Publi

Baritz Sarolta Laura

Advent – „ember-központú” szemmel

/ 2017.12.19., kedd 08:25 /
Advent – „ember-központú” szemmel

Érdemes egy pillantást vetni az „emberközpontúság” szempontjából hazánk adventjére is: sikerül-e kitörni a közhelyes karácsonyfelfogásból, és emberközelibbé tenni az ünnepi készülődést?

Az „emberközpontú” felfogás szerint egy ország gazdasági, társadalmi folyamatainak végső célja az ember testi, lelki kiteljesedésének elősegítése, vagyis az egész ember boldogságának, jóllétének középpontba helyezése – mind egyéni, mind közösségi szinten. A boldogságon itt az anyagi biztonság elérésén túl az erkölcsi javakban, erényekben való gazdagodást értjük, melyet az ember csakis egy nemes cél követése során valósíthat meg.

Az ember életének végső célját a transzcendens síkon találja meg. Ez a boldogság és életfelfogás a javak és értékek hierarchikus rendjén alapszik, amely az emberek és az anyagi javak, az ember és környezete, valamint az ember-ember közti viszonyt is meghatározza. Az értékhierarchia alján az anyagvilág, tetején pedig az erkölcsi értékek állnak.

A boldog, kiteljesedett ember tehát rendelkezik anyagiakkal, de kiteljesedésének csúcsát az erkölcsi szféra javai adják. Az erkölcsi szféra alkotóelemei pedig az értelmi tevékenység, tehát az oktatás és a tudomány területei, illetve a művészetek és a kultúra, amelyek az értékhierarchiának megfelelően ráépülnek az anyagi javakkal foglalkozó gazdasági szférára.

Ebből a szemszögből nézve az állami társadalom-és gazdaságpolitika más hangsúlyokat rendelhet a különböző ágazatokhoz, mint az uralkodó, kizárólag gazdasági fókuszú szemlélet.

Már szinte közhely, hogy az adventi, karácsonyi időszakot a költések, vásárlások, pénz-és áruforgalom adataival jellemzik a hírportálok, s a média akár elrettentő példaként is hivatkozik a magas számokra. Az emberközpontú logikának az alsó szegmense, a kezdő szintje ez az adatsor, de messze nem a vége. A költések, vásárlások aránya, súlya viszont az ünnep többi aspektusához képest megmutatja, mennyire szólnak a valódi, teljes emberről az ünnepi időszak s annak gazdasági, kulturális, társadalmi eseményei.

Érdemes egy pillantást vetni az „emberközpontúság” szempontjából hazánk adventjére is: sikerül-e kitörni a közhelyes karácsonyfelfogásból, és emberközelibbé tenni az ünnepi készülődést? Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György szerint idén karácsonykor 100 milliárd forintot költenek a magyarok ajándékokra. Ez jelentős növekedés a tavalyi adathoz képest. 2016-ban 31 500 forintért, idén 41 300 forintért vásárol egy magyar ajándékot. Ugyanakkor az Intrum Justitia novemberi jelentése szerint „a magyarok 40 százaléka érzi úgy, hogy többet költ karácsonyi ajándékra, mint megtehetné”, tehát az ünnepi pénzköltés már sokaknak megterhelő. A költések növekedése mellett viszont egy biztató adat is megjelent a Cofidis Hitel Monitor idei országos reprezentatív felmérésében. Idén a lakosság korábbinál nagyobb aránya, 57 százaléka vesz részt karácsonyi jótékonykodásban.

A „kemény” karácsonyi ajándékozás (ruházati cikkek, szépségápolási termékek, játékok és könyvek) mellett azonban az értékhierarchia magasabb fokán is találhatunk jócskán adventi kínálatot. Hazánk mintegy adventi eseménysorozatba öltözött, s kínál az ünnep valódi mondanivalójához közelebb álló rendezvényeket. Az Advent Budapesten 5000 gyereknek rendez kétnapos városnézést, múzeum-, Parlamentlátogatást; a szponzorok ingyenes utazást, a hátrányos helyzetű gyerekeknek támogatást nyújtanak. A Mesés Advent rendezvény az Alpokalján történelmi helyszíneket, kastélyokat, várakat kínál, egyben csendet, nyugalmat, harmóniát. A cipősdoboz-akció is hagyomány már hazánkban; inkább segítőkészségről, figyelmességről, az adás öröméről szól, mintsem pénzről. Joulupukki, a finn Mikulás szeretetről, közösségről, jó cselekedetekről mesél az anyaotthonokban, árvaházakban, gyerekkórházakban; s az ország mintegy 800 egyházi fenntartású iskolájában 204 ezer tanuló hallja első kézből az advent igazi tartalmát.

Van tehát remény a csupán közhelyes karácsonyvárásból való kitörésre az emberközpontúság felé, bár ennek tudatosítása még előttünk álló, nagy feladat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.