Publi

Sárközi Mátyás (London)

Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

/ 2016.03.07., hétfő 18:03 /
Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

„Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban.”

A június 23-i népszavazáson nekem is döntenem kell: kilépjen-e Nagy-Britannia az Európai Unióból. A felmérések szerint a kilépéspártiak hajszállal vezetnek. A végeredmény viszont attól függ, hogy az a nagy szavazótömeg, amely egyelőre töpreng, megtalálja-e júniusra a választ, és ha igen, akkor bű-t mond vagy bá-t.

Olvasom a nyilatkozatokat, érveléseket, elemzéseket. Hol ez meggyőzőbb, hol az. Érzésem szerint David Cameron miniszterelnök Brüsszelben megértette a bürokratákkal, hogy az angolok nem maradnak benn a közösségben, ha az Európai Unió Európai Egyesült Államokat akar létrehozni, s e célból egyre több döntési jogot von el a tagországoktól. Cameron konzervatív párti harcostársát, Michael Gove igazságügy-minisztert éppen az döbbentette meg, hogy az évszázadokon át kijegecesedett igazságszolgáltatási rend alapján hozott brit ítéleteket az EU bírósága milyen könnyedén írhatja felül. Ezért csatlakozott most öt kabinettagtársával a brexitistákhoz. Cameron még hisz az unió megreformálhatóságában, és abban, hogy Nagy-Britannia Brüsszelben kivételt kaphat minden alól, amivel nem ért egyet. A Brexit-pártiak nem ilyen derűlátóak. Úgy látják, az EU képtelen bármit is visszacsinálni, amit már beépített bonyolult szervezetébe.

Lord Lawson volt pénzügyminiszter a kilépést pártolja: „Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban. A világ túlnyomó része nincs benn, és ez a túlnyomó rész jobban áll gazdaságilag, mint az unió. Ha kilépnénk, ugyanúgy folytatnánk a kereskedést a bentmaradottakkal, mint a világ másik fele, kölcsönös gazdasági egyezmények alapján. A leglényegesebb az, hogy ismét önálló demokráciává válnánk, Európán túlmutató, globális perspektívával.”

Mi lenne a külföldi munkavállalók tízezreivel? A norvég példát érdemes figyelembe venni. Miként az Európai Unión kívül maradt skandináv állam, Nagy-Britannia is tagja lenne az Európai Gazdasági Térségnek, tehát, kölcsönös előnyök fejében, Brüsszel meghatározhatná, milyen jogok illetik az oda bevándorló uniós munkavállalókat. Orbán Viktorék tovább követelhetnék, hogy ne vonják meg tőlük a szociális támogatások bizonyos formáit. (Az eredeti brit elképzelés az volt, hogy otthon maradt gyerekek után a brit államkassza ne utaljon ki segélyt.) Felmerül a migráció kezelésének, a beözönlés feltartóztatásának, a terrorveszély elhárításának kérdése is; hogyan lehet ezzel sikeresebben megbirkózni, az EU-tagság fenntartásával, vagy függetlenedve?

Amióta angliai lakos lettem, közel hatvan éve, ez a hajdan birkaszagú ország rengeteget európaiasodott. Főként uniós tagsága, a szabadon idesereglett vendéglősök, kávésok, pékek, cukrászok, új igényekeket kielégítő csemegeboltosok, francia és olasz divatbutikosok jóvoltából. Lelkem mélyén szeretném, ha Anglia benn maradna az európai közösségben. De ha a brüsszeliták okvetetlenkedésére gondolok, felmerül bennem: ej de jó volna megszabadulni tőlük!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.