Publi

Rettenetes éven vagyunk túl

/ 2011.01.18., kedd 09:07 /
Rettenetes éven vagyunk túl

Vannak évek, melyekre visszatekinteni örömöt ad az embernek, s vannak évek, melyeknek a véget érte ad megkönnyebbülést és új reményt, hogy a következőnek jobbnak kell lennie.

A tavalyi év az EU számára inkább utóbbiak közé tartozik. 2010, mondják, "annus horribilis", rettenetes év volt, melyet alapvetően a görög és az ír válság kezelése, s az unió egészére kiható negatív következményei határoztak meg. Végre vége az évnek, sóhajthattak föl az unió vezetői, azzal az elhatározással, hogy az új év egyik elsődleges feladatának az EU gazdasági vezetése megerősítésének kell lennie.

Ám még az ilyen nagy belső feladatok sem szabad hogy lekössék minden figyelmünket, hogy ne vegyünk tudomást az Európa kulturális értékrendjét fenyegető fejleményekről az unióval határos térségekben. Már most érzékelhető, hogy egy olyan feszültség is válaszreakciót követel 2011-ben, mely korántsem tartozik az uniós vezetők figyelmének központi témái közé.

2010 folyamán ugyanis a Közel-Keleten a keresztény templomok, illetve közösségek ellen támadássorozatot figyelhettünk meg. Majd' 60 ember halt meg csak tavaly októberben Bagdadban a szír katolikus katedrálist ért támadásban, decemberben 14 keresztény család otthonát érte ugyanott támadás, az alexandriai Mindenszentek templomában az újévi mise végén 21 halott és száz sérült lett az öngyilkos merénylő áldozata. A francia külügy adatai szerint 2003 óta húszezer kereszténynek kellett a kurd területekre menekülnie Irakban, a tavaly októberi merénylet után további ezer keresztény család hagyta el Bagdadot, a palesztin területeken, a Jordán folyó nyugati partján a keresztény városok lélekszáma folyamatosan csökken. Mindez azt jelzi, hogy már nem egyedi esetekről, hanem egy trend megjelenéséről van valójában szó, mondják elemzők. A Közel-Keleten érzékelhető folyamatot Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök egyenesen "a tisztogatás különösen gonosz válfajának, vallási tisztogatásnak" nevezte.

Szélsőséges vélemények, elképzelések korábban is ismertek voltak. Azonban a korábban elszórt jelenségek a tavalyi évben új trenddé kezdtek összeállni. Ráadásul e jelenség nem szorul a Közel-Kelet határai közé: fenyegetést kapott a frankfurti Szent Márktemplom, Franciaországban és Németországban több tucat templomot kellett kordonnal védeni. Mindezek következtében az év végére megnőtt a nyomás, hogy a nemzetközi közösség lépjen föl a keresztények Közel-Keletről való kiszorítása ellen, a szabad vallásgyakorlás védelmében. Különösen az Európai Unió nagyobb szerepvállalását sürgette a francia kül- és európai ügyi miniszter, Michčle Alliot-Marie is év eleji interjújában, mondván, a nyilatkozatok tételének és az aggodalom kifejezésének ideje lejárt. Szerinte most már konkrét kezdeményezésekkel kell előrelépni a keleti keresztények védelmének biztosítására, s Catherine Ashtontól, az unió külügyi vezetőjétől is azt kérte, az EU készítsen válaszakciótervet arra, ami a keresztényekkel a Közel-Keleten történik.

Tévedés lenne ebből egyből arra következtetni, hogy valamiféle keresztény-muzulmán konfrontáció áll küszöbön, figyelmeztetnek Közel-Kelet-szakértők. Az újévi misén részt vevő emberek ellen intézett véres támadás után például felháborodott muzulmánok és keresztények együtt adtak kifejezést annak, mennyire elítélik az akciót. A robbantásokat elkövető al-Kaida és szélsőséges iszlamista terroristák célja éppen az arab és a nyugati világ összecsapásának kiprovokálása, s az a reagálás, mely ebbe az irányba visz, valójában az ő kezükre játszana.

Azonban erőteljes uniós diplomáciai fellépésre van szükség ahhoz, hogy a közel-keleti térség érintett országainak vezetői fellépjenek e jelenségekkel szemben, hogy hatékonnyá tegyük alapvető európai érté keink és értékeink gyakorlóinak védelmét. Nehogy úgy járjunk, mint az egyszeri ács, aki, mire megjavította a háza tetejét, összeomlott alatta az alapzat. Hogy 2011 ne csak Európa gazdasági talpra állásának, hanem az európai kultúra és értékek megerősödésének is annus mirabilise legyen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.