Publi

Sárközi Mátyás (London)

Bevándorlás: ami elfogadhatatlan – és amin a közös jövőnk múlik

/ 2016.02.09., kedd 11:10 /
Bevándorlás: ami elfogadhatatlan – és amin a közös jövőnk múlik

„A magyar népfogyatkozás mérséklésében a fokozatosan tagolt és szelektált befogadás is segíthet.”

Hazafelé tartunk az Oxford Streetről metrón a legkedvesebb feleségemmel (Ottlik Géza emlegette így a hitvesét), kimerítő vásárlás után, és nézegetem az utastársakat.

„Nahát – jegyzem meg tréfából –, húsz közül csak mi vagyunk angolok.” A többiek afrikaiak, karibiak, kínaiak, hinduk vagy arabok, kivéve négy fiatalembert, akik hangosan vitatnak valamit – lengyelül. A 8,5 milliós Londonban a külföldi származásúak száma felülmúlja az angolokét. Mivel Nagy-Britannia gyarmattartó volt, majd Brit Nemzetközösséget alakított ki, régóta tart a bevándorlás. Napjainkban azonban (egyelőre) nem annyira a közel-keleti beözönlés következtében növekszik a külföldiek száma – a La Manche csatorna megóv ettől –, hanem az európai uniós munkavállalók beutazásának következtében. Szakértők már 10-15 éve megjósolták (akkor még a felmelegedés okozta aszályok és más természeti katasztrófák várható következményeit mérlegelve), hogy Európa népe idővel kávészínű lesz.

Vannak jövevényeket könnyen asszimiláló országok, és vannak e téren kevésbé jók. Anglia és Magyarország jól asszimilál. Kevés magyar család van, amelyben nincsenek más nemzetiségű ősök; a keveredés ma is tart, asszonyaink csinosak és jól főznek, ezért hívják tőrvívóbajnokunkat Mohamed Aidának, a gyorskorcsolyasport magyar Európa-bajnokát pedig Liu Shaolin Sándornak.

Anglia az erős és régi társadalmi hagyományaival, szokásaival is asszimilál. Az itt letelepedő, aki ezekhez nem alkalmazkodik, kényelmetlenül érzi magát. Így történhet meg, hogy a hindu vallású trafikos karácsonykor üdvözlő képeslapot küld zsidó törzsvevőjének, holott ez egyiküknek sem ünnepük. Erősen működik a pozitív diszkrimináció: a tévé műsorvezetői, riporterei és kiművelt angolsággal beszélő hírolvasói között egyre több a hindu és a néger, és minden párt igyekszik színes bőrű képviselőt is juttatni a parlamentbe.

Mindez azért jár mostanság az eszemben, mert fogyatkozik a magyar: tavaly kisvárosnyival lett kevesebb, már nem tízmilliós a nemzet. És öregedik is. A kormány sokat tesz a természetes népszaporodás serkentésére, de ez nem elég, bevándorlásra volna szükség. Jöttek és jövögetnek magyar nemzetiségű áttelepülők egyes határon túli vidékekről, ez nem oldja meg a helyzetet.

A közel-keleti migráció milliós tömegeinek kvótarendszer alapján történő letelepítése elfogadhatatlan, a demográfiai problémáikat tömeges befogadással megoldó németek és svédek pedig még nem tudják (vagy nem akarják bevallani, hogy sejtik), mivel kell megbirkózniuk a jövőben.

A magyar népfogyatkozás mérséklésében a fokozatosan tagolt és szelektált befogadás is segíthet. Bizonyos, hogy az egyre nagyobb számban magyar egyetemeken tanuló, gyakran távoli és számunkra egzotikus országokból érkező fiatalok közül lesznek, akik élhetőnek találják ezt a környezetet, és diploma után maradni akarnak. Továbbá akadnak majd, akik, Európában kalandozva, személyes vagy szakmai okokból itt akarnak kikötni. Az ne legyen elutasító ok, ha más színűek, más vallásúak. Csak az, ha ők akarnák, hogy mi idomuljunk hozzájuk.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!

Schmidt Mária: „A baloldal fikakultúrájának centrumában a semmi áll”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.