Publi

Sárközi Mátyás (London)

Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

/ 2016.03.07., hétfő 18:03 /
Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

„Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban.”

A június 23-i népszavazáson nekem is döntenem kell: kilépjen-e Nagy-Britannia az Európai Unióból. A felmérések szerint a kilépéspártiak hajszállal vezetnek. A végeredmény viszont attól függ, hogy az a nagy szavazótömeg, amely egyelőre töpreng, megtalálja-e júniusra a választ, és ha igen, akkor bű-t mond vagy bá-t.

Olvasom a nyilatkozatokat, érveléseket, elemzéseket. Hol ez meggyőzőbb, hol az. Érzésem szerint David Cameron miniszterelnök Brüsszelben megértette a bürokratákkal, hogy az angolok nem maradnak benn a közösségben, ha az Európai Unió Európai Egyesült Államokat akar létrehozni, s e célból egyre több döntési jogot von el a tagországoktól. Cameron konzervatív párti harcostársát, Michael Gove igazságügy-minisztert éppen az döbbentette meg, hogy az évszázadokon át kijegecesedett igazságszolgáltatási rend alapján hozott brit ítéleteket az EU bírósága milyen könnyedén írhatja felül. Ezért csatlakozott most öt kabinettagtársával a brexitistákhoz. Cameron még hisz az unió megreformálhatóságában, és abban, hogy Nagy-Britannia Brüsszelben kivételt kaphat minden alól, amivel nem ért egyet. A Brexit-pártiak nem ilyen derűlátóak. Úgy látják, az EU képtelen bármit is visszacsinálni, amit már beépített bonyolult szervezetébe.

Lord Lawson volt pénzügyminiszter a kilépést pártolja: „Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban. A világ túlnyomó része nincs benn, és ez a túlnyomó rész jobban áll gazdaságilag, mint az unió. Ha kilépnénk, ugyanúgy folytatnánk a kereskedést a bentmaradottakkal, mint a világ másik fele, kölcsönös gazdasági egyezmények alapján. A leglényegesebb az, hogy ismét önálló demokráciává válnánk, Európán túlmutató, globális perspektívával.”

Mi lenne a külföldi munkavállalók tízezreivel? A norvég példát érdemes figyelembe venni. Miként az Európai Unión kívül maradt skandináv állam, Nagy-Britannia is tagja lenne az Európai Gazdasági Térségnek, tehát, kölcsönös előnyök fejében, Brüsszel meghatározhatná, milyen jogok illetik az oda bevándorló uniós munkavállalókat. Orbán Viktorék tovább követelhetnék, hogy ne vonják meg tőlük a szociális támogatások bizonyos formáit. (Az eredeti brit elképzelés az volt, hogy otthon maradt gyerekek után a brit államkassza ne utaljon ki segélyt.) Felmerül a migráció kezelésének, a beözönlés feltartóztatásának, a terrorveszély elhárításának kérdése is; hogyan lehet ezzel sikeresebben megbirkózni, az EU-tagság fenntartásával, vagy függetlenedve?

Amióta angliai lakos lettem, közel hatvan éve, ez a hajdan birkaszagú ország rengeteget európaiasodott. Főként uniós tagsága, a szabadon idesereglett vendéglősök, kávésok, pékek, cukrászok, új igényekeket kielégítő csemegeboltosok, francia és olasz divatbutikosok jóvoltából. Lelkem mélyén szeretném, ha Anglia benn maradna az európai közösségben. De ha a brüsszeliták okvetetlenkedésére gondolok, felmerül bennem: ej de jó volna megszabadulni tőlük!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Az osztrák elit nyert másfél évet – aztán jön a Szabadságpárt?

Brüsszel, Bécs és Berlin fellélegezhet, nem lesz jobboldali radikális elnöke Ausztriának. Az osztrák elitnek így van még jó másfél éve, hogy kitalálja, hogyan akadályozza meg a Szabadságpárt hatalomra kerülését. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, mi áll a nem várt különbségű győzelem mögött.

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.