Publi

Stumpf Anna

Donald Trump új energiafegyvere

/ 2018.03.20., kedd 09:30 /

Amerika energetikai fővárosában, a texasi Houstonban évről évre összegyűlik a nemzetközi energiapiac elitje. Döntéshozók és energiaszakik, klímaféltő megújítók és régi vágású olajmágnások vitatják meg a geopolitikai trendeket, innovációkat, piaci folyamatokat.

Idén a hangulat a biztató amerikai olaj- és gázkitermelési adatoknak köszönhetően a szokásosnál is optimistább volt. Így a westerncsizmájáról és ízes déli akcentusáról híres fővendégnek, Rick Perry energiaügyi miniszternek sem volt nehéz dolga, amikor a kormány új energiapolitikai programját meghirdette.

Rick Perry energiaügyi miniszter

Az „új energiarealizmus” alaptézise, hogy feloldják, és ezzel az innováció fő motorjává teszik az amerikai energiaszektor hetvenes-nyolcvanas évek óta tartó kormányzati agyonszabályozottságát. Ez hatékonyabb, biztonságosabb kitermeléshez, tisztább energiaforrásokhoz vezet – ígérik. „Nem kell választanunk a környezet védelme és a gazdasági fejlődés között” – hangsúlyozta Perry, aki szerint Amerika „új realitása” a sosem látott mértékű kitermelés, és a miniszter ennek geopolitikai előnyeire is hangsúlyosan utalt. „Energiaforrásaink exportálásával fel tudjuk szabadítani barátainkat és szövetségeseinket is a barátságtalan nemzetektől való energiafüggés alól” – mondta.

Itt elsősorban nem Moszkváról van szó, hiszen az amerikai cseppfolyósított földgáz 73 százaléka Ázsiában (Dél-Korea, Kína, Japán, Tajvan), illetve Latin-Amerikában (Mexikó, Chile, Brazília) köt ki. Az amerikai export legfontosabb európai vetélytársa mégis az orosz földgáz, aminek kedvező árazása Moszkva egyik legerősebb geopolitikai fegyvere, és ezzel a piaci logika alapján működő amerikai cégek nehezen tudnak versenyezni. Az orosz árak akkor is kedvezőek, ha igaz a mondás, hogy ennek „máshol jelentkező” felára van.

Ám ha Amerika tényleg a történelmi rekordkitermelés irányába tart, és 2040-re a nagy távolságra szállított gázkereskedelem több mint felét az amerikai cseppfolyós gáz adja, ez jelentősen hozzájárul az európai energiapiac sokszínűbbé válásához, ami alkalmazkodásra kényszeríti Moszkvát.

Fotó: Europress/Getty/David McNew

Emellett az olajpiaci változások is a külpolitikai erőviszonyok érdekes átalakulásához vezethetnek. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése szerint nemcsak a gázpiac áll forradalmi változás előtt, de Amerika 2023-ra, esetleg már jövőre megelőzi Oroszországot, s a texasi és észak-dakotai palaolajmezőknek köszönhetően a világ első számú olajkitermelőjévé válik. A szaúdiakat, akiktől Amerika hosszú ideje importál nagy mennyiségben, már tavaly sikerült megelőzni.

„Ez 180 fokos fordulat az Egyesült Államok számára, aminek hatása a világon mindenhol érezhető lesz. Nem csak Amerika, de a világ energiabiztonságához is hozzájárul, mert új források kerülnek a piacra” – állítja Daniel Yergin gazdaságtörténész, energiapolitikai szakértő.

Az amerikai energiareneszánszot a Trump-adminisztráció szemrebbenés nélkül magának tulajdonítja. Úgy néz ki, itt valósul meg először a Donald Trump által hirdetett America First szlogen. Más kérdés, hogy a külpolitika terén az Egyesült Államok mit kezd mindezzel. A fenti folyamatok ugyanis már Barack Obama elnöksége alatt megkezdődtek, de akkor a hangsúly a párizsi klímaegyezmény betartásán és a megújuló energiaforrások térnyerésén volt. A demokrata vezetés Amerika új „energiafegyverét” csak vonakodva és éppen a visegrádi négyek hathatós unszolására volt hajlandó felismerni. Az új erőpozícióból eredő külpolitikai lehetőségeket azonban alig használta ki. A megnövekedett amerikai kitermelés lehetőséget teremt az olyan európai és latin-amerikai szövetségesek számára, akik erősen függenek a politikailag bizonytalan líbiai, nigériai vagy venezuelai energiaforrásoktól, vagy éppen az oroszoktól, ami nagyobb mozgásteret teremt az Egyesült Államok számára Irán, Moszkva és a Közel- Kelet irányába is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.