Publi

Pogátsa Zoltán

Ezért hibás a kelet-európai modell: nem maradhatunk a multik összeszerelő bázisa!

/ 2017.03.14., kedd 08:02 /
Ezért hibás a kelet-európai modell: nem maradhatunk a multik összeszerelő bázisa!

„A neoliberális politikát helyesen bírálta ellenzékben a Fidesz, kormányra kerülve azonban csúcsra járatta ugyanazt.” Pogátsa Zoltán írása

Arról adott hírt két hete a nemzetközi üzleti sajtó, hogy a kínai bérek meghaladták a mexikói és argentin szintet, és nemsokára elérik a görögöt és portugált. Ezen dél-európaiak pedig ugyebár még mindig, minden válság ellenére magasabbak, mint a magyar vagy általában a kelet-európai bérek. Egy évtizeddel ezelőtt még készpénznek vette mindenki, hogy Kína az alacsony bérekkel versenyző gazdaság mintaállama. Kelet-Európában liberális közgazdászok azzal fenyegették a népeket, hogy ha túl erőteljesen követelik a tisztességes megélhetést jelentő jövedelmet, akkor elmennek az itt megtelepedett nemzetközi cégek Kínába, hiszen ott csak 70 cent az óránkénti bérköltség. Nos, ezzel a Kína-képpel lassan le kell számolnunk.

Szakítania kell azonban Matolcsy Györgynek is azon elképzelésével, hogy Magyarország valamilyen formában a távol-keleti fejlesztő államokhoz hasonló modellre tért át az elmúlt években. Kína valóban ezt tette. A furcsa, ellentmondásos kínai modell, ahol egyetlen, önmagát még mindig kommunistának nevező párt építi a kapitalizmust, leginkább akkor érthető meg, ha meglátjuk, hogy Peking tulajdonképpen a távol-keleti fejlesztő államok modelljére tért át. (Így válik értelmezhetővé a megdöbbentő tény, hogy a Kínai Népköztársaságot kinyitó kommunista politikusnak, Teng Hsziao-pingnek szobra van a jobboldali diktatúra által uralt szingapúri parlament épülete mellett.)

A fejlesztő államokban mindenhol egypárti kormányzás volt évtizedeken át (Japán, Tajvan), sok esetben kifejezetten diktatúra (Dél-Korea, Szingapúr). Magyarországgal ellentétben azonban ezek az országok – és ma már Kína is – nem külföldi forrásokra alapozták fejlődésüket (külföldi működő tőkére, majd manapság EU-s források özönére). Bár az állam mindenhol nagyberuházó volt, közben az iparpolitika megteremtette a hazai magángazdaságot is, amely képes volt a magas hozzáadott értékű végtermékek exportjára. Az állam által létrehozott, megsegített cégek az autógyártásban, elektronikában tevékenykedtek, és nem a kaszinóiparban, a dohánykereskedelemben vagy a csupán hazai közbeszerzéseken versenyképes építőiparban. A beruházások nagy részét ezek a hazai tulajdonú nagyvállalatok végezték, nem az állam. A Samsung a koreai nemzeti össztermék negyedét adja, éves árbevétele pedig nagyobb, mint Románia GDP-je...

Mindehhez persze az kellett, hogy ezek az országok az államilag támogatott vállalati kamatlábak mellett (ez ma már Magyarországon is adott) erőteljesen fejlesztették a társadalom humántőke-ellátottságát. Itthon ezzel szemben húsz éven át annak neoliberális lerohasztása folyt.

A kelet-európai működőtőke-függő modellben a pénzügyminiszterek folyamatosan arra hivatkozva tartották fenn az oktatás és az egészségügy alulfinanszírozottságát, hogy tőkét adóztatva elmennének a multik, az emberek adóztatása meg az alacsony bérek miatt nem lehetséges. Ezért keveset költöttünk a humántőkére, s beragadtunk az alacsony hozzáadott értékű termelésbe.

Ezt a neoliberális politikát helyesen bírálta ellenzékben a Fidesz, kormányra kerülve azonban csúcsra járatta ugyanazt. A társadalom képzettségi és egészségi állapotának emelésére még a szocialistáknál is kevesebbet költött, míg a multik bőkezű állami támogatásokat és adókedvezményeket kaptak. Ahelyett, hogy a magyar kkv-k hazai és nemzetközi pozícióit erősítenék, a transznacionális cégeket segítik külön megállapodásokkal. Egy friss kutatás szerint a legnagyobb tíz cég gyakorlatilag alig fizet adót Magyarországon. Ráadásul a kormány még a multik határokon átnyúló tevékenységének átlátható adóztatását is meggátolja brüsszeli ellenszavazatával. Ez pedig nem a távol-keleti modell, hanem ugyanaz a neoliberális külföldi működőtőke-függő, amelyet az elődje folytatott.

Lassan érdemes hozzászoknunk a gondolathoz: Kína leelőzött minket, mert a kelet-európai modell nem vezet sikerhez.

Az írás a Heti Válasz március 9-i lapszámában is megjelent

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.