Publi

Emberképek

/ 2001.05.18., péntek 07:44 /

Az önismeret a legfontosabb erények egyike. Az önismeret hiányából eredő torz viselkedés pedig a legismertebb gyarlóságok közé tartozik. Önképünk rendszeres felülvizsgálatára ráadásul nemcsak saját magunk, hanem családunk, társadalmi közösségeink vagy éppen egész nemzetünk képviseletében is szükségünk lehet. Minél nagyobb sokaságról kell azonban ítéletet alkotnunk, annál nagyobb az általánosításban rejlő kockázat.

Igazán izgalmas eredményekre csak komoly nemzetközi vizsgálatok elvégzése után juthatunk. Nos, nemrégiben a Magyar Gallup Intézet egy ilyen elemzés eredményeit is megosztotta az érdeklődőkkel. Az Országimázs Központ megbízásából végrehajtott közvélemény-kutatás keretében 2000 őszén véletlenszerűen kiválasztott francia, német, osztrák és szlovén polgárokat kértek meg arra, határozzák meg, milyen tulajdonságok mennyire illenek saját nemzetükre és a magyarokra. Ez a kutatás a 2000 januárjában elvégzett magyarországi felméréseket egészítette ki s helyezte új megvilágításba. Az adatfelvétel során több tucat jelzőről kellett megítélni, hogy azok mennyire fejeznék ki egy nép karakterét: kik mennyire volnának például értelmesek, bátrak, ügyesek - vagy éppen bosszúállóak, lusták vagy kapzsik.

A kutatási eredmények nagyjából az előzetesen elképzelt tendenciákat rajzolják meg: a válaszadók különös előszeretettel mutatják ki a pozitív tulajdonságokat honfitársaik körében. S hogy ki mit gondol rólunk? A németek szerint a magyarok főként értelmesek, bátrak és összetartóak. Az osztrákok szerint mi leginkább összetartóak, ügyesek és értelmesek volnánk. A franciák is ugyanezt gondolják, csak más fontossági sorrendben: szerintük mi bátraknak, értelmeseknek és összetartóaknak mutatkozunk. Az uniós csatlakozásban velünk együtt élen járó szlovénok viszont más tulajdonságainkat emelték ki: szerintük mi elsősorban törekvők, kitartók és céltudatosak vagyunk.

A szlovénok és a magyarok önmagukról alkotott véleményét érdemes külön is szemügyre venni. Ennek a két közép-európai országnak a lakói ugyanis nem csupán gazdasági, hanem társadalom-lélektani szempontból is rokonságban állnak egymással: egy dinamikus tanulási folyamat kezdetén vannak. Egyre behatóbb ismereteket szereznek arról, milyen is a piacgazdaság viszonyai között élni, s egyre inkább megérthetik, milyen érzés növekvő reménykedéssel tekinteni a jövő felé. A sikeresebb közép-európai országok lakóiban éledező önbizalom persze még csak halovány mása a nyugat-európai polgárok egészséges magabiztosságának - de a mi helyzetünkben már ennek is örülnünk kell.

Hogy miért? Azért, mert lelki értelemben még számos aggasztó jelenséggel kell együtt élnünk. A magyar társadalomban bujkáló bizonytalanságérzésnek bizony ebben a felmérésben is számos jelét lehet még látni. Ezek közül a legszembetűnőbb éppen az, hogy mi feleannyira sem tartjuk magunkat összetartó nemzetnek, mint ahogy a külső szemlélők gondolnák.

A felmérés egyik tanulsága ezért az lehet, hogy a piacgazdaságot és a demokráciát gazdasági és politikai értelemben már megszoktuk, de lelkileg még nem dolgoztuk fel a mögöttünk álló változásokat. S hogy miként rövidíthetnénk le az előttünk álló tanulási folyamatot? Hadd idézzem fel a saját nációnkról megfogalmazott egyik közhelyet, mely szerint mi volnánk az a nép, amelyik rendkívüli érzelmi reakciókra képes: sírva vigad. Nos, mint minden közhelyben, ebben is van némi igazság. Meglehet, önbizalmunkon kívül még a humorérzékünket is sürgősen vissza kellene nyernünk. Ha többet mosolyognánk egymásra, ha többször törne fel belőlünk a közös nevetés, akkor a lelki összetartozás érzése is hamarabb felébredhetne bennünk. A helyzet nem reménytelen. A derűs mosoly - szerencsére - akár meglepetésszerűen is kiülhet az arcunkra. Adja az ég, hogy minél több ilyen meglepetést hozzon számunkra az élet. S hogy milyen lehet egy ilyen meglepetés? Elmesélek egy példát.

Nemrégiben egy forgalmi dugóban autóztam. A lassan araszoló kocsikban sok-sok rosszkedvű arcot láttam. Egyszer csak mellém gurult egy bérelt autó. Szórakozottan oldalra pillantottam. Azt láttam, hogy a sofőr teli torokból énekel, s még a dal ritmusát is eldobolja a kormányon. Összetalálkozott a tekintetünk. A fiatal, jól öltözött turista valószínűleg észrevette arcomon az elképedést, mert éneklés közben szélesen elmosolyodott. Kedvesen széttárta a karját. A tekintetéből csupa derű sugárzott. Mintha azt mondta volna, hogy nem érti, s nem is hajlandó megérteni, mi oka volna a rosszkedvre - hiszen egy gyönyörű városban van, ahol ragyogóan süt a nap.

Igen. Olykor talán más szemmel, mások szemével kellene nézni a saját életünkre. Úgy, ahogyan a németek, franciák vagy az osztrákok tekintenek ránk. Egy sírva vigadó nép számára talán az átlagosnál megerőltetőbb egy-egy ilyen nézőpontváltás. De biztosan megérné a fáradságot. Nem is lehet olyan rossz érzés bátornak, értelmesnek és céltudatosnak tudni magunkat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.