Publi

Sárközi Mátyás (London)

Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

/ 2016.03.07., hétfő 18:03 /
Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

„Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban.”

A június 23-i népszavazáson nekem is döntenem kell: kilépjen-e Nagy-Britannia az Európai Unióból. A felmérések szerint a kilépéspártiak hajszállal vezetnek. A végeredmény viszont attól függ, hogy az a nagy szavazótömeg, amely egyelőre töpreng, megtalálja-e júniusra a választ, és ha igen, akkor bű-t mond vagy bá-t.

Olvasom a nyilatkozatokat, érveléseket, elemzéseket. Hol ez meggyőzőbb, hol az. Érzésem szerint David Cameron miniszterelnök Brüsszelben megértette a bürokratákkal, hogy az angolok nem maradnak benn a közösségben, ha az Európai Unió Európai Egyesült Államokat akar létrehozni, s e célból egyre több döntési jogot von el a tagországoktól. Cameron konzervatív párti harcostársát, Michael Gove igazságügy-minisztert éppen az döbbentette meg, hogy az évszázadokon át kijegecesedett igazságszolgáltatási rend alapján hozott brit ítéleteket az EU bírósága milyen könnyedén írhatja felül. Ezért csatlakozott most öt kabinettagtársával a brexitistákhoz. Cameron még hisz az unió megreformálhatóságában, és abban, hogy Nagy-Britannia Brüsszelben kivételt kaphat minden alól, amivel nem ért egyet. A Brexit-pártiak nem ilyen derűlátóak. Úgy látják, az EU képtelen bármit is visszacsinálni, amit már beépített bonyolult szervezetébe.

Lord Lawson volt pénzügyminiszter a kilépést pártolja: „Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban. A világ túlnyomó része nincs benn, és ez a túlnyomó rész jobban áll gazdaságilag, mint az unió. Ha kilépnénk, ugyanúgy folytatnánk a kereskedést a bentmaradottakkal, mint a világ másik fele, kölcsönös gazdasági egyezmények alapján. A leglényegesebb az, hogy ismét önálló demokráciává válnánk, Európán túlmutató, globális perspektívával.”

Mi lenne a külföldi munkavállalók tízezreivel? A norvég példát érdemes figyelembe venni. Miként az Európai Unión kívül maradt skandináv állam, Nagy-Britannia is tagja lenne az Európai Gazdasági Térségnek, tehát, kölcsönös előnyök fejében, Brüsszel meghatározhatná, milyen jogok illetik az oda bevándorló uniós munkavállalókat. Orbán Viktorék tovább követelhetnék, hogy ne vonják meg tőlük a szociális támogatások bizonyos formáit. (Az eredeti brit elképzelés az volt, hogy otthon maradt gyerekek után a brit államkassza ne utaljon ki segélyt.) Felmerül a migráció kezelésének, a beözönlés feltartóztatásának, a terrorveszély elhárításának kérdése is; hogyan lehet ezzel sikeresebben megbirkózni, az EU-tagság fenntartásával, vagy függetlenedve?

Amióta angliai lakos lettem, közel hatvan éve, ez a hajdan birkaszagú ország rengeteget európaiasodott. Főként uniós tagsága, a szabadon idesereglett vendéglősök, kávésok, pékek, cukrászok, új igényekeket kielégítő csemegeboltosok, francia és olasz divatbutikosok jóvoltából. Lelkem mélyén szeretném, ha Anglia benn maradna az európai közösségben. De ha a brüsszeliták okvetetlenkedésére gondolok, felmerül bennem: ej de jó volna megszabadulni tőlük!

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.