Publi

Pogátsa Zoltán

Ezért hibás a kelet-európai modell: nem maradhatunk a multik összeszerelő bázisa!

/ 2017.03.14., kedd 08:02 /
Ezért hibás a kelet-európai modell: nem maradhatunk a multik összeszerelő bázisa!

„A neoliberális politikát helyesen bírálta ellenzékben a Fidesz, kormányra kerülve azonban csúcsra járatta ugyanazt.” Pogátsa Zoltán írása

Arról adott hírt két hete a nemzetközi üzleti sajtó, hogy a kínai bérek meghaladták a mexikói és argentin szintet, és nemsokára elérik a görögöt és portugált. Ezen dél-európaiak pedig ugyebár még mindig, minden válság ellenére magasabbak, mint a magyar vagy általában a kelet-európai bérek. Egy évtizeddel ezelőtt még készpénznek vette mindenki, hogy Kína az alacsony bérekkel versenyző gazdaság mintaállama. Kelet-Európában liberális közgazdászok azzal fenyegették a népeket, hogy ha túl erőteljesen követelik a tisztességes megélhetést jelentő jövedelmet, akkor elmennek az itt megtelepedett nemzetközi cégek Kínába, hiszen ott csak 70 cent az óránkénti bérköltség. Nos, ezzel a Kína-képpel lassan le kell számolnunk.

Szakítania kell azonban Matolcsy Györgynek is azon elképzelésével, hogy Magyarország valamilyen formában a távol-keleti fejlesztő államokhoz hasonló modellre tért át az elmúlt években. Kína valóban ezt tette. A furcsa, ellentmondásos kínai modell, ahol egyetlen, önmagát még mindig kommunistának nevező párt építi a kapitalizmust, leginkább akkor érthető meg, ha meglátjuk, hogy Peking tulajdonképpen a távol-keleti fejlesztő államok modelljére tért át. (Így válik értelmezhetővé a megdöbbentő tény, hogy a Kínai Népköztársaságot kinyitó kommunista politikusnak, Teng Hsziao-pingnek szobra van a jobboldali diktatúra által uralt szingapúri parlament épülete mellett.)

A fejlesztő államokban mindenhol egypárti kormányzás volt évtizedeken át (Japán, Tajvan), sok esetben kifejezetten diktatúra (Dél-Korea, Szingapúr). Magyarországgal ellentétben azonban ezek az országok – és ma már Kína is – nem külföldi forrásokra alapozták fejlődésüket (külföldi működő tőkére, majd manapság EU-s források özönére). Bár az állam mindenhol nagyberuházó volt, közben az iparpolitika megteremtette a hazai magángazdaságot is, amely képes volt a magas hozzáadott értékű végtermékek exportjára. Az állam által létrehozott, megsegített cégek az autógyártásban, elektronikában tevékenykedtek, és nem a kaszinóiparban, a dohánykereskedelemben vagy a csupán hazai közbeszerzéseken versenyképes építőiparban. A beruházások nagy részét ezek a hazai tulajdonú nagyvállalatok végezték, nem az állam. A Samsung a koreai nemzeti össztermék negyedét adja, éves árbevétele pedig nagyobb, mint Románia GDP-je...

Mindehhez persze az kellett, hogy ezek az országok az államilag támogatott vállalati kamatlábak mellett (ez ma már Magyarországon is adott) erőteljesen fejlesztették a társadalom humántőke-ellátottságát. Itthon ezzel szemben húsz éven át annak neoliberális lerohasztása folyt.

A kelet-európai működőtőke-függő modellben a pénzügyminiszterek folyamatosan arra hivatkozva tartották fenn az oktatás és az egészségügy alulfinanszírozottságát, hogy tőkét adóztatva elmennének a multik, az emberek adóztatása meg az alacsony bérek miatt nem lehetséges. Ezért keveset költöttünk a humántőkére, s beragadtunk az alacsony hozzáadott értékű termelésbe.

Ezt a neoliberális politikát helyesen bírálta ellenzékben a Fidesz, kormányra kerülve azonban csúcsra járatta ugyanazt. A társadalom képzettségi és egészségi állapotának emelésére még a szocialistáknál is kevesebbet költött, míg a multik bőkezű állami támogatásokat és adókedvezményeket kaptak. Ahelyett, hogy a magyar kkv-k hazai és nemzetközi pozícióit erősítenék, a transznacionális cégeket segítik külön megállapodásokkal. Egy friss kutatás szerint a legnagyobb tíz cég gyakorlatilag alig fizet adót Magyarországon. Ráadásul a kormány még a multik határokon átnyúló tevékenységének átlátható adóztatását is meggátolja brüsszeli ellenszavazatával. Ez pedig nem a távol-keleti modell, hanem ugyanaz a neoliberális külföldi működőtőke-függő, amelyet az elődje folytatott.

Lassan érdemes hozzászoknunk a gondolathoz: Kína leelőzött minket, mert a kelet-európai modell nem vezet sikerhez.

Az írás a Heti Válasz március 9-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.