Publi

Ablonczy Bálint

Dörner György az Új Színház élén: botrány vagy sem?

/ 2011.10.08., szombat 11:31 /
Dörner György az Új Színház élén: botrány vagy sem?

Az ég világon semmi baj Dörner György színházigazgatói kinevezésével. Dörner Györgyöt az Új Színház közelébe se lenne szabad engedni.

Két egymással homlokegyenest ellentétes állítás, de mégsem a beteges megfelelni vágyás mondatja velem, mindkettő mellett lehet érvelni. Hogy miért egyik mellett teszem le a voksomat, az írás végére kiderül ‒ aki a gyilkossági rejtély megoldásával szereti kezdeni a krimit, máris görgethet a lap aljára.

Történt, hogy fővárosi önkormányzat a szakmai testület javaslatának figyelmen kívül hagyásával Dörner György pályázatát tartotta jobbnak Márta Istvánénál, és ezért öt évig a színész irányítja majd a budapesti Új Színházat.

Mivel az „aki fizet, az pöcögtet" igazsága még a budapesti kulturális életben is megkerülhetetlen, a fenntartó önkormányzatnak szíve-joga eldönteni, kit látna szívesen a színházigazgatói székben. Ettől nem következik be a világvége, nem taposnak otromba főpolgármesteri bakancsok a nagybetűs Kultúra fehér gyolcsba burkolt testén. Ráadásul még a szellemi pezsgésnek is jót tehetne Dörner kinevezése: a színész többször beszélt már korábban arról, mennyire hiányzik a mai budapesti és országos teátrumi világból a nemzeti sorskérdéseket boncolgató huszadik századi magyar dráma. Bár egyik nagy írónk szellemes, de gonosz fordulatát sokan idézgetik az önmagán túlmutató irodalom ellen érvelve (eszerint „nem népben-nemzetben, hanem alanyban-állítmányban" kell gondolkodni), tény: a kéttucat budapesti színház műsorán szinte soha nem szerepel Illyés Gyula, Németh László, Sarkadi Imre, Tamási Áron, Páskándi Géza, Sütő András. S nagyítóval kell keresni egy-egy Csiky- vagy Vörösmarty-bemutatót is. Nem véletlen, hanem programszerű a hiány, pedig szép liberális elv a vélemények, ízlések sokszínűsége, az értékpluralitás. Lehetne egy kis budapesti színház a huszadik századi magyar kultúrtörténet egyik fontos vonulatának otthona.

A kinevezés elleni érvek között még előkerül Dörner vállalt MIÉP-es kötődése. Bár nekem feláll a hátamon a szőr a színész egyes kijelentéseitől, megint csak a toleranciára hivatkozom. Ugyan miért ne férne el például a volt miniszterelnökről vagy a karambolozó pályatársról sületlenségeket beszélő többi, egyébként tehetséges művész közé egy újabb egzaltált, ha egyébként jó színházat szervez?

Csakhogy itt a bökkenő. Dörner, amennyiben komolyan veszi saját pályázatát (és miért ne tenné), egész egyszerűen alkalmatlan egy szellemi intézmény vezetésére. Kinevezését pedig addig kellene visszavonni, amíg nem történik nagyobb baj. Az atlatszo.hu portál által közzétett dokumentum az elmúlt időszak egyik legszomorúbb és egyben legfelháborítóbb (elütésekkel és pongyolaságokkal egyébként bőven terhelt) kultúrpolitikai szövege. Tökéletesen alkalmas azon értékek lejáratására, amelyeket elvileg képviselni szándékozik: furcsa keveréke egy Magyar Fórum publicisztikának és a söntés mellett kiagyalt kormányprogramnak. Milyen gondolatiságról tanúskodik ugyanis, hogy a „művészeti koncepció" rögtön az elején leszögezi: meg kell változtatni a színház nevét, mert az „új" jelző azt sugallja, ami új, az egyben jó is? De hát ezt ki állította?

„A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi" ‒ szól az új név melletti érv. Ezzel a mondattal nem az a baj, hogy gyanúsan emlékeztet Csurka István cikkeinek fordulataira. Hanem az: a színházat a legsilányabb pártpolitikai alapokra építi, eleve behatárolja és lehetetlenné teszi a minden jó alkotói közösségben a szabadságra épülő művészi munkát. A „szórakoztató állam által passzivitásra kényszerített ember" aktivitása tényleg kimerül „a kábítószeres sztár" előtti csápolásban? Milyen Lenke nénis beszűkültségről, világlátásról tanúskodik ez az odavetett mondat? Tényleg bűn a színházi szórakoztatás, ha egyébként másutt magyar szerzők vígjátékainak bemutatásáról értekezik a szöveg? És mennyire komolyan vehető az a koncepció, amelynek marketingstratégiája kimerül abban, „nemzeti" sajtótermékekben szükséges hirdetni és ki kell használni a „Facebookon belüli csoportokkal való vegetatív kommunikációt"?

A szövegből tehát nem derül ki - vagy ellenkezőleg: nagyon is kiderül? -, milyen lesz Dörner György színháza. Azt azonban már tudjuk, intendánsa, szellemi vezetője Csurka István, az aktív pártelnök lesz, aki Gyurcsány Ferencről és a privatizációról is szívesen látna darabokat az Új/Hátország Színházban.

Ha valóban Dörner György és programja felel meg a fővárost uraló jobboldal kultúrpolitikájának, akkor a városházi urak ne csodálkozzanak azon: a kiüresedett liberalizmust nem, de a minőséget a kultúrában is kedvelő dolgozói tömegek előbb-utóbb nemcsak a lábukkal és nemcsak egy-egy színi előadásról szavaznak majd.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.