valasz.hu/publi/ne-tagadjuk-meg-a-politizalas-jogat-128402

http://valasz.hu/publi/ne-tagadjuk-meg-a-politizalas-jogat-128402

Publi

Georg Paul Hefty

Berlin helyett Párizs vezeti majd az EU-t?

/ 2017.09.13., szerda 09:03 /
Berlin helyett Párizs vezeti majd az EU-t?

Nagy-Britannia EU-ból való kivonulása után – az első világháború óta először – Franciaország lehet formálisan is Európa meghatározó hatalma.

A szeptember 24-i parlamenti választás után Németország lényeges változások előtt áll – még akkor is, vagy épp akkor, ha Angela Merkel kancellár a hivatalában marad. Ha pedig bal–zöld-liberális kormányszövetség jönne létre, talán Martin Schulz vezetésével, akkor a változások mértéke még nagyobb lenne.

Az átalakulás előrejelzésének több alapja van. Az első: a választási törvény újításai miatt nem lehet pontosan kiszámítani, mennyi szavazat után hány mandátum jut a Bundestagba kerülésre eséllyel pályázó hét pártnak. Azaz a választást nem a szavazók, hanem a választási rendszer finomságai döntik el. A második: valószínűleg egyetlen párt sem fogja elérni az abszolút többséget, ezért a siker nemcsak a voksok, majd a mandátumok arányán, hanem a koalíciós tárgyalások hidegvérű alkudozásán is múlik.

A harmadik: a nagyfokú bizonytalanságban a legnagyobb esélye a jelenlegi nagykoalíció – CDU/CSU és SPD – folytatásának van. A negyedik: ha pedig minden valószínűség ellenére a CDU/CSU elsöprő módon (1957 óta ilyen nem volt) elérné az abszolút többséget, Merkel ki lenne szolgáltatva Horst Seehofer CSU-elnök követeléseinek.

Nagy átalakításokat kell végrehajtani ahhoz, hogy Németország olyan stabil és sikeres állam maradjon, mint amilyen az elmúlt hatvan, illetve egyesülése óta 25 éven át volt. Amiképpen ahhoz is, hogy európai súlya megmaradjon. Végül meg kell birkóznia azzal a jelenséggel, hogy gazdasági nagyhatalomként kihívja maga ellen más befolyásos államok féltékenységét.

Thomas de Maiziére belügyminiszter attól tart, hogy csupán a családegyesítési igények következtében jövőre 390 ezer szír érkezhet Németországba – a „szokásos” évi 250 ezer arab és afrikai migráns mellett. Merkel állítólag még nem döntött, hogy minisztere mellé áll-e, vagy a híres Willkommenskulturt akarja – a német baloldal követelésének megfelelően – fenntartani. Bár a kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy „most épp úgy döntene, mint 2015-ben”, sok területen – nem sok sikerrel – azon dolgozik, hogy az „akkori szükségállapot soha többé ne forduljon elő”.

A háttérben úgy tűnik, hogy csökkenteni szeretné (vagy legalábbis nem növelné) az ország migrációs hátterű lakóinak számát. A német állami vezetők két dologra jöttek rá. Az első: a jelenlegi menedékjog túl nagyvonalú, lehetetlenné teszi a tervszerű bevándorlást.

A másik: ha a németországi török szavazók 63 százaléka jóváhagyta Recep Tayyip Erdogan török elnök diktatórikus hajlamait, akkor belföldön is kérdéses a demokrácia melletti elkötelezettségük. Ez annál jelentősebb, mivel ők adják az ország muszlim népességének nagy részét.

Az Alkotmánybíróság alelnöke joggal vetette fel az eddig elhallgatott kérdést: vajon miért érzik az iszlám képviselői feljogosítva magukat arra, hogy bizonyos vallási igényeket támasszanak az állam átalakítására? Kimondatlanul ez azt jelenti: ennek a forgatókönyvnek a lehetőségét és sikerét meg kell előzni azzal, hogy időben visszaszorítják az egyes vallások befolyását az államéletben – ami a semlegesség jegyében a kereszténységnek is korlátokat szabna.

Ha ez így lesz, Németország jogrendje erősen világias irányba indul el – felmérhetetlen társadalmi következményekkel. Eközben Franciaország lesz az európai politika mértékadó állama – Emmanuel Macron elnök előtt adott esetben hosszabb kormányzási ciklus áll, mint amit még Merkel befuthat. Így Nagy-Britannia EU-ból való kivonulása után – az első világháború óta először – Franciaország lehet formálisan is Európa meghatározó hatalma. Emellett Németország mindinkább érzi, mekkora kínai ipari „felvásárlási” hadjáratnak van kitéve. Ahhoz, hogy mindezen belföldi, európai és globális „elvárásokat”, többnyire követeléseket, esetenként zsarolásokat kivédje, Németország kénytelen eddigi liberális politikai nagyvonalúságát korlátozni, a társadalmát erre ráállítani, és átmenni defenzívába.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.