valasz.hu/publi/ukran-oktatasi-torveny-nincs-hova-hatralni-szijjartonak-igaza-van-125637

http://valasz.hu/publi/ukran-oktatasi-torveny-nincs-hova-hatralni-szijjartonak-igaza-van-125637

Publi

Baritz Sarolta Laura

Advent – „ember-központú” szemmel

/ 2017.12.19., kedd 08:25 /
Advent – „ember-központú” szemmel

Érdemes egy pillantást vetni az „emberközpontúság” szempontjából hazánk adventjére is: sikerül-e kitörni a közhelyes karácsonyfelfogásból, és emberközelibbé tenni az ünnepi készülődést?

Az „emberközpontú” felfogás szerint egy ország gazdasági, társadalmi folyamatainak végső célja az ember testi, lelki kiteljesedésének elősegítése, vagyis az egész ember boldogságának, jóllétének középpontba helyezése – mind egyéni, mind közösségi szinten. A boldogságon itt az anyagi biztonság elérésén túl az erkölcsi javakban, erényekben való gazdagodást értjük, melyet az ember csakis egy nemes cél követése során valósíthat meg.

Az ember életének végső célját a transzcendens síkon találja meg. Ez a boldogság és életfelfogás a javak és értékek hierarchikus rendjén alapszik, amely az emberek és az anyagi javak, az ember és környezete, valamint az ember-ember közti viszonyt is meghatározza. Az értékhierarchia alján az anyagvilág, tetején pedig az erkölcsi értékek állnak.

A boldog, kiteljesedett ember tehát rendelkezik anyagiakkal, de kiteljesedésének csúcsát az erkölcsi szféra javai adják. Az erkölcsi szféra alkotóelemei pedig az értelmi tevékenység, tehát az oktatás és a tudomány területei, illetve a művészetek és a kultúra, amelyek az értékhierarchiának megfelelően ráépülnek az anyagi javakkal foglalkozó gazdasági szférára.

Ebből a szemszögből nézve az állami társadalom-és gazdaságpolitika más hangsúlyokat rendelhet a különböző ágazatokhoz, mint az uralkodó, kizárólag gazdasági fókuszú szemlélet.

Már szinte közhely, hogy az adventi, karácsonyi időszakot a költések, vásárlások, pénz-és áruforgalom adataival jellemzik a hírportálok, s a média akár elrettentő példaként is hivatkozik a magas számokra. Az emberközpontú logikának az alsó szegmense, a kezdő szintje ez az adatsor, de messze nem a vége. A költések, vásárlások aránya, súlya viszont az ünnep többi aspektusához képest megmutatja, mennyire szólnak a valódi, teljes emberről az ünnepi időszak s annak gazdasági, kulturális, társadalmi eseményei.

Érdemes egy pillantást vetni az „emberközpontúság” szempontjából hazánk adventjére is: sikerül-e kitörni a közhelyes karácsonyfelfogásból, és emberközelibbé tenni az ünnepi készülődést? Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György szerint idén karácsonykor 100 milliárd forintot költenek a magyarok ajándékokra. Ez jelentős növekedés a tavalyi adathoz képest. 2016-ban 31 500 forintért, idén 41 300 forintért vásárol egy magyar ajándékot. Ugyanakkor az Intrum Justitia novemberi jelentése szerint „a magyarok 40 százaléka érzi úgy, hogy többet költ karácsonyi ajándékra, mint megtehetné”, tehát az ünnepi pénzköltés már sokaknak megterhelő. A költések növekedése mellett viszont egy biztató adat is megjelent a Cofidis Hitel Monitor idei országos reprezentatív felmérésében. Idén a lakosság korábbinál nagyobb aránya, 57 százaléka vesz részt karácsonyi jótékonykodásban.

A „kemény” karácsonyi ajándékozás (ruházati cikkek, szépségápolási termékek, játékok és könyvek) mellett azonban az értékhierarchia magasabb fokán is találhatunk jócskán adventi kínálatot. Hazánk mintegy adventi eseménysorozatba öltözött, s kínál az ünnep valódi mondanivalójához közelebb álló rendezvényeket. Az Advent Budapesten 5000 gyereknek rendez kétnapos városnézést, múzeum-, Parlamentlátogatást; a szponzorok ingyenes utazást, a hátrányos helyzetű gyerekeknek támogatást nyújtanak. A Mesés Advent rendezvény az Alpokalján történelmi helyszíneket, kastélyokat, várakat kínál, egyben csendet, nyugalmat, harmóniát. A cipősdoboz-akció is hagyomány már hazánkban; inkább segítőkészségről, figyelmességről, az adás öröméről szól, mintsem pénzről. Joulupukki, a finn Mikulás szeretetről, közösségről, jó cselekedetekről mesél az anyaotthonokban, árvaházakban, gyerekkórházakban; s az ország mintegy 800 egyházi fenntartású iskolájában 204 ezer tanuló hallja első kézből az advent igazi tartalmát.

Van tehát remény a csupán közhelyes karácsonyvárásból való kitörésre az emberközpontúság felé, bár ennek tudatosítása még előttünk álló, nagy feladat.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!