Publi

Salát Gergely

Irigyeljük-e Japánt?

/ 2012.12.08., szombat 18:14 /
Irigyeljük-e Japánt?

A népszerűtlen miniszterelnök és a kormánypárt többi vezetője körbejárják az országot, hogy személyes találkozókon kérjenek bocsánatot a lakosságtól, amiért nem teljesítették választási ígéreteik egy részét. Emellett fogadkoznak, hogy legközelebb olyan programmal állnak elő, amelyet kormányra kerülve végre is tudnak hajtani. „Gőgösek voltunk, amikor azt hittük, hogy kormányra kerülve mindent meg tudunk csinálni, és éretlenek, amikor nem fogtuk fel a kormányzás nehézségét” - áll a brosúrában, melyet a fórumokon osztogatnak. Azok után, hogy a kormányfő jóval mandátumának lejárta előtt kiírta az előre hozott választást, melyet egész biztosan el fog veszteni.

Mindez persze jó messze történik – Japánban. Ahol a kormány önkéntes távozása is azt mutatja, hogy az ország súlyos gondokkal küzd. Már az addig ellenzéki Demokrata Párt 2009-es hatalomra kerülése is csak tünete volt annak, hogy a választók is úgy érzik, nem jó irányba mennek a dolgok. Addig ugyanis 54 éven keresztül – rövid megszakítással – a Liberális Demokrata Párt irányította a szigetországot, s bukása a polgárok megújulás iránti vágyát jelezte. A három miniszterelnököt elfogyasztó demokraták azonban nem tudtak élni a lehetőséggel: az ország a recesszió szélén táncol, a tavalyi hármas csapást – földrengés, cunami, atomkatasztrófa – a kormány pocsékul kezelte. Az újjáépítés vontatottan zajlik, a kárenyhítésre szánt pénz negyedét olyan projektekre költötték, melyeknek semmi közük Fukusimához – stadionrekonstrukcióra Tokióban, útépítésre Okinaván.

Miközben még mindig 300 ezren élnek átmeneti szállásokon. A közvélemény-kutatások szerint a december közepi alsóházi választáson a demokraták meg fognak bukni, a legtöbb szavazatot pedig újra a liberális demokraták kapják. Kérdéses azonban, hogy képesek lesznek-e egyedül kormányt alakítani, mivel a kiábrándult polgárok akár fele is az újabb, jellemzően jobb- vagy szélsőjobboldali formációkra adhatja voksát.

A gondok nem újak. 1955 és 1990 között Japán gazdasági teljesítménye megtízszereződött, az ország gyorsan beérte és sok területen lehagyta a legfejlettebb nyugati államokat. Az 1980-as években a világsajtó arról cikkezett, hogy a távol-keleti óriás hamarosan megelőzi az Egyesült Államokat, és az egész világot felvásárolja (ahogy ma éppen Kína a mumus). Aztán az évtized végén az óriásira nőtt buborék kipukkadt: a részvény- és ingatlanárfolyamok összeomlottak, s Japán azóta sem talált magára. Az elmúlt húsz évben a gazdaság meg-meglódult, de aztán újabb stagnálás kezdődött. Számos japán cég elvesztette korábbi találékonyságát, sokak szerint a Sony Walkman volt az utolsó olyan nagy dobás, amely az egész világot megrengette. Az új ötletek már nem Japánban születnek, például a mai sztárok, az okostelefonok, tabletek, netes kütyük világpiacán a japánok alig vannak jelen. Néhány éve Kína vált a világ második legnagyobb gazdaságává, a csúcstechnológia sok területén a dél-koreaiak fenyegetik a japán pozíciókat. A gondokat tovább súlyosbítja, hogy a világválság miatt két fontos exportpiac, az Egyesült Államok és az EU importja csökkent, a kínaiak pedig politikai okokból hirdetnek rendszeresen bojkottot a japán áruk ellen. A befektetők az instabil valutákból jenbe menekítik vagyonukat, ami felpumpálja az árfolyamot, megdrágítva a japán exportot; a belső fogyasztás pedig azért nem nő, mert a defláció miatt az emberek arra várnak, hogy az általuk kiválasztott áru olcsóbbá váljék.

De ne temessük Japánt. Az ország még mindig a világ harmadik legnagyobb gazdasága, az életszínvonal az egyik legmagasabb, és sok területen egyszerűen nincs hova fejlődni. Jellemző japán probléma, hogy a gazdaságot azért nem lehet nagy infrastrukturális beruházásokkal felpörgetni, mert gyakorlatilag minden felépült, amire szükség van. A folyamatos fejlődés korszaka véget ért, de ha megnézünk egy japán hibrid autót vagy gyorsvasutat, akkor láthatjuk, hogy Japán a jövőben is megkerülhetetlen lesz. Nem kevesen szeretnének úgy stagnálni, ahogy ők... És még a politikusaikat is sokan elfogadnák.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.