Publi

Baritz Sarolta Laura

Az emberiség túlélésének kulcsa: kultúra, erkölcs, hit, vallás

/ 2017.07.05., szerda 08:40 /
Az emberiség túlélésének kulcsa: kultúra, erkölcs, hit, vallás

„A vallás és a hit kézzelfoghatóan is hozzájárul a Föld fenntarthatóságához. Számos tudományos cikk hozza pozitív kapcsolatba az ökológiát, a fenntarthatóságot, a környezethez való viszonyulást és a vallást, spiritualitást.”

A tihanyi bencés apátság adott otthont június 14–15-én a 2014-ben indított Közös úton konferenciasorozat idei állomásának Közös gondolkodás a jövőnkről, konferencia az ember és környezete kulturális és morális egységéről címmel.

A rendezvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezte, Réthelyi Miklós elnök, egykori miniszter vezetésével. A konferenciasorozat célja az volt, hogy hozzájáruljon a Föld pozitív jövőképének megvalósításához – a releváns témák sokoldalú körüljárásának segítségével. Míg a 2016-os konferencia az ENSZ 2013-as Transforming our world, Agenda 2030 dokumentumából indult ki, s fókusza a környezetvédelem, gazdaság volt, addig az idei rendezvény azt a kérdést helyezte középpontba, hogy a kultúra, a moralitás, a vallás és a hit hogyan járulhatnak hozzá a Föld élhető jövőjének biztosításához.

A festői környezetben tudományos szakemberek, politikai, állami, egyházi, vallási vezetők tartottak előadásokat Földünk környezeti, társadalmi, kulturális és spirituális állapotáról, valamint a lehetséges és kívánatos jövőről. A tanácskozás íve a látlelettől a javaslatokig húzódott, s a konferencia végére kirajzolódott egy kép, amely mentén a jövő – minden ezzel ellentétes hatás dacára – élettelivé válhat.

Ennek alappillérei a kultúra, az erkölcs, a hit és a vallás. Ahogy az emberközpontú gazdaság alapelve fogalmaz: erkölcsi és spirituális megújulásra van szükség, a gazdasági és politikai módszerek valójában másodlagosak.

Minden előadás közös pontja az emberiség értékrendi, erkölcsi, szellemi, kulturális megújulásának követelménye volt. Az az imperatívusz, hogy szükség van a globális összefogásra (Béres Tamás), illetve a kapcsolatba lépés lehetőségeinek megteremtésére (Noblis Márió), a párbeszéd kultúrájának szünet nélküli ápolására (Hegyi László) és a teremtmények kölcsönös függésének elismerésére (Veres András).

A globális szintű összefogás követelményét legmélyebben a vallás és a hit katalizálja. Ahogy a házigazda, Korzenszky Richárd főapát fogalmazott, a vallás, latinul religio annyit jelent: kötődés, kapcsolat, elsősorban az élet forrásához és céljához, az örökkévalóhoz. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a vallások üzenetet hirdetnek a világnak. A közös pont megtalálásának alapját a különböző világvallások között pedig Székely János püspök fogalmazta meg, az Aquinói Szent Tamás által leírt természettörvény alapján: „Az erkölcsi törvény, amit Mózes által kapott az emberiség, nem társadalmi közmegegyezés eredménye, hanem bele lett írva a természet rendjébe.” A legalapvetőbb értékek az emberi természet értékei – utaltak rá más előadók. A természetből fakadó erkölcsiség tehát képessé teszi az embert a jó megtételére, s ez lehet a jövő reménysége. Ezen kell dolgoznia minden egyes embernek, s ezt kell elősegítsék rendszerszinten a gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok is. Amint Korzenszky Richárd fogalmazott, a gazdasági fejlődés abszolutizálása, a piac mindenekfölötti hatalmának hangsúlyozása nagyon kevesek gazdagodásához vezetett, nem az emberek valódi jóllétéhez.

A vallás és a hit kézzelfoghatóan is hozzájárul a Föld fenntarthatóságához. Számos tudományos cikk hozza pozitív kapcsolatba az ökológiát, a fenntarthatóságot, a környezethez való viszonyulást és a vallást, spiritualitást.

Csutora Mária és Zsóka Ágnes empirikus kutatása kimutatta, hogy a tradicionálisan vallásos gondolkodású emberek kisebb ökológiai lábnyomot hagynak az átlaghoz képest, míg az anyagiasság nagyobb környezeti terhet okozó életmóddal jár együtt. Miután egyik legfőbb ökológiai problémánk a Föld eltartóképességének radikális csökkenése, a konferencia témái – kultúra, moralitás, vallás, hit – kulcsszerepet játszanak túlélésünk megalapozásában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!