Publi

Lánczi András

Egykulcsos

/ 2012.05.03., csütörtök 11:00 /
Egykulcsos

Nincs nap, hogy ne hallanánk, a kormány egykulcsos adópolitikája az oka gazdasági bajainknak. "Rést ütött a költségvetésen" a 16 százalékos. Látszólag közgazdasági problémával van dolgunk, holott legalább annyira morális, tehát politikai kérdésről van szó.

1989 óta először fordul elő, hogy egy kormány az érdemet és az ehhez kapcsolt arányosságot teszi meg adópolitikája kiindulópontjának. Ez szembemegy az európai baloldal méltányossági törekvéseivel. Ennek mélyén az a felfogás áll, hogy az egyenlőség mindenre kiterjed: a jogi egyenlőségre, a társadalmira, gazdaságira, morálisra.

Azt, hogy vannak gazdasági és társadalmi különbségek, nagyobb teljesítmények, nem bizonyos egyének tulajdonságai - kitartás, lemondás, céltudatosság, kockázatvállalás - hozzák létre, hanem természet adta előnyökre - főleg a tehetségre - vezethetők vissza. Vagyis a születésünkkor eldől, kinek mit juttatott a genetikai lottó, amit a szerencse vagy fölerősít, vagy nem.

Vagyis nagyjából mindenkinek ugyanaz jár. Ezt nevezik a baloldaliak méltányosságnak, az egyenlőség ugyanis lejáratott fogalom lett. Paradox módon az a szabad vállalkozáson alapuló kapitalizmus tette lehetővé az egyenlőség eszméjének politikai szintre emelését, amelyet a baloldali egyenlősítők a XX. században ellenségüknek tekintettek, majd a kommunizmus bukása után a módosított cél a kapitalizmus állami megregulázása lett. 2008-ban kiderült, mekkora sikerrel.

Egy posztkommunista országban mindez egymásra torlódik: hozunk magunkkal egy kommunista egyenlősítő felfogást, mely az utcaseprő és az atomfizikus közti jövedelmi különbséget minimálisra szabná, ám nagyobb teljesítményt várunk el a tehetségesebbektől, a nagyobb kockázatot vállalóktól. Egy államnak el kell dönteni: vagy a teljesítményt és az érdemet részesíti előnyben, vagy a méltányos elosztást. Így érthető, hogy a kormány miért ragaszkodik a 16 százalékoshoz.

A BBC 2009 után ismét felmérte, hogy a világ 22 országában hogyan vélekednek az emberek a gazdasági juttatások és terhek megoszlásáról. Tizenhét államban a válaszolók több mint fele szerint nem méltányosan oszlanak meg a terhek. Mindössze Ausztrália, Kanada, India és Kenya megkérdezettjeinek több mint fele volt elégedett a terhek megosztásának mértékével. Spanyolországban 90 százalékos volt az elégedetlenség, Franciaországban, Oroszországban, Chilében, Dél-Koreában 80 százalék körül szórtak a negatív válaszok. Amikor a szabad piacgazdaságról kérdezték őket, a válaszolók háromnegyede erősen támogatta azt, amennyiben erős szabályozásnak vetik alá a kapitalizmust.

Kivéve Spanyolországot és Franciaországot, ahol szabályozás nélkül mindössze 3, illetve 4 százalék támogatta a kapitalizmust. A szabad piac támogatottsága az Egyesült Államokban volt a legmagasabb. Akárhogy nézzük, a kapitalizmusnak nincs alternatívája, ez a jólét és a méltányosság forrása.

A fő különbség Magyarország és a Nyugat országai között az, hogy utóbbiakban a teljesítményt és az érdemet előnyben részesítik, nálunk pedig minden erre irányuló kísérletet bele lehet fojtani a kommunista periódusig visszanyúló baloldali véleményáradatba. Ha nincs kapitalizmus, a jólét lehetősége sincs meg. Ha az érdem nem kap arányos elismerést, akkor teljesítmény sem lesz. Ezért múlik sok az adópolitikán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.