valasz.hu/publi/a-tomeghiszteria-termeszetrajza-126410

http://valasz.hu/publi/a-tomeghiszteria-termeszetrajza-126410

Publi

Stumpf Anna

Donald Trump új energiafegyvere

/ 2018.03.20., kedd 09:30 /

Amerika energetikai fővárosában, a texasi Houstonban évről évre összegyűlik a nemzetközi energiapiac elitje. Döntéshozók és energiaszakik, klímaféltő megújítók és régi vágású olajmágnások vitatják meg a geopolitikai trendeket, innovációkat, piaci folyamatokat.

Idén a hangulat a biztató amerikai olaj- és gázkitermelési adatoknak köszönhetően a szokásosnál is optimistább volt. Így a westerncsizmájáról és ízes déli akcentusáról híres fővendégnek, Rick Perry energiaügyi miniszternek sem volt nehéz dolga, amikor a kormány új energiapolitikai programját meghirdette.

Rick Perry energiaügyi miniszter

Az „új energiarealizmus” alaptézise, hogy feloldják, és ezzel az innováció fő motorjává teszik az amerikai energiaszektor hetvenes-nyolcvanas évek óta tartó kormányzati agyonszabályozottságát. Ez hatékonyabb, biztonságosabb kitermeléshez, tisztább energiaforrásokhoz vezet – ígérik. „Nem kell választanunk a környezet védelme és a gazdasági fejlődés között” – hangsúlyozta Perry, aki szerint Amerika „új realitása” a sosem látott mértékű kitermelés, és a miniszter ennek geopolitikai előnyeire is hangsúlyosan utalt. „Energiaforrásaink exportálásával fel tudjuk szabadítani barátainkat és szövetségeseinket is a barátságtalan nemzetektől való energiafüggés alól” – mondta.

Itt elsősorban nem Moszkváról van szó, hiszen az amerikai cseppfolyósított földgáz 73 százaléka Ázsiában (Dél-Korea, Kína, Japán, Tajvan), illetve Latin-Amerikában (Mexikó, Chile, Brazília) köt ki. Az amerikai export legfontosabb európai vetélytársa mégis az orosz földgáz, aminek kedvező árazása Moszkva egyik legerősebb geopolitikai fegyvere, és ezzel a piaci logika alapján működő amerikai cégek nehezen tudnak versenyezni. Az orosz árak akkor is kedvezőek, ha igaz a mondás, hogy ennek „máshol jelentkező” felára van.

Ám ha Amerika tényleg a történelmi rekordkitermelés irányába tart, és 2040-re a nagy távolságra szállított gázkereskedelem több mint felét az amerikai cseppfolyós gáz adja, ez jelentősen hozzájárul az európai energiapiac sokszínűbbé válásához, ami alkalmazkodásra kényszeríti Moszkvát.

Fotó: Europress/Getty/David McNew

Emellett az olajpiaci változások is a külpolitikai erőviszonyok érdekes átalakulásához vezethetnek. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése szerint nemcsak a gázpiac áll forradalmi változás előtt, de Amerika 2023-ra, esetleg már jövőre megelőzi Oroszországot, s a texasi és észak-dakotai palaolajmezőknek köszönhetően a világ első számú olajkitermelőjévé válik. A szaúdiakat, akiktől Amerika hosszú ideje importál nagy mennyiségben, már tavaly sikerült megelőzni.

„Ez 180 fokos fordulat az Egyesült Államok számára, aminek hatása a világon mindenhol érezhető lesz. Nem csak Amerika, de a világ energiabiztonságához is hozzájárul, mert új források kerülnek a piacra” – állítja Daniel Yergin gazdaságtörténész, energiapolitikai szakértő.

Az amerikai energiareneszánszot a Trump-adminisztráció szemrebbenés nélkül magának tulajdonítja. Úgy néz ki, itt valósul meg először a Donald Trump által hirdetett America First szlogen. Más kérdés, hogy a külpolitika terén az Egyesült Államok mit kezd mindezzel. A fenti folyamatok ugyanis már Barack Obama elnöksége alatt megkezdődtek, de akkor a hangsúly a párizsi klímaegyezmény betartásán és a megújuló energiaforrások térnyerésén volt. A demokrata vezetés Amerika új „energiafegyverét” csak vonakodva és éppen a visegrádi négyek hathatós unszolására volt hajlandó felismerni. Az új erőpozícióból eredő külpolitikai lehetőségeket azonban alig használta ki. A megnövekedett amerikai kitermelés lehetőséget teremt az olyan európai és latin-amerikai szövetségesek számára, akik erősen függenek a politikailag bizonytalan líbiai, nigériai vagy venezuelai energiaforrásoktól, vagy éppen az oroszoktól, ami nagyobb mozgásteret teremt az Egyesült Államok számára Irán, Moszkva és a Közel- Kelet irányába is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.