Publi

Borbás Barna

Mindenki nyugodjon le: a Fidesz nem fogja ledarálni „a civileket”

/ 2017.01.11., szerda 13:10 /

Az új ellenségkijelölésnek ez a módja nagyjából olyan gumicsontnak, hatalomtechnikai eszköznek látszik, mint a kötelező drogteszt.

Szavad őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld – írja a nagy költő, ezért mielőtt a tárgyra térnénk, foglalkozzunk a fogalmak helyes használatával. A Vasárnapi Hírek-cikk, majd a Németh Szilárd-sajtótájékoztató nyomán megint vigasztalan, csillapíthatatlan civilezés indult a magyar sajtóban. „Indul az állami civilvadászat”; „Kezdődhet a magyar civilek ledarálása”; „Eltörölnék a föld színéről a civileket” – néhány cím az elmúlt napokból. Tudom, hogy a legtöbb politikai harc a szavakért vívott harc is, de eleve kizárjuk az értelmes vita lehetőségét, ha ezt a kifejezést nem kezeljük a helyén. Az a gond, hogy civil a lajosmizsei horgászegylettől az amatőr Sértő Kálmán-kutatók társaskörén át az Open Society Foundations-pénzen aktivistáskodó pesti liberálisokig mindenki. A természetvédők, a városvédők, a cserkészek, az úttörők. (Utóbbi halványuló ecsetvonás.)

A civil szó így nem jelent semmit, az előbb idézett címek pedig rendkívül irritálón hangzanak, ráadásul pontatlanok is, hiszen nem a civilek (benne: horgászegyletek, agár fajmentők) darálása a cél. Feltéve, hogy a Transparency International és társai nem kívánják magukat a teljes magyar civiltársadalommal azonosítani. Szerintem ne kívánják.

Nem véletlenül használják millió helyen inkább a nemkormányzati szervezetek (non-governmental organization, vagyis NGO, vagyis „endzsíó”) kifejezést. Nem olyan rövid és ártatlan, mint a civilezni, de én sem tudok jobbat.

Most pedig a lényegről.

„Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és el kell innen takarítani” – Németh Szilárd tegnap ezekkel a szavakkal közölte a Fidesz NGO-ügyi szándékait. A nyilatkozat előzménye, hogy több lap megírta, az egyik december közepi törvényalkotási programban szerepel a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körének kiterjesztése, történetesen a „Soros-birodalom álciviljeinek” tisztségviselőire.

A régi-új kijelölt ellenség tehát a liberális jogvédő. A TASZ, a Transparency International, az Eötvös Károly Intézet és társaik. Vegyük komolyan Németh Szilárd eltakarításról szóló szavait: a program nem kevesebbet jelent, mint hogy a kormányzó párt a részben külföldi pályázati pénzekből élő NGO-k megszűnését, feloszlását, beszántását kívánja elérni.

Ez természetesen duma, ezeket a szervezeteket a Fidesz vagy a kormány nem tudja becsukni. Ahhoz egyrészt Fehéroroszországnál eggyel súlyosabb rendőrállamra való gyors berendezkedésre lenne szükség, másrészt ha főszabályként komolyan veszem a részben külföldi pénzforrásokból működő szervezetek eltakarítását, akkor az olyan jobboldali politikai pénzcsatornáknak is lőttek, mint a német Konrad Adenauer Stiftung. (Nem is beszélve arról, hogy veszélyes ötletet adunk a magyaroknak ártani akaró román vagy szlovák politikusok kezébe; ők remekül fel tudják használni a náluk működő, Magyarországról támogatott szervezetek ellen.)

Az eltakarítás első lépésének belengetett vagyonnyilatkozat amúgy kiváló show-nak ígérkezik. Vajon mit fognak találni Pardavi Márta, Kapronczay Stefánia, Somody Bernadette vagyonában? Abból nehezen lesz hír, hogy valaki a használt Swiftet használt Corsára cserélte. Ha a dolog ennél komolyabb, és Németh Szilárd tud valamit, amit mi nem (durva csalásokról, visszaélésekről, mértékvesztett harácsolásról), akkor csapjon ki konkrétumokat az asztalraMáskülönben a nagyszabású vagyonnyilatkozatoztatásból nem lesz más, mint vegetáriánus nők olcsó és nem túl bátor vegzálása.

Hozzáteszem: mindehhez a keretet a hetedik évébe lépő, minden mérés szerint ereje teljében levő, lassan már kívülről sem szorongatott (Obama→Trump) Orbán-kormány adja.

Az új ellenségkijelölésnek ez a módja nagyjából olyan gumicsontnak, hatalomtechnikai eszköznek látszik, mint a kötelező drogteszt. Mely ötletből mondjuk nem lett semmi, de arra pont alkalmas volt, hogy botrány legyen belőle, lefoglalja és idegesítse ellenzéki véleményformálók tekintélyes részét.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.