Publi

Cseh Tamás, a szobor

/ 2013.09.10., kedd 09:46 /

„Elég volt, többé nem szabad, / ne állítsatok szobrokat, / a meglévők tűnjenek, / remek, remek” – szól az énekes Bereményi Gézával egykor közösen írt dalának szövege.

Talán egy éve is már, hogy híre ment, szobrot állít Budapest XI. kerületének vezetése a 2009-ben elhunyt, egyebek mellett Kossuth-díjjal is kidekorált művésznek. Így, kijelentő módban, saját elhatározásból, telve jóindulattal; jogalapul a kétségtelen tényt állítva, miszerint Cseh Tamás élete fontos, jelentős időszakai során volt lakosa a kerületnek. Az ötlet ellen jogerővel legfeljebb maga az énekes szólhatott, és a fenti dal tanúsága szerint szólt is volna, ha alkalma adódik rá. Család, barátok, szakértő rajongók kész tény elé lettek állítva a (miért is?) meghívásos pályázat eredményének értékelésekor ugyan megkérdezve, ám véleményüket csak a hirtelen kerekedett sajtóvihar nyomán véve figyelembe. Hogy ugyanannak a szobrászművésznek akkor már ne ezt a művét (ágyékkötősen meztelen figura, mögötte üvegfalra mart árnyként gitáros sziluettel), hanem inkább a másikat állítsák fel. Bár e vihar keltésében, mint egykori közeli barátnak, szerepem nekem is volt, a szobor alkotójának tehetségét kétségbe egyáltalán nem vonván, a múlt pénteken felavatott szoborral - a jobbkezes Cseh Tamás kezébe „adott" balkezes gitáron túl - csupán annyi a bajom, hogy annak ahhoz, amit az énekes életében, művészi pályája során képviselt, az égvilágon semmi, de semmi köze sincs.

Mert azt az alkotóját ábrázoló szoborban kifejezni egyszerűen képtelenség, lásd csak a fent idézett dalt ismételten. A szobrászművész viszonyát e tényhez pontosan elárulja a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatának az a részlete, ahol arról beszél: fontos volt számára, „hogy megtalálja a közös hangot azokkal, akik Cseh Tamást szerették". Aki különben „fantasztikus figura volt", szavai szerint. Vagyis ő nem hibáztatható, ő egy más korosztályt képvisel, ő egy másfajta világ gyermeke, és ő a maga kétségtelen tehetségéből kihozta a maximumot. A szobor harmonikus megjelenésű alkotás, hasonlít is - igaz, egy a nagyközönség által széles körben megismertnél fiatalabb, inkább egy gyermekkorú - Cseh Tamásra, csak éppen az égadta világon semmi nem jön át rajta keresztül nekünk, egykori és mostani rajongóinak abból, amiért szerettük, tiszteltük őt, és hallgatjuk sűrűn a mai napig is dalait.

Majoros István, a szobor alkotója védelmében azt is ide kell írnom, hogy Tamás rajongótáborának szűkebb és tágabb körét végigkérdezve a véleményük egységesen szólt úgy, hogy ez bíz' azért van így, mert mindazt, amit nekik, nekünk Tamás jelentett, szoborban kifejezni egyszerűen lehetetlen. Mint egykori játszótársnak az indiánjátékban, végső érvként álljon itt a szoboravatásra virradó éjszakán látott álmom, amely intő jele alól bronzbőrű barátaink példája nyomán magunkat ki nem vonhatjuk. Tehát az álom: az avatáskor a kő talapzaton állva a fehér lepel alól maga az énekes bukkan elő, arcán a színpadon oly sokszor látott szemérmes, elnézésért esdeklő mosollyal a tréfáért, hogy majd az ámuló tömegnek hátat fordítva, hóna alatt a gitárral, szapora léptekkel induljon közeli lakása felé.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Így születik újjá a Múzeumkert

Budapest tele van történeti kertekkel, csak gyakran észre sem vesszük, hogy kertművészeti emlékekkel van dolgunk. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének megújítása példa lehet további parkok újjászületéséhez. A friss Heti Válaszban bemutatjuk a kertrekonstrukció terveit.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Csík: „Az ünnepeket a politikai célok is túlszuszogják”

Nagyon zárt az a zenei világ, amitől most boldognak kell lenni – véli Csík János népzenész. Manapság mulatni sem tudnak jól az emberek, de az ünnepeket a politikai célok is túlszuszogják. A Csík Zenekar március 11-én a Müpában ad koncertet. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.