Publi

Prőhle Gergely

Arányok és tévesztések

/ 2014.02.28., péntek 13:50 /
Arányok és tévesztések

„Akárki akármit mond, a kormány nem azért hirdette meg éppen a választási időszakban a holokauszt-emlékévet, mert a szőnyeg alá akarja söpörni az állam felelősségét a vészkorszakban” - Prőhle Gergely írása.


Ha tovább folytatódik a holokauszt-emlékév körüli huzavona, könnyen lehet, hogy az emlékezés nem békévé oldja őseink harcát, hanem újabb csatákba hívó harsonaszótól lesz hangos a Duna mente.

Pedig a József Attila-szobor, amit baloldali értelmiségiek többször is elsirattak, végül jobb helyre került, ahonnan a költő sokkal inkább „rálát” a Dunára, mely nemcsak bölcs és nagy, hanem mindenekelőtt zavaros is. Mint a történelem, különösen ahhoz képest, amit az ideológiai indoktrináció, a mindenkori politikai propaganda vagy akár egy közösség mobilizálásának szándéka kíván faragni belőle. Mifelénk a legritkább esetben egyenesek az életutak, hőseink legtöbbjének életében találunk olyan tetteket vagy szavakat, amelyekre aligha lehetünk büszkék, még ha életüket a mártírium megszentelte is. Nagy Imre szobra előtt kegyelettel emlékezünk 1956 hősére, de feledhetjük-e a németek kitelepítéséért is felelősséget viselő egykori belügyminisztert? Vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton sétálva, a náci megszállás prominens áldozatára emlékezve feledhetjük-e fajvédő írásait, kétes politikai akcióit?

Akárki akármit mond, a kormány nem azért hirdette meg éppen a választási időszakban a holokauszt-emlékévet, mert a szőnyeg alá akarja söpörni az állam felelősségét a vészkorszakban. Az emlékévre szánt források ismeretében erős aránytévesztés a náci német megszállás áldozataira történő emlékezés kapcsán a történelemhamisítás szándékáról beszélni és bojkottot kilátásba helyezni, de az is biztos, hogy a zsidóság részvétele nélkül nem lehet a holokausztra emlékezni. Az sem kétséges, hogy egy szobor forma- és szimbólumvilága sokat ronthat a közös emlékezés esélyein. Talán nem véletlen, hogy a háborúkra emlékeztető alkotások többsége egyszerű obeliszk vagy olyan nonfiguratív ábrázolás, mely nagyobb teret enged a személyes interpretációnak. Az emlékmű felállításának elhalasztása és a miniszterelnök levele most újabb esélyt teremt a megoldásra, időt a dolgok átgondolására.

Néhány hónapja mutatták be a Hannah Arendt zsidó származású német-amerikai filozófusnőről készült filmet, mely Arendtnek az Eichmann-perről szóló beszámolóját elemzi. Tőle, aki végigülte a tárgyalásokat, pontos képet kapunk a német és a magyar felelősségről a hazai holokausztban. A filmből az is kiderül, hogy mennyire kockázatos a történelmi igazság olyan elemeire is rávilágítani, amelyek nem illettek bele a per kapcsán előre kitervelt koncepcióba. Ez nem kettős beszéd, hanem az igazság megismerésének joga. Az áldozatok emléke szent, a túlélők felelőssége nagy, legyenek bár magyar, zsidó, német vagy bármilyen származású polgárai az országnak. S bármennyire jogosak a zsidó közösség bizonyos aggályai, nehéz megérteni, hogy a Mazsihisz az egyszázalékos adófelajánlási kampányában miért a kormánnyal fennálló három vitás kérdés mentén próbálja egységbe forrasztani és mobilizálni a hazai zsidóságot. Bármilyen kampány zajlik, a nemzeti emlékezet egyelőre kicsit rendezetlen porcelánboltjában egyik elefántnak sem kellene további tárgyakat összetörni.

 

A szerző a Külügyminisztérium helyettes államtitkára
Az írás a Heti Válasz február 28-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.