Publi

Sárközi Mátyás (London)

Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

/ 2016.03.07., hétfő 18:03 /
Ezek a lépések fordítják el az EU-tól a szavazókat

„Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban.”

A június 23-i népszavazáson nekem is döntenem kell: kilépjen-e Nagy-Britannia az Európai Unióból. A felmérések szerint a kilépéspártiak hajszállal vezetnek. A végeredmény viszont attól függ, hogy az a nagy szavazótömeg, amely egyelőre töpreng, megtalálja-e júniusra a választ, és ha igen, akkor bű-t mond vagy bá-t.

Olvasom a nyilatkozatokat, érveléseket, elemzéseket. Hol ez meggyőzőbb, hol az. Érzésem szerint David Cameron miniszterelnök Brüsszelben megértette a bürokratákkal, hogy az angolok nem maradnak benn a közösségben, ha az Európai Unió Európai Egyesült Államokat akar létrehozni, s e célból egyre több döntési jogot von el a tagországoktól. Cameron konzervatív párti harcostársát, Michael Gove igazságügy-minisztert éppen az döbbentette meg, hogy az évszázadokon át kijegecesedett igazságszolgáltatási rend alapján hozott brit ítéleteket az EU bírósága milyen könnyedén írhatja felül. Ezért csatlakozott most öt kabinettagtársával a brexitistákhoz. Cameron még hisz az unió megreformálhatóságában, és abban, hogy Nagy-Britannia Brüsszelben kivételt kaphat minden alól, amivel nem ért egyet. A Brexit-pártiak nem ilyen derűlátóak. Úgy látják, az EU képtelen bármit is visszacsinálni, amit már beépített bonyolult szervezetébe.

Lord Lawson volt pénzügyminiszter a kilépést pártolja: „Megkérdezték tőlem, mi lehet az alternatívája annak, hogy az ország benn van az unióban. Ostoba kérdés. Az alternatíva az lehet, hogy nincs benn az unióban. A világ túlnyomó része nincs benn, és ez a túlnyomó rész jobban áll gazdaságilag, mint az unió. Ha kilépnénk, ugyanúgy folytatnánk a kereskedést a bentmaradottakkal, mint a világ másik fele, kölcsönös gazdasági egyezmények alapján. A leglényegesebb az, hogy ismét önálló demokráciává válnánk, Európán túlmutató, globális perspektívával.”

Mi lenne a külföldi munkavállalók tízezreivel? A norvég példát érdemes figyelembe venni. Miként az Európai Unión kívül maradt skandináv állam, Nagy-Britannia is tagja lenne az Európai Gazdasági Térségnek, tehát, kölcsönös előnyök fejében, Brüsszel meghatározhatná, milyen jogok illetik az oda bevándorló uniós munkavállalókat. Orbán Viktorék tovább követelhetnék, hogy ne vonják meg tőlük a szociális támogatások bizonyos formáit. (Az eredeti brit elképzelés az volt, hogy otthon maradt gyerekek után a brit államkassza ne utaljon ki segélyt.) Felmerül a migráció kezelésének, a beözönlés feltartóztatásának, a terrorveszély elhárításának kérdése is; hogyan lehet ezzel sikeresebben megbirkózni, az EU-tagság fenntartásával, vagy függetlenedve?

Amióta angliai lakos lettem, közel hatvan éve, ez a hajdan birkaszagú ország rengeteget európaiasodott. Főként uniós tagsága, a szabadon idesereglett vendéglősök, kávésok, pékek, cukrászok, új igényekeket kielégítő csemegeboltosok, francia és olasz divatbutikosok jóvoltából. Lelkem mélyén szeretném, ha Anglia benn maradna az európai közösségben. De ha a brüsszeliták okvetetlenkedésére gondolok, felmerül bennem: ej de jó volna megszabadulni tőlük!

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ott félnek legjobban, ahol nincs terrorveszély

A politika nagyban felelős a terrorveszély érzetének fenntartásában – vélekedik Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő a franciaországi foci EB előtt úgy vélekedett: koncentráltan lehet növelni a biztonsági védelmet, ráadásul a sportesemények elleni támadások még a terroristák esetében is kontraproduktívak.