És még hány tucat ehhez hasonló félig-meddig bukott ország van a világban! A menekült és a bevándorló közötti morális és jogi különbségtétel mennyiben tartható fenn az esetükben?

És a szírek? Ők biztosan menekültek, abból az országból mindenkinek jó oka van eljönni. De nekünk kell befogadnunk őket, Szíriától több száz kilométerre? Ha nem, akkor vissza tudjuk őket küldeni egy biztonságos befogadó államba? Meg tudunk állapodni erről a törökökkel? Mit jelent a miniszterelnök által nemrég nagyon megdicsért ausztrál példa egy nem tengeri határvonal esetében? Adaptálható bárhogyan a dél-alföldi akácosokra? Ha igen, Orbán szerint hogyan?

Ezek egyáltalán nem könnyen megválaszolható kérdések. Bonyolult morális és reálpolitikai problémákat vetnek fel, és senkinek nincsenek a tarsolyában készen kapott, könnyű válaszok. Európa vezetői láthatóan tanácstalanok, és nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, amikor régi, a múlt század második felének stabilabb és átláthatóbb világára kialakított elvek ütköznek az új valóság káoszával. Azt mondani, hogy mindenről Brüsszel tehet, és bevándorlók „ne jöjjenek” még nem visz közelebb a megoldáshoz, legfeljebb arra elég, hogy kommunikációs eszközökkel a pillanatot uralni lehessen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.