valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

http://valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

Publi

Stumpf Anna

Amerikai után gigantikus orosz hadgyakorlat a szomszédban – mi lesz ebből?

/ 2017.08.08., kedd 08:22 /
Amerikai után gigantikus orosz hadgyakorlat a szomszédban – mi lesz ebből?

Tusnádfürdőtől nem messze, Brassó megye dimbes-dombos táján, az ezerfős Nagysink falu szomszédságában zajlott le nemrég a hidegháború óta legnagyobb kaliberű kelet-európai NATO-hadgyakorlat-sorozat egyik legérdekesebb epizódja. Az amerikai haderő európai parancsnoksága által vezetett, Oltalmazó szablya 2017 néven futó gyakorlat egy esetleges NATO-szövetséges elleni támadásra adott katonai válaszokat szimulált. Például ha a Duna túlpartjáról ellenséges támadás érkezik, milyen gyorsan lenne képes a szövetség mozgósítani szárazföldi, légi vagy folyóvízi egységeket.

„Legrosszabb esetben az oroszok a Dunán keresztül támadnának” – magyarázta a gyakorlatot a helyszínen az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm, akit Románia kiemelt katonai és stratégiai pozíciója miatt a Trump-adminisztráció a helyén hagyott. Klemm járta ki, hogy Bukarest közel négymilliárd dollár, több mint ezermilliárd forint értékben vásároljon Patriot légvédelmi rakétákat.

A Baltikumtól az Adriai-tengerig nyúló hadgyakorlat-sorozat része annak az immár nem is „Megerősítés” (European Reassurance), hanem inkább „Elrettentés” (European Deterrance) néven emlegetett stratégiai csomagnak, amelynek alapvetően a kelet-európai szövetségesek a haszonélvezői.

Megerősítik a térségben az amerikai katonai jelenlétet (lásd 3500 fős amerikai haderő és 87 tank Lengyelországba; 500 amerikai katona Romániába; különleges alakulatok és tankok küldése a Baltikumba), emellett növelik a szövetségesek kapacitását. Az Obama-adminisztráció által három éve elkülönített költségvetési forrásokat a Trump-kormány javaslata alapján ugyanis a kongresszus idén várhatóan megötszörözi, így ősztől 4,8 milliárd dollár jut majd elrettentésre.

Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka szerint mindez nem provokáció, épp ellenkezőleg. Nem véletlen, hogy a Krím félsziget elfoglalása az amerikai csapatkivonások után történt: „A konfliktust épp az eszkalálja, ha gyengének, érdektelennek és felkészületlennek látszunk. Az szinte felhívás az agresszióra” – mondta. Mindeközben az Orosz Föderáció alakulatai „Zapad (Nyugat) 2017” néven a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb léptékű katonai hadgyakorlatra készülnek. Szakértők szerint 150-200 ezer orosz katona felvonultatása várható a nyugati határon.

A műveletet az orosz vezetés ugyan „terrorelhárítási gyakorlatként” aposztrofálja, de ahhoz kétség nem fér, hogy az egy teljes pályás NATO elleni támadás részletes katonai szimulációjára sokkal inkább fog hasonlítani.

Oroszország 2008-ban Grúzia és 2014-ben Ukrajna lerohanása előtt is hasonló fedőgyakorlatokkal indított. Ezért is kritikus fontosságú Amerika számára a térség NATO-szövetségeseivel kialakított viszony minősége. A most jelentősen magasabb szintre emelt politikai párbeszéd is egyértelmű üzenetet igyekszik küldeni: Amerika jelen van és figyel.

Trump viszonylag korai látogatása és történelmi jelentőségű beszéde Varsóban, a román elnök fogadása Washingtonban; Mike Pence alelnök közeli útja Észtországba, találkozói a balti elnökökkel, majd a grúz és montenegrói államfőkkel világosan alátámasztják, hogy a régió irányába a modus operandi a legfelsőbb szinteken megváltozott.

A magyarul folyékonyan beszélő, kiemelkedő diplomata, volt amerikai NATO-nagykövet Kurt Volker kinevezése az ukrán helyzet különleges megbízottjának pozíciójára – amellett, hogy profi húzás – már önmagában jelzésértékű Moszkva felé. Emellett az európai és eurázsiai térségért felelős államtitkár várhatóan Wess Mitchell lesz, aki Washington egyetlen, Kelet-Közép-Európával foglalkozó kutatóközpontjának alapítójaként térségünk atlanti kapcsolatainak aktív szereplője, jó ismerője a magyarok történelmének, és nagy tisztelője az ország sikeres jövőjét a Nyugat szívében elképzelő Andrássy Gyulának is.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.