Publi

Ablonczy Bálint

Eljárás Biszku Béla ellen: elégtétel vagy pótcselekvés?

/ 2010.09.25., szombat 09:07 /
Eljárás Biszku Béla ellen: elégtétel vagy pótcselekvés?

Sok mindent elárul a diktatúrát felváltó államunkról, hogy az 1989-ben kikiáltott új köztársaság elvi alapját jelentő 1956-os forradalom egyik megtorlója ellen húsz évvel később indul eljárás.

Biszku Bélát gyanúsítottként hallgatják ki - sajnos nem akkor és nem ott, ahol kellett volna.

Történt ugyanis, hogy a nyugodalmas évtizedek után a róla készült film révén a magát ismét közérdeklődéssel szembetaláló Biszku nyilatkozott a Duna Televíziónak.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején belügyminiszter ex-politikus ellenforradalomnak nevezte az eseményeket és állította: a megtorlásokba nem folyt bele a politikai vezetés, azok jogszerű bírósági döntések voltak - így a halálbüntetések is.

Míg néhány hónappal ezelőtt véleménye csak vérlázító, dokumentumokkal bizonyítható hazugság lett volna, ma már lehet, hogy bűncselekmény. Az Országgyűlés ugyanis nemrégiben úgy módosította a Büntető törvénykönyvet, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Egy jobbikos politikus feljelentette Biszkut, s ezért indult az eljárás.

Szerintem helytelenül.

Sok mindent elárul ugyan a diktatúrát felváltó államunkról, hogy az 1989-ban kikiáltott új köztársaság elvi alapját jelentő 1956-os forradalom egyik megtorlója ellen húsz évvel később indul eljárás. Még csak nem is akkori cselekedeteiért, az igazságszolgáltatás utasításáért (az akkori jegyzőkönyvek szerint ugyanis ez is történt), a szocialista „törvényesség" szempontjából is jogszerűtlen bosszúállásért. Hanem egész életében vallott véleményéért, ami most már - Biszku balszerencséjére - bűncselekmény is lehet. Ne legyen kétségünk, hogy véleményét a magyar lakosság jelentős - 1956-osokat az akkori tévészékház-ostromlóknak tartó - része sajnos osztja.

De nem ezért tartom hibának az eljárást: egyrészt a nácizmus és a kommunizmus bűneit tagadó magatartás bizonyítása jogilag rendkívül ingatag. Történészi habitustól is függhet, hogy mit tartunk emberiség elleni bűncselekménynek vagy azzal azonos súlyúnak: például a kommunista államhatalom által gyakorolt kitelepítés annak számít? Vagy „csak" szörnyű és megalázó, családokat kifosztó, tönkretevő politika? Mi történik, ha valaki nyíltan vallja, hogy a náci Németország gyáraiba kényszermunkára hurcolt zsidó polgárok élete nem is volt annyira rossz?

Másrészt bármennyire is undorodunk ezen vélemények hangoztatóitól, az előző és a mostani kormánytöbbség döntése (előbbi a holokauszt, utóbbi  a kommunizmus bűneinek tagadásának büntetését iktatta törvénybe) éppen az említett bizonytalanságok miatt veszedelmes precedenst teremt a szólásszabadság korlátozására.

Most még jót derülhetünk a jobboldali radikális párt „köztudomású tények tagadóinak" megbüntetését kilátásba helyező törvényjavaslatán (reszkessenek, aki szerint a Nap kering a Föld körül!), de ez teljesen logikus továbbgondolása a már hatályban lévő szankciónak.

A fentebb vázolt érvek nem azt jelentik, hogy Biszkut szegény öregembernek tartanám, akit felesleges vegzálni régi dolgokkal.

Nemcsak a hasonló szörnyűségek jövőbeni elkövetésének lehetőségét szűkíti, ha köztudott, hogy az emberiség elleni bűncselekmények végrehajtói életük végéig félhetnek az igazságszolgáltatástól. Hanem az áldozatok elmékének is tartozunk az igazság szolgáltatásának kötelezettségével.

Ennek elbliccelésére nem érv az eltelt idő: Erich Mielkét, a keletnémet állambiztonság rettegett irányítóját, miniszterét 1993-ban egy több mint hatvan (!) évvel azelőtti politikai bűncselekmény (nem népirtás vagy emberiség elleni bűncselekmény) miatt ítélték letöltendő szabadságvesztésre. Nyolcvanöt évesen azért kellett felelnie, mert kommunista aktivistaként 1931-ben részt vett két rendőr meggyilkolásában. Amiképpen az is helyes, hogy a még élő náci bűnösöket a második világháború lezárulása után évtizedekkel is üldözik. Húsz évvel ezelőtt nekünk is neki kellett volna látni a törvényes elszámoltatásnak.

A mai eljárás, egy vélemény megbüntetése - fájdalom - azonban legfeljebb csak pótcselekvés. Ha el is ítélik Biszku Bélát, nem azért, amiért kellett volna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.