Publi

Sztankóczy András

Ebből még baj lesz: nem mindenhol győztünk a politikai korrektség felett

/ 2018.02.21., szerda 09:18 /
Ebből még baj lesz: nem mindenhol győztünk a politikai korrektség felett

Mint Asterix gall faluja, késői káeurópai kiadásban, úgy fogunk élni? És ki beszél ma nálunk a cigányság integrációjáról?

A miniszterelnök azt mondta vasárnapi évértékelőjében, hogy ha van valami, ami a magyar politikusokat megkülönbözteti nyugati társaiktól, akkor az, hogy „Budapesten a világos beszéd a divat”. Sőt Orbán Viktor egész politikájának sikerét arra vezeti vissza, hogy a Fidesz és a KDNP Magyarországon „nyolc éve szünetelteti a politikai korrektséget”. Süllyesztőbe került „az euro-blabla, a liberális szépelgés, a korrekt semmit mondás”.

És tényleg, melyik nyugati kormányfő mondana ki olyan mondatokat, hogy „Bécsben járva azt hallottam, hogy az idei tanév beiskolázási adatai alaposan megleptek mindenkit, az iskolakezdők között felszökött az iszlám vallású gyermekek aránya”? A mi miniszterelnökünknek van ereje szembenézni a tényekkel: „A számoknak mindig súlyuk van, akkor is, amikor becslések. A becslések szerint a bevándorlók aránya gyorsuló ütemben nő majd a tőlünk nyugatra fekvő európai országokban”.

Márpedig a számok nem hazudnak: „Nyugat-Európa bevándorlóövezetté, kevert népességű világgá vált. Ez azt jelenti, hogy az iszlám civilizáció, amely mindig is hivatásának tekintette Európa megtérítését – ahogy ő mondja – az igaz hitre, a jövőben nemcsak dél, de nyugat felől is kopogtatni fog Közép-Európa ajtaján.”

És ez sajnos valóban lehet, hogy így lesz. Az első kérdés persze, hogy ha valóban ez a forgatókönyv érvényesül majd, akkor mi és közép-európai és balkáni barátaink („elismerésünk Szerbiának, Romániának és Bulgáriának”) valóban változatlanul éljük-e tovább az életünket, mint egy kis sziget a muszlim tengerben? Mint Asterix gall faluja, késői káeurópai kiadásban? Erősen kétlem, hogy ez sikerülhet, de ezért a legkevésbé Orbán Viktor lesz hibáztatható.

Ám van itt egy másik kérdés is. Nevezetesen, hogy ebben a csak pár muszlim hentes és pénzváltó által színesített kis országban, kik és hányan is fognak élni. Például: hány cigány polgártársunk?

Miközben mi most már évek óta azon szörnyülködünk, hogy a Nyugat mennyire nem hajlandó szembenézni a demográfiai változásokkal, addig mi mit tudunk a magyarországi romák sorsának alakulásáról? Hogyan alakul a számuk és a gyerekeik száma? Hogyan változik az iskolázottságuk, az egészségügyi helyzetük, a foglalkoztatottságuk? Mikor hallott utoljára valaki magyar kormányzati szereplőt ilyen adatokról és az adatokból adódó következtetésekről beszélni?

Naponta aggódunk a bevándorlók svédországi integrációján, de az emberek semmit nem tudnak arról, hogyan halad nálunk az integráció. Ezen a területen csak rémhírek, hallomásból szerzett, adott esetben eltorzított, sötétre színezett történetek vannak. Pont, mint Nyugaton. Értelmes, a cigány és nem cigány embereket felnőttnek néző, adatokra támaszkodó vita nincs. Pont, mint bármely nyugati országban.

Miközben az évértékelő beszéd rengetegszer hangsúlyozza a demográfiai kérdések elsőrendűségét („a demográfia alakítja a történelmet”), hazánk egyik legfontosabb demográfiai kérdéséről egyetlen egy félmondat hangzik el: „a felsőoktatásban tanuló romák száma kétszeresére nőtt”.

Ez persze siker, örüljünk is neki. De azért képzeljük el, mit gondolnánk egy nyugati politikus évértékelő beszédéről, aki a bevándorlást annyival intézné el, hogy egyre több muszlim tanul az egyetemeken.

Politikailag korrekt? Őrület? Abszurd? Képmutató? Nem hajlandó szembenézni a problémákkal?

És persze a politikailag korrekt hallgatáshoz a Nyugathoz hasonlóan nálunk sem kell sem szabadkőműves összeesküvés, sem Soros György – bár kétségkívül segít, ha egy gondnak csak a megemlítése is már szélsőjobbos elhajlásnak számít. Mert alapjában véve mélyen emberi tulajdonság, hogy nem szeretünk olyan problémákkal foglalkozni, amelyek nagyon bonyolultak, amelyekre nem nagyon tudunk megnyugtató megoldást, és amelyek úgy is csak évtizedek múlva fejtik ki hatásukat. Pontosan ezért olyan vonzó a politikai korrektség – és ezért olyan veszélyes is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.