Publi

Stumpf Anna

Amerikai után gigantikus orosz hadgyakorlat a szomszédban – mi lesz ebből?

/ 2017.08.08., kedd 08:22 /
Amerikai után gigantikus orosz hadgyakorlat a szomszédban – mi lesz ebből?

Tusnádfürdőtől nem messze, Brassó megye dimbes-dombos táján, az ezerfős Nagysink falu szomszédságában zajlott le nemrég a hidegháború óta legnagyobb kaliberű kelet-európai NATO-hadgyakorlat-sorozat egyik legérdekesebb epizódja. Az amerikai haderő európai parancsnoksága által vezetett, Oltalmazó szablya 2017 néven futó gyakorlat egy esetleges NATO-szövetséges elleni támadásra adott katonai válaszokat szimulált. Például ha a Duna túlpartjáról ellenséges támadás érkezik, milyen gyorsan lenne képes a szövetség mozgósítani szárazföldi, légi vagy folyóvízi egységeket.

„Legrosszabb esetben az oroszok a Dunán keresztül támadnának” – magyarázta a gyakorlatot a helyszínen az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm, akit Románia kiemelt katonai és stratégiai pozíciója miatt a Trump-adminisztráció a helyén hagyott. Klemm járta ki, hogy Bukarest közel négymilliárd dollár, több mint ezermilliárd forint értékben vásároljon Patriot légvédelmi rakétákat.

A Baltikumtól az Adriai-tengerig nyúló hadgyakorlat-sorozat része annak az immár nem is „Megerősítés” (European Reassurance), hanem inkább „Elrettentés” (European Deterrance) néven emlegetett stratégiai csomagnak, amelynek alapvetően a kelet-európai szövetségesek a haszonélvezői.

Megerősítik a térségben az amerikai katonai jelenlétet (lásd 3500 fős amerikai haderő és 87 tank Lengyelországba; 500 amerikai katona Romániába; különleges alakulatok és tankok küldése a Baltikumba), emellett növelik a szövetségesek kapacitását. Az Obama-adminisztráció által három éve elkülönített költségvetési forrásokat a Trump-kormány javaslata alapján ugyanis a kongresszus idén várhatóan megötszörözi, így ősztől 4,8 milliárd dollár jut majd elrettentésre.

Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka szerint mindez nem provokáció, épp ellenkezőleg. Nem véletlen, hogy a Krím félsziget elfoglalása az amerikai csapatkivonások után történt: „A konfliktust épp az eszkalálja, ha gyengének, érdektelennek és felkészületlennek látszunk. Az szinte felhívás az agresszióra” – mondta. Mindeközben az Orosz Föderáció alakulatai „Zapad (Nyugat) 2017” néven a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb léptékű katonai hadgyakorlatra készülnek. Szakértők szerint 150-200 ezer orosz katona felvonultatása várható a nyugati határon.

A műveletet az orosz vezetés ugyan „terrorelhárítási gyakorlatként” aposztrofálja, de ahhoz kétség nem fér, hogy az egy teljes pályás NATO elleni támadás részletes katonai szimulációjára sokkal inkább fog hasonlítani.

Oroszország 2008-ban Grúzia és 2014-ben Ukrajna lerohanása előtt is hasonló fedőgyakorlatokkal indított. Ezért is kritikus fontosságú Amerika számára a térség NATO-szövetségeseivel kialakított viszony minősége. A most jelentősen magasabb szintre emelt politikai párbeszéd is egyértelmű üzenetet igyekszik küldeni: Amerika jelen van és figyel.

Trump viszonylag korai látogatása és történelmi jelentőségű beszéde Varsóban, a román elnök fogadása Washingtonban; Mike Pence alelnök közeli útja Észtországba, találkozói a balti elnökökkel, majd a grúz és montenegrói államfőkkel világosan alátámasztják, hogy a régió irányába a modus operandi a legfelsőbb szinteken megváltozott.

A magyarul folyékonyan beszélő, kiemelkedő diplomata, volt amerikai NATO-nagykövet Kurt Volker kinevezése az ukrán helyzet különleges megbízottjának pozíciójára – amellett, hogy profi húzás – már önmagában jelzésértékű Moszkva felé. Emellett az európai és eurázsiai térségért felelős államtitkár várhatóan Wess Mitchell lesz, aki Washington egyetlen, Kelet-Közép-Európával foglalkozó kutatóközpontjának alapítójaként térségünk atlanti kapcsolatainak aktív szereplője, jó ismerője a magyarok történelmének, és nagy tisztelője az ország sikeres jövőjét a Nyugat szívében elképzelő Andrássy Gyulának is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.