Publi

Bódis András

D. Tóth Krisztának és a HVG-nek – szeretettel

/ 2016.12.27., kedd 08:30 /
D. Tóth Krisztának és a HVG-nek – szeretettel

Visszatekintő: 2016 legnépszerűbb publicisztikái a Válasz.hu-n! 

Miként tegnap észrevételeztük, a legutóbbi HVG – az egykék és szüleik védelmében – fasisztakeltetőnek bélyegezte a többgyermekes családokat. De miért érezte úgy a hetilap, hogy kétoldalas tanulmányban kell igazolnia: „az egykeség hátrányaira nincs egyértelmű tudományos bizonyíték”? Miért engedtek nyomdába egy olyan cikket a HVG szerkesztői, melyhez képest bármelyik Csurka István-dolgozat kifinomult, összeesküvés-mentes elemzésnek tűnik? Nyilván azért, mert bepöccentek azon, hogy a kormány az alábbi szöveggel kampányol a gyermekvállalás mellett: „Akinek testvére van, felnőttként is segítőkész. Jól teljesít versenyhelyzetben. Akinek testvére van, felnőttként is önzetlen. Ne feledd, egy testvér a legtöbb, amit a gyermekednek adhatsz! Testvérben az erő.”

A HVG-cikknek volt némi előjátéka is az interneten. D. Tóth Kriszta sem tudta türtőztetni magát, s – a családbarát kormánypropagandát hallva – kiáltványt írt „Na, most már tényleg szálljatok ki a méhemből – és a gyerekem fejéből” címmel. Felidézte, hogy épp a pirosnál álltak – ő és a lánya –, amikor két sláger között megszólalt az EMMI megbízásából készült hirdetés a rádióban. „Annak a 30 másodpercnek az egész attitűdje olyan volt, hogy nem lehetett félreérteni. Nem csak nekem, egy negyvenes, cinikus újságírónak. Hanem egy tökéletesen naiv, tiszta, logikus és őszinte gyerekagynak sem. Ezek itt, kérem szépen, azt mondják, hogy abból lesz jó ember, akinek van testvére.”

Sárosdi Virág, a Gyereketető blog hatgyermekes szerzője ugyancsak klaviatúrát ragadott a fenti kormányszlogen hatására, és leszögezte: „Az élet sok gyerekkel igenis nehéz, és csak úgy szabad vállalni, ha önként teszed, valami mély belső meggyőződésből. Egy új emberi élet nem szabadna, hogy reklám tárgya legyen. És nem szabadna emberek között ilyen éket verni, hogy akinek testvére van, az jobb ember.”

Itt van hát nekünk a HVG, D. Tóth Kriszta és Sárosdi Virág. Próbálok empatikus lenni; a HVG esetében nem megy, az utóbbi két anya esetében sikerül. Úgyhogy csak megfontolásra javaslom nekik az alábbiakat:

1. Mi, állampolgárok, a mindenkori kormány számára statisztikai adatok vagyunk, a gyermekeink pedig „közjavak”. És ez így helyes. Azért tartjuk az államot, hogy nagy egészben, távlatban gondolkozzon. Az államnak tehát nincs, nemigen lehet lelke, csak esze. Az ész pedig azt diktálja, hogy szülessenek gyerekek. Ez az állam számára alapvetően gazdasági szükségszerűség. Punktum. Minden normális kormány próbálkozik tehát – igen, a haza érdekétől vezéreltetve – a gyermekvállalás ösztönzésével; pótlékot ad, adókedvezményt, CSOK-ot biztosít és reklámokat gyártat. Keresi az eszközöket. Ennyi a sztori.  

2. Nem érdemes lélekkel vagy lélektelenséggel felruházni az államot, még akkor sem, ha a kormányban emberek ülnek. És nem érdemes a saját élethelyzetünk alapján megítélni egy kormányzati reklám erkölcsösségét. Az ugyanis nem erkölcsös akar lenni, hanem hatékony – társadalmi-gazdasági értelemben. Hogy hatékony-e (például a CSOK kiterjesztésével együtt), azt két év múlva megmondom, addigra kiderül.  

3. Meg lehet sértődni egy gyermekvállalás-ösztönző kormányzati reklám hallatán, csak azt sem érdemes. Nők tízezrei sértődhetnének meg azon, hogy – a mai korszellem szerint – egyedül az anyaságot nem választhatják élethivatásul. Hogy a sörcsapolást is többre értékeli a társadalom (anyagi értelemben), mint a gyermeknevelést, mosást, főzést, takarítást. Mégsem sértődik meg ezen senki, hanem próbál jó anya lenni.

4. És tudják, mit nem érdemes még? Ott keresni az ellenséget, ahol nincs. Mert akkor az is fájni fog, aminek nem kéne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.