Publi

Szőnyi Szilárd

El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását?

/ 2015.01.07., szerda 16:50 /

Merész kérdés, belátom. A helyzet azonban megkívánja az őszinte szembenézést. Miközben gyászolom a szegről-végről kollégákat, van egy tanácsom vallásgyalázó karikaturistáknak.

Ami ma Franciaországban történt – a Charlie Hebdo című szatirikus lap szerkesztőségében fegyveresek 12 embert lemészároltak, feltehetőleg az orgánum muszlimokat, illetve az Iszlám Államot kifigurázó karikatúrái miatt –, az maga a borzalom. Az emberi tragédiának olyan foka, mely után a legnagyobb hitványság és becstelenség volna megérdemelt büntetésről elmélkedni, pláne kárörvendeni tucatnyi embertársunk halálán. Ez a szemet szemért, fogat fogért elvnél is aránytalanabb megtorlás ugyanis maga a megveszekedett barbárság, melyre semmilyen vallási parancs vagy erkölcsi rendszer nem ad felhatalmazást. (Nem mintha attól tartanék, hogy tömegével érkeznek majd ilyen reakciók; az új év első magyar újszülöttjét, Rácz Péter Rikárdót ért méltatlan gyalázkodás után azonban, félek, semmi sem lehetetlen.)

Ezzel együtt van itt néhány szempont, amit érdemes volna megfontolni. Aki esetleg nem tudná: a Charlie Hebdo az elmúlt években mindent megtett azért, hogy kivívja a nagy világvallások híveinek ellenszenvét. Ordenáré karikatúráival rendre megsértette keresztények, muszlimok vagy éppen zsidók millióit – miközben szerkesztői ezeket a képeket nem a vallásgyalázás megnyilvánulásainak, hanem a sajtó- és szólásszabadság kiteljesítésének tekintették.

A Charlie Hebdo néhány vihart kavart címlapja

A Charlie Hebdo néhány vihart kavart címlapja

Nem támogatja a katolikus egyház a melegházasságot? Nosza, a mennyei Atyát hátulról meghágó Jézus Krisztus kerül a címlapra, akinek fenekéből a Szentháromságot jelképező háromszög lóg ki. Lemond tisztségéről Benedek pápa? Az élemedett főpap svájci gárdistával ölelkezik, azzal a felkiáltással: „Végre szabadon!” Nem támogatja a Szentszék a gumióvszer használatát? „Ez az én testem” – emel magasba válaszul a pápa (a Krisztust jelképező szentostya helyett) egy kondomot. A zsidóság idegeit náci tiszttel csókolózó rabbi rajzával vagy éppen a Shoah Hebdo címmel kiadott lapszámok sorozatával borzolták, nem rettenve meg a holokauszton való élcelődéstől sem. Az iszlám híveit pedig sértő megjegyzések kíséretében ábrázolt muszlim karakterekkel, Mohamed gúnyrajzával tűzték pellengérre – miközben a prófétát a Korán szerint még csak ábrázolni is tilos –; nem véletlen, hogy egyik címlapjukon a pápa, egy muszlim vezető és egy zsidó rabbi karöltve követeli: „borítsanak fátylat” a Charlie Hebdóra, azaz regulázzák meg a lapot.

Mindez, nyomatékosítom ismét azok kedvéért, akik esetleg szeretnének félreérteni, semmi szín alatt nem ad felmentést a mostani vérengzésre. Óvatosságra azonban ettől még inthet. Főleg azok után, hogy nem ez az első támadás az orgánum ellen. Egyszer már, 2011 novemberében, dobtak bombát a szerkesztőség épületére, miután Mohamedet „kinevezték” a lap főszerkesztőjének, és ismételten muszlimgyalázó képeket közöltek. Amikor pedig 2012 szeptemberében a prófétát meztelenül ábrázoló képsorozatot publikáltak egy iszlámot gúnyoló filmből, a hatóságok, hasonló támadástól tartva, megerősítették egyes francia nagykövetségek, valamint a lap főhadiszállásának védelmét. Mi több, Laurent Fabius külügyminiszter élesen bírálta az orgánumot, mondván: „Franciaországban ismerjük és megvédjük a szólás szabadságának alapelvét. A jelen helyzetben azonban, amikor napvilágot látott ez az abszurd film, számos muszlim országban tetőfokára hágtak az érzelmek. Valóban értelmes vagy intelligens dolog olajat önteni a tűzre?”

Most, a francia „0107” után mindenki azon tanakodik, miként lehetne megelőzni, hogy a jövőben hasonló mészárlások történjenek. Nyilván – az Egyesült Államok példájára – megerősítik majd a terrorelhárítókat, szigorúbb rendelkezéseket vezetnek be, jobban ellenőrzik a gyanús elemeket. Ezek fontos, és remélhetőleg hasznos intézkedések; félek azonban, a Charlie Hebdo és a hozzá hasonló lapok munkatársai így sem érezhetik majd magukat teljes biztonságban. A brutális Iszlám Állam európai térhódítása is jelzi: mindig lesznek olyan elvakult szélsőségesek/fundamentalisták, akik a legbombabiztosabbnak hitt rendszer kijátszásával megtalálják a módját az esztelen öldöklésnek.

Volna azonban még egy módja annak, hogy az ember elkerülje a mostanihoz hasonló vérengzést. Félve mondom, mert egyáltalán nem vágyakozom a sajtó- és szólásszabadság lábbal tiprójának szerepére – viszont az emberi életet még a sajtó korlát(ozhatat)lan szabadságánál is többre tartom. Felvetésem kiszámíthatóan egyszerű: mivel az Iszlám Állam terroristáit a jelek szerint nem áll módunkban megváltoztatni, csak mi magunk tehetünk bármit is a védelmünkre. Leginkább talán azzal, hogy nem közlünk szakmányban ilyen, nemcsak emberi mivoltukból kivetkőzött vadállatok, hanem minden tisztességes polgár számára viszolyogtató karikatúrákat.

Én a mai helyzetben sajnos nem tudok ennél biztosabb megoldást. De akinek van jobb ötlete, szóljon. És ossza meg a Charlie Hebdo szerkesztőségének túlélőivel is.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.